Polgármester telefonköltségeinek elszámolása

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (6) bekezdése szerint a főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Társadalmi megbízatású polgármesterünk a költségtérítése havi számfejtésekor úgy nyilatkozik, hogy kiadást nem kíván a nem önálló tevékenységére tekintettel költségtérítés címén kapott bevétellel szemben érvényesíteni, azaz az összes bevétel jövedelemnek számít, és adózik utána. A polgármesterünk mobiltelefon-, illetve ehhez kapcsolódó korlátlan mobilinternet-előfizetése az önkormányzati flottában van, az önkormányzatunk nevére szóló számlában kerül kiszámlázásra. Dolgozóinknak továbbszámlázzuk a havi díjakat, neki viszont nem. Szabályos-e ez annak tekintetében, hogy csak ez az egy telefonja van, és ezt magáncélra is használja, valamint havi költségtérítést is kap? Kell-e igazolni neki, hogy a havi költségtérítés összegét már kimerítette a saját nevére szóló hivatali munkájával összefüggésben felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] szóló költségek nem téríthetők meg. A kérdéses esetben a polgármester a költségátalányt választotta. A költségátalánnyal szemben a nevére szóló számlával szemben elszámolhat költségeket, ez az adóalapját csökkentené, de nem köteles elszámolni. Ha a költségátalányt teljes egészében leadózza, akkor a költségeiről nem kell semmilyen elszámolást, igazolást adnia.Az önkormányzat nevére szóló telefonszámla után, ha a magán- és hivatali használatot nem mutatják ki, és a magánhasználatot nem számlázzák ki a polgármesternek, akkor cégtelefonadót kell fizetni.Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a céges telefonhasználat magáncélú használata egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az Szja-tv. a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11. és 64.20.12.), a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13.)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Önkormányzati ingatlanok bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek közül nem mindegyiket bérlik tartósan. Ezek közül egyet alkalmanként bérbe ad az önkormányzat magánszemélyek részére, amely 1–3 éjszaka közötti időszakokat jelent évente 20-24 alkalommal (összesen évi 40-50 nap). A bérleti díj rendeletben meghatározott 5000 Ft/éjszaka/ingatlan. Ilyenkor más díjat nem fizetnek a bérlők. A bérlők többnyire helyi lakosok, de előfordulhat nem helyi illetőségű bérlő is. Az önkormányzat rendezvényein munkát végző vállalkozók vagy fellépők részére az önkormányzat alkalmanként ingyenesen rendelkezésre bocsátja az ingatlant az adott rendezvény éjszakájára.
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatásról van szó.A nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az általános forgalmi adó rendszerében ingatlan-bérbeadásnak minősül. Az ingatlan-bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására már nem terjed ki, függetlenül attól, hogy a bérbeadásra vonatkozó törvényi definíció (Áfa-tv. 259. § 4. pont) alapján ez utóbbi hasznosítási forma is bérbeadásként kezelendő.Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja rögzíti is ezt a megkülönböztetést, amikor úgy fogalmaz, hogy az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül, nem alkalmazható a főszabály szerinti adómentesség, tehát a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az áfa rendszerében áfaköteles tevékenységnek minősül, amelyet az Áfa-tv. kedvezményes, 5 százalékos adókulcs alá sorol.Az ingatlan-bérbeadás és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás elhatárolására az alábbi szempontokat adjuk.Fontos hangsúlyozni, hogy nem attól függ az 5%-os adókulcs alkalmazandósága, tehát az áfafizetési kötelezettség keletkezése, hogy a szállóvendég látogatása turisztikai célú-e, hanem hogy az adóalany által nyújtott szolgáltatás alapvetően turisztikai jellegű-e. Tehát a szálláshely által nyújtott szolgáltatások alapján kell meghatározni azt, hogy turisztikai célú-e vagy nem.Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás esetén általában rövid távú tartózkodásról van szó, amelyhez gyakran kapcsolódnak kiegészítő szolgáltatások, pl. takarítás, ágyneműhasználat, és a rezsiköltségek díját a szállás ellenértéke jellemzően tartalmazza. Ingatlan-bérbeadásnál jellemzően hosszabb távú szálláshely-szolgáltatás valósul meg, amelyhez kiegészítő szolgáltatások általában nem tartoznak, és a rezsiköltségek díja a bérlőt terheli.Amennyiben a szálláshely a 173/2003. Korm. rendelet szerinti nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelynek minősül, akkor a szálláshelynek nem kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központban regisztrálni.Ha a szálláshely nélkülözi az idegenforgalmi jelleget, mint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alapvető kritériumát, akkor az az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti ingatlan-bérbeadás. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy minden esetet egyedileg kell minősíteni, a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján, ezért az első kérdéshez csak a fenti támpontokat tudjuk adni.2. A turisztikai jellegű szállásadás után a Htv.-ben és a helyi rendeletben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Utazási kedvezmények

Kérdés: Szeretnék iránymutatást kérni a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával összefüggésben. Jogosult-e a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra a 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján:
1. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja, aki jogszabályi kötelező rendelkezés alapján közalkalmazotti jogviszonyból az Mt. hatálya alá került 2020. november 1. napjától?
2. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv fizikai alkalmazottként (takarító) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója?
3. az önkormányzat által fizikai alkalmazottként (takarító, közterület-gondozó) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó?
4. az önkormányzat által munkaviszonyban, konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó?
5. a főállású polgármester?
Részlet a válaszából: […] honvédelmi alkalmazotti, szerződéses határvadász vagy hivatásos szolgálati jogviszony – ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is – keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója; valamintb) az egyházi jogi személy és – a civil társaság kivételével – a civil szervezet olyan alkalmazottja, aki az a) pont szerinti alkalmazottal azonos munkakört tölt be egészségügyi intézményben, szociális intézményben vagy oktatási intézményben.”Az Ukr. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja a munkaviszonyban állók közül csak a közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottakat sorolja fel, az önkormányzati költségvetési intézménynél (kulturális intézménynél) dolgozó munkavállalókat nem. A b) pont pedig csak az egészségügyi, szociális és oktatási, civil szervezet vagy egyház által fenntartott intézményben munkaviszonyban állókat tartalmazza, a kulturális[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Pedagógusok átlagos béremelése

Kérdés: A Púétv. és a Púévhr. a pedagógusok sávos illetményét tartalmazza: Gyakornok, pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár vonatkozásában 2024. január 1. naptól. Ennek eleget is tett önkormányzatunk az önkormányzat irányítása alá tartozó 7 óvoda pedagógusainak tekintetében. A médiában a 32,2%-os emelésről lehetett hallani, ami számításaink szerint csakis a gyakornokokra igaz. Sajnos erre vonatkozóan semmi jogszabályt nem találunk, ami előírná az egyénenkénti 32,2% emelést. Az idősebb pedagógusaink ezt nehezményezik. Egy online előadáson az előadó a 662/2023. Korm. rendelet (3) bekezdésére hivatkozott: „(3) A (2) bekezdés szerinti tanárbéremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás alapján a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít.” Ez tényleg a 32,2%-os kötelező béremelést jelenti? Tanárbéremelés? És hogyan kell végrehajtani, ha átlagosan érti?
