Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] pontja alkalmazandó, mely rögzíti: „kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának (itt: felmentésének) indokául”. Ez esetben tehát az intézményvezetőt felmenteni csak akkor lehet, ha az általános szabályok, nevezetesen a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely felmentési ok rá vonatkozóan fennáll. A tevékenység megszűnése, az átszervezés és a létszámcsökkentés egy jogutódlással fennmaradó munkáltatónál foglalkoztatott első számú vezetőt értelemszerűen nem érintheti. Marad tehát az intézményvezető személyében rejlő ok, az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság vagy a nyugdíjasnak minősülés – kérdés, hogy jelen esetben ezen okok valamelyike ténylegesen fennáll-e.A Púétv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint „a köznevelési intézmény szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak szervezett csoportja jogszabályon, fenntartói döntésen vagy jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át”. Felmentésre pedig csak a Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti okokból kerülhet sor, ezek az esetek megegyeznek a Kjt.-ben foglaltakkal, kiegészülve a pedagógus-továbbképzés elmulasztásával. Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló (fő)igazgató sem menthető fel pusztán amiatt, hogy az intézmény jogutóddal megszűnt, őt a jogutód intézménynél tovább kell foglalkoztatni.Ha olyan, Kjt. hatálya alá tartozó intézményről van szó, amely kikerül a költségvetési körből – pl. a jövőben az adott feladatot gazdasági társaság látja el –, a Kjt. 25/A. §-a alkalmazandó. E szerint, „ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik”. Ilyenkor a Kjt. szerinti eljárást kell követni, vagyis a közalkalmazottakat – ideértve az első számú vezetőt is – előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy az átvevő munkáltatónál munkaviszonyban történő további foglalkoztatásukhoz hozzájárulnak-e. Vagyis ekkor is jogosultságuk áll fenn a továbbfoglalkoztatásra. Minden esetben az új jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával szüntethető meg a jogviszony, vagyis – munkaviszonnyá történt átalakulás esetén – az Mt. szerinti felmondással, amelynek oka csak a munkáltató működésével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Földbérleti szerződésből származó bevétel

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója földbérleti szerződést kötött. Adómentesnek minősül-e egy 2025. 01. 01-től 2029. 12. 31-ig tartó földbérleti szerződésből származó bevétel, vagyis megfelel-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja szerinti azon feltételének, amely alapján akkor adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött szerződés alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri?
Részlet a válaszából: […] a haszonbérlet időtartamától teszi függővé az adómentesség szabályának alkalmazhatóságát, ezért a Földforgalmi tv. és a Ptk. erre vonatkozó szabályait kell vizsgálni.A Földforgalmi tv. 51–55. §-ai alapján a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyáshoz kötött. A Ptk. 6:118. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.A Földforgalmi tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleg, vagyis a 2025. 01. 01. napjától válhat hatályossá, így ezen időponttól kezdődően kell a haszonbérlet időtartamát számítani.A Földforgalmi tv. a haszonbérlet időtartamáról a következők szerint rendelkezik:A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg. Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Családi adókedvezmény érvényesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja adóelőleg-nyilatkozatot kíván benyújtani. 3 gyermeke van, 6, 9 és 12 évesek. A 12 éves fia tartósan beteg személynek minősül. A tartósan beteg gyermek miatt összeget kell beírni a nyilatkozatba. Pontosan mekkora összegű családi kedvezményt érvényesíthet?
Részlet a válaszából: […] esetén 66.670 forint,b) kettő eltartott esetén 133.330 forint,c) három és minden további eltartott esetén 220.000 forint.Továbbá az Szja-tv. 29/A. §-ának (2a) bekezdése értelmében a (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.A (2) bekezdés szerint pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie.Spanyol–magyar kettős adóztatási egyezmény 22. cikke szerint Spanyolországban adóilletőséggel bíró személynek egyéb jövedelme[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Önkormányzati stratégia

Kérdés: A Bkr. 30. §-a (1) bekezdésének alapján az önkormányzat 2023. január 1-jén 4 évre stratégiai tervet készített (2026. 12. 31-ig). A 132/2023. Korm. rendelet beiktatta a Bkr. 30. §-ának (1a) bekezdését. Elegendő-e az új (5 éves) stratégiai terv készítése azután, miután a jelenleg érvényben lévő 2023. január 1-jén készített stratégiai terv érvényét veszti, azaz a jelen helyzetben 2027. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését követő öt hónapon belül a belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít az (1) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott tartalommal, amelyet a képviselő-testület az alakuló ülést követő év február 28-áig hagy jóvá.Az előzőek azt jelentik, hogy az önkormányzati költségvetési szerveknél és társulásnál elegendő ötévente stratégiai tervet készíteni, de a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését követő öt hónapon belül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Óvadék és kamatainak kezelése

Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?
Részlet a válaszából: […] nyilván kell tartani, hogy melyik befizető mennyi óvadékot tett le.Az óvadék után ügyleti kamat csak akkor jár a letevőnek, ha azt a szerződésben kikötötték. Egyéb esetben a ténylegesen fizetett óvadék jár vissza. Ebből következően a lekötött pénz utáni kamatot nem a letevőnek kell visszafizetni, hanem az önkormányzat kamatbevételeként kell könyvelni.Az óvadékot a 3659.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Leltárhiány könyvelése

