18 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] előleget, amellyel nem tud elszámolni az önkormányzat elnöke, ezen a rovaton javasoljuk elszámolni anélkül, hogy a pénztárba bevételeznék, hiszen nincs meg a pénz, nincs mit bevételezni a pénztárba, így az egy fiktív gazdasági esemény lenne.A működési támogatással a tényleges felhasználás[…]

Részlet a válaszából: […] tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja. A rendeltetésszerű használatbavétel feltételei, hogy az adott tárgyi eszköz a tényleges használatra alkalmas legyen, és amennyiben szükséges, meglegyenek az előírt hatósági engedélyek. Véleményünk szerint akkor kell az üzembe helyezést elvégezni, amikor a készre[…]

Részlet a válaszából: […] üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Az üzleti ajándék adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja-tv. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében. Emiatt az ajándék értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Valószínűleg a kérdezőt az téveszthette meg, hogy az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a reprezentációt és az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség. Ez azonban arra az esetre vonatkozik, ha a belföldi magánszemély külföldön, külföldi cégtől kap üzleti ajándékot, akkor a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.A kérdéses esetben az ajándékot belföldi adóalanytól kapja a magánszemély, a kifizető/juttató belföldi szabályok hatálya alá tartozó adóalany, ezért az üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék jogcímén az adókat meg kell fizetni.A külföldről történő ajándék vásárlása[…]

Részlet a válaszából: […] módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.Az előző rendelkezés alapján a 2024. 06. havi áfabevallás 31. sorában, fizetendő adót növelő tételként kellett beállítani a mínuszos közüzemi számlák áfatartalmát, mivel a korábban kiállított számlák alapján magasabb összegre érvényesítettek áfalevonást.A negatív összegű számlák korrekciós bizonylatnak tekintendők, ezeket az Áfa-tv. 10. mellékletének 10. pontja alapján szükséges szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben:10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően a 9. pont szerint nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának a 9. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás, érvénytelenítés érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról.9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási[…]

Részlet a válaszából: […] önállóan nem rendelkezhet a cég vagyona felett, nem állíthat ki számlát.A kényszertörlés megindításáról szóló jogerős végzés megjelenése után, hatvan napon belül lehet bejelenteni a céggel szembeni követeléseket, illetve a céggel szemben folyamatban levő más eljárásokat. Ha a céggel szemben senki nem nyújt be követelést, azt egyszerűen törlik, ha vagyona volt, azt felosztják a tagok között. Ha érkezik követelés, és annak kiegyenlítése lehetséges a cég vagyoni helyzete alapján, akkor a kényszertörlés helyett a bíróság kezdeményezi a felszámolást. Ha nincs fedezet a követelések teljesítésére, akkor a törlés mellett a vezető tisztségviselőt és a legtöbb esetben a tagokat is eltiltják a további ügyvezetéstől és 50%-ot[…]

Részlet a válaszából: […] szakképesítéssel, valamint két évnél (…) kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust (…) Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett”. A (3) bekezdés szerint továbbá „ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik (…) két év szakmai gyakorlattal (…), számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett – hat hónap gyakornoki időt kell kikötni”. Mivel a pedagógiai asszisztensnek 3 év 1 hónap szakmai gyakorlata volt, 2024. április 16-ig kellett volna neki a gyakornoki időt kikötni, és ebben a hónapban kellett volna a minősítő vizsgát letennie a Pedagógus I. fokozatba soroláshoz. Kivéve természetesen, ha be tudta mutatni a korábban, tanítóként letett Pedagógus I. fokozatra irányuló minősítő vizsgájának sikerességéről kiállított tanúsítványt, mert ez esetben Pedagógus I. fokozatba kellett volna őt besorolni.Esetében az ún. „6 éves szabályt” (azaz legalább 6 év bármely munkakörben eltöltött munkaviszony jellegű jogviszony esetén minősítő vizsga nélkül a Pedagógus I. fokozatba sorolást előíró rendelkezést) nem lehetett volna alkalmazni, mivel a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3a) bekezdése ezt a pedagógus-szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező NOKS-munkakört betöltők esetében kate-gorikusan kizárta. Ez egyébként a hatályos szabályok szerint is így van, a Púévhr. 37. §-a (13) bekezdésének b) pontja alapján.Ebben a helyzetben tehát az érintett kinevezésének (ideértve a korábbi közalkalmazotti, valamint a 2024. január 1. óta hatályos köznevelési foglalkoztatotti kinevezését is) a helytelen besorolást tartalmazó része érvénytelen.Érvénytelenség esetére mind az Mt., mind a Púétv. azt írja elő, hogy az érvénytelen kikötés helyett a vonatkozó törvényi[…]