Részlet a válaszából: […] átlagbérhez képest a 32,2%-os emelést. Mivel januártól már nem illetménytábla, hanem illetménysávok alapján történik az illetmény megállapítása, a munkáltató az átlagos 32,2%-os emelést csak úgy képes biztosítani, ha él a Púétv. által szabályozott sávon belüli differenciált illetménymegállapítás eszközével. Vagyis ez a munkáltatónak nemcsak lehetőséget, hanem kötelezettséget is jelent az illetmények differenciálására nézve, amennyiben a költségvetési támogatást célhoz kötötten fel kívánja használni (amelynek megtörténtét egyébként az államkincstár az idei költségvetési év leteltét követően ellenőrizni is fogja). A differenciálási szempontokat a Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése sorolja fel. Így, ha az óvodában csak az alsó sávhatárral egyenlő illetményeket biztosítottak, azt a munkáltatónak indokolt korrigálnia, megemelnie, és az erre a célra biztosított költségvetési támogatást az idei évben felhasználnia.Megjegyezzük még, hogy ugyan a 662/2023. Korm. rendelet a „tanárbéremelés” kifejezést használja, de a rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján egyértelmű, hogy a „tanárok” fogalmába lényegében minden pedagógust bele kell érteni, így az óvodapedagógusokat is. Az átlagos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Besorolásnál, jubileumi jutalomnál be kell-e számítani a foglalkoztatási igazoláson szereplő közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben, ha az tartalmaz olyan időszakot, melyen a dolgozó gyermekápolási célú fizetés nélküli szabadságon volt, és sem GYES-ben, sem GYED-ben nem részesült, az egészségügyi szolgáltatási járulékot magának fizette a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] „a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár”.A Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint „e törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt”. A közalkalmazotti jogviszony annak létesítésétől a megszűnéséig, megszüntetéséig tart. Nincs olyan szabály, amely kimondaná, hogy a szünetelések időtartamát – azokat az időket tehát, amely alatt a közalkalmazott munkát nem végez, és a munkáltató illetményt nem fizet, de maga a jogviszony nem szűnik, vagy nem szüntették meg – nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?
Részlet a válaszából: […] (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta, a kórház pedig használatba vette védőnői feladatok ellátása céljából.A kórház és az önkormányzat között született együttműködési és használati szerződés szerint a kórház az ingatlan üzemeltetési költségeinek (így különösen a karbantartási, üzemeltetési, takarítási, internet, telefon, biztosítás és anyagköltségek) megtérítésére kötelezett. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerinti bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.E rendelkezés, valamint a felek közötti megállapodás alapján, olyan ingatlan-bérbeadás történik, amelynek ellenértékét a kórház által térítendő díj képezi. Az önkormányzat ugyanis, bár a használatért nem számít fel díjat, azonban a bérbeadáshoz járulékos jelleggel kapcsolódó ügyleti elemek díja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Reprezentációs ásványvizes palackok kezelése

Kérdés: Költségvetési intézményünk reprezentációs költség címen ásványvizet vásárolt szupermarketben. A számlán fel van tüntetve a műanyag palackok utáni 50 forintos göngyölegdíj. A reprezentációs kiadáshoz kapcsolódó göngyölegnek mi a helyes könyvelési technikája? Kötelezi-e jogszabályi előírás az intézményt a göngyöleg kötelező jellegű visszavitelére, hogy az ebből fakadó költség visszatérüljön? Ha jogszabály nem kötelez, de az intézmény saját hatáskörben visszaváltja, akkor mi a helyes könyveléstechnikai eljárás, ha:
1. a következő vásárlásnál a visszakapott összeget levásárolja?
2. a göngyöleg árát készpénzben visszakapja?
3. visszautalásra kéri az összeget?
Hogyan kell eljárni, ha a műanyag palackot az intézmény kidobja vagy elveszíti? Tartozik-e anyagi felelősséggel az így cselekvő alkalmazott? Ha a közpénzből vásárolt göngyöleget valamely dolgozó hazaviszi abból a célból, hogy saját maga visszaváltsa, akkor az jogszabályellenes tevékenységnek számít-e? Szükséges-e az ilyen esetekben intézkedni?
