17 talált cikk a képviselő , költség , határozat , vezető kifejezésre

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?

Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig – december 31-i hatállyal – módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre – havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is – elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: A polgármester szóban jóváhagyta a jegyző számára is a többletmunkavégzést és többletfeladat-ellátást, mert hosszú távon helyettesíteni kellett az egyik kolléganőt. A belső szabályzatban az szerepel, hogy a jegyző a kötelezettségvállaló és utalványozó a hivatalban felmerülő költségeknél, távolléte és összeférhetetlensége esetén az igazgatási ügyintéző. Jelen esetben pont ezt az igazgatási ügyintézőt kellett hosszú távon helyettesíteni, ezért a jegyző írta alá utalványozóként a saját kifizetési bizonylatait is. Nem vezetői, hanem egyszerű köztisztviselői óradíjjal volt számolva minden kifizetése, a polgármester szóban beleegyezését adta, és nem kívánt a részletekbe belefolyni. Jogszerűen járt-e el a jegyző?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?

Kérdés: A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 52. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Önkormányzatunknál a polgármester által írásban felhatalmazott személyek a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselők közül kerülnek ki. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e így el, adhat-e a polgármester felhatalmazást a hivatal állományába tartozó köztisztviselőnek?

Kérdés: Tekintettel a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének előírásaira, európai uniós támogatás esetében a helyi önkormányzat által (konzorciumi tagként) kötött támogatási szerződés aláírása Ávr. szerinti kötelezettségvállalásnak minősül-e? Kinek kell kötelezettségvállalóként és ellenjegyzőként aláírnia? Szükséges-e pénzügyi ellenjegyzés?