Részlet a válaszából: […] immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím alapján kell elszámolni. Tehát nem kell az eszköz értékét kötelezettségként könyvelni a számla alapján. Ha megtérítik a fizetendő általános forgalmi adót, akkor a számláról csak az általános forgalmi adót kell könyvelni kötelezettségként, és annak a kiegyenlítése történik meg.A térítés nélkül kapott eszköz bekerülési értéke az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköznek az állományba vétel időpontjában[…]

Részlet a válaszából: […] eszközként kell kimutatni az olyan eszközöket, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják, és készletbeszerzésként, ha az eszköz nem tartósan, legfeljebb egy évig szolgálja a tevékenységet. A fellépőruhák besorolásánál tehát azt kell megállapítani, hogy azok meddig lesznek használva, és ha egy évet meghaladóan, akkor a tárgyi eszközök között, ha egy évnél rövidebb ideig, akkor készletként, illetve amikor a készlet felhasználásra kerül, anyagköltségként kell elszámolni. Az analitikus nyilvántartásra az Áhsz. 14. mellékletét kell alkalmazni. A nyilvántartásokban[…]

Részlet a válaszából: […] foglalkoztatott a jövedelme kiszámításakor a bevétellel szemben jogosult-e levonásra, a munkáltató által a foglalkoztatottaknak teljesített, más rovaton nem elszámolható olyan kifizetéseket, amelyek után a foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétele keletkezik, és a munkáltató által a foglalkoztatottakkal kapcsolatban kötött biztosítások díját.Az Szja-tv. 76. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa, tehát nem keletkezik az összevont adóalapba tartozó jövedelem. Előzőek alapján, tehát[…]

Részlet a válaszából: […] munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.A munkáltató az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése és az előzőekben idézett 50/1999. EÜM rendelet előírásai szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveget (ami lencsékből és keretből áll) mint eszközt köteles biztosítani, nem pedig a munkavállaló által általában használt szemüveg költségét köteles megtéríteni. Az eszköz biztosítása kiváltható azzal, ha a munkavállaló részére a minimálisan biztosítandó szemüveg értékének (költségének) megfelelő összegű költségtérítést fizet, és kötelezi a munkavállalót a szemüveg használatára; erre a felek megállapodása lehetőséget adhat [Mt. 51. § (2) bek. b) pont].A munkáltatók belső szabályzatban határozzák meg a szemüvegtérítés feltételeit és mértékét, ha a munkavállaló az abban foglaltakat (a költségtérítés összegét) elfogadja, és annak megfelelően jár el, akkor ez úgy tekintendő, hogy létrejött közöttük a megállapodás a költségtérítés tárgyában. Nem kell tehát a teljes szemüveg költségét kötelezően megtéríteni, elegendő csak azt a mértéket megfizetni, amennyibe a munkáltatónak akkor kerülne a szemüveg, ha azt maga biztosítaná.A minimálisan szükséges szemüvegnek nincs pontos jogszabályi definíciója, és összegszerűen nem határozható meg, mert a szemüveglencse dioptriafüggő, és így az ára változó. A minimálisan szükséges szemüvegnek az tekintendő, amit az adott munkavállalónak az orvos felírt a képernyő előtti munkavégzéshez. A szemész szakorvos által felírt lencse és a hordására alkalmas keret számlával igazolt összegénél nem lehet nagyobb a térítés, mert ebben az esetben adóköteles a juttatás.Nem[…]