Részlet a válaszából: […] visszaváltják-e a műanyag palackokat vagy kidobják. Amennyiben nem váltják vissza a palackokat, azzal kárt okoznak az intézménynek. Javasoljuk, hogy szabályozzák le a visszaváltási díjas palackok kezelésének rendjét, a dolgozók ezzel kapcsolatos felelősségét.Az Szt. szabályozza a visszaváltási díj kezelését, de ezt az Áhsz. nem vette át, és nem is került a rendeletbe ezzel kapcsolatosan sajátos előírás.A beszerzéskor a számlán feltüntetett visszaváltási díj nem része a bekerülési értéknek, azt a K355. Egyéb dologi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében

Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
Részlet a válaszából: […] lebonyolításában részt vevő egyéb szerv (a továbbiakban: egyéb szerv) vezetője választási feladatai tekintetébena) felelős a választás pénzügyi tervezéséért, számviteli és az e rendelet szerinti feladattípusú pénzügyi elszámolásáért (a továbbiakban: elszámolás),b) felelős a választás pénzügyi lebonyolításáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenőrzéséért,c) gyakorolja a választás pénzeszközei feletti kötelezettségvállalási és utalványozási jogot az államháztartásról szóló törvény alapján, és szabályozza a választásokhoz kapcsolódóan a pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjét, továbbád) gondoskodik a választás céljára szolgáló pénzeszközök elkülönített számviteli kezeléséről.”Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított általános választása költségeinek normatíváiról, tételei-ről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 6/2024. IM rendelet is.Az előzőek alapján a jegyző felelős a választás pénzügyi lebonyolításáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenőrzéséért.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Önkormányzati vendégházak üzemeltetése

Kérdés: Az önkormányzat pályázat keretében felújított ingatlanokban vendégházat üzemeltet. A szállásvendégek – igény szerint – reggelit is igényelhetnek a szálláshely-szolgáltatás keretében. Kötelezően ellátandó, intézményi gyermekétkeztetéssel, valamint a szociális étkezéssel kapcsolatos feladatait az önkormányzat, intézménye – óvoda – útján látja el. Hogyan kell kezelni a vendégházak esetében a szálláshoz igényelhető étkezést? Nyújthat-e az önkormányzat ilyen szolgáltatást? Ha igen, azt csak az étkezést biztosító költségvetési szervén keresztül, vagy közvetlenül az önkormányzat által beszerzett alapanyagokból kell biztosítania? Amennyiben az önkormányzat elláthatja a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg igényelt étkeztetési feladatot, és megvásárolja hozzá az alapanyagokat, azt milyen rovaton szükséges elszámolni a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] tehát csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és vállalkozási tevékenységről. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége. Arra vonatkozó korlátozás nincs, hogy az önkormányzatok milyen körben és terjedelemben végezhetik e tevékenységüket.Fentiek alapján tehát nincs akadálya annak, hogy a szállásszolgáltatáshoz étkeztetést is biztosítson az önkormányzat, az ehhez szükséges nyersanyagokat, étkeztetési szolgáltatást nem kötelező a saját költségvetési szervétől igénybe venni. Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján egy költségvetési szerv tevékenysége akkor minősül alaptevékenységnek, ha azt szakmai alapfeladatként végzi, vagy az alapfeladatai ellátását segíti elő, és haszonszerzési cél nélküli tevékenységként történik annak végzése. A vállalkozási tevékenység haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett, termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Reprezentációhoz használt kis értékű eszközök elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt a fogadott vendégek számára kávét, cukrot, tejszínt, továbbá ehhez szükséges papírpoharakat, szalvétát, keverőpálcát. Csak a fogyasztási cikkeket terheli mint reprezentáció adófizetési kötelezettség, vagy ugyanúgy adófizetési kötelezettség alá esik a pohár, szalvéta stb.?
Részlet a válaszából: […] mosogatószer, mosogatószivacs stb. kiadások. Ugyanakkor ezek nem kerülnek elfogyasztásra, nem jelentenek a magánszemélyek részére juttatást. A vásárlási számlán az étel, ital, kávé, cukor stb. fogyasztható termékeket a K123 rovatra, a nem fogyasztható termékeket pedig a K312. „Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
1
2
3
…
8