Szolgálati elismerés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Önkormányzatunk 2023. december 1-jétől foglalkoztat teljes állásban egy háziorvosi asszisztenst egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ezzel párhuzamosan a