Kérdés: Az önkormányzatunk által a tankerületnek államháztartáson belül vagyonkezelésbe adott eszközök leltározása során leltárhiányt állapítottunk meg. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat részéről a leltárhiányt hogyan kell lekönyvelni? Legyenek szívesek a könyvelési tételeket levezetni!
Részlet a válaszából: […] számlaosztályban, a terv szerinti, terven felüli értékcsökkenést is a vagyonkezelésbe vevő számolja el. A hiány miatt a vagyonkezelésbe vevőnél el kell számolni a terven felüli értékcsökkenést, és ki kell vezetni a hiányzó eszközt. Tekintettel arra, hogy az eszközt nem tudja visszaadni a vagyonkezelésbe adónak, nem lehet olyan gazdasági esemény,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Lakóingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlant értékesített magánszemély részére, melynek vételára részletekben fog megfizetésre kerülni több éven keresztül. A lakóingatlan birtokba adásra került, az önkormányzat tulajdonjog-fenntartással él a vételár teljes megfizetéséig. A számla ezek alapján került kiállításra. A fentebb ismertetett gazdasági eseménynek hogyan történik a helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). Ez független a pénzügyi kiegyenlítéstől vagy attól a körülménytől, hogy a kiegyenlítés részletekben történik. A teljesítés termékértékesítés esetén a birtokba adás. Ha a birtokba adást követő részletfizetésben állapodnak meg, akkor is a teljes ellenértéket kell számlázni.A teljes vételárról kiállított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Képviselő másodállásban

Kérdés: Az alábbi kérdésekben kérjük a válaszukat:
1. A képviselői jogviszony mellett lehet-e egyéni vállalkozóként ekhózni, pl. a képviselő cikkíróként lehet-e ekhós, ha máshol megfizetik utána a járulékokat? Van-e lehetőség erre a képviselői jogviszony és tiszteletdíj mellett?
2. A tiszteletdíj nyugdíjalapot képez-e, azaz beszámít-e a nyugdíj szolgálati idejébe, valamint a nyugdíj összegének alapjába?
3. A képviselő másodállású vagy főállású egyéni vállalkozó lehet a képviselői jogviszonya mellett?
Részlet a válaszából: […] magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket, ilyen a munkabér, az egyéni vállalkozói jövedelem is. A kérdés szerint máshol megfizetik a képviselő után a járulékot, ezért lehetőség van arra, hogy ekhós adózást válasszon a cikkírásra.A tiszteletdíj önálló tevékenységből származó jövedelem, amely járulékotalapot képez, ha az összege meghaladja a minimálbér 30%-át. Ebben az esetben le kell vonni a képviselőtől a nyugdíjjárulékot, ezért a nyugdíj[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Védőnői ellátás költségtérítése

Kérdés: A védőnői ellátás 2023-ban államosításra került. Az átvevő kórház az önkormányzat részére megtéríti a feladatellátás többletköltségét együttműködési megállapodás alapján. Az önkormányzat gondoskodik a közfeladat-ellátással összefüggő alábbi költségekről: közüzemek, karbantartás, takarítás, postaszolgáltatás, hulladékelszállítás, tűzvédelem, vagyonbiztosítás, szakmai anyag stb. A felsorolt szolgáltatások biztosításáért a megállapodás alapján az önkormányzat 83.000 Ft/hó költségtérítésre jogosult, melyet havonta számláz ki az átvevő kórház felé. Milyen áfatartalommal számlázzuk ki a számlát a költségtérítésről? Az önkormányzat alanya az áfának.
Részlet a válaszából: […] díj, mosás, takarítás, tűzvédelmi szolgáltatás, épület-karbantartás stb.) költségátalányt fizet, mely a termék időleges használatáért fizetett összegnek, és ennek következtében a felek közötti ügylet az áfakötelezettség szempontjából bérbeadásnak minősül.Az ingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján főszabály szerint adómentes azzal, hogy ha a bérbe adó önkormányzat élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított lehetőséggel, akkor az ügylet adókötelesként kezelendő. Önmagában az a körülmény, hogy az önkormányzat az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezett jogállású, nem jelenti azt, hogy az ingatlan-bérbeadásra automatikusan kell számítani az adót.Amennyiben az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján az adókötelezettséget választotta az ingatlan-bérbeadásra, akkor a felszámítandó adó alapjának meghatározásához a felek közötti megállapodás tartalmát kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a felek nem rendelkeztek volna a megállapodásban az összeg áfaszempontú megítéléséről, az bruttó összegnek tekintendő, amely így az esetlegesen felmerülő áfakötelezettséget is tartalmazza, tehát a felszámítandó adó összegét a bruttó összegből visszafelé számolva kell megállapítani.Fontos azonban, hogy a kérdésben szereplő szakmai anyag, továbbá a postázási szolgáltatás, költségtétel – véleményünk szerint – nem kapcsolódik az ingatlan-bérbeadáshoz, hanem a védőnői feladatellátás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
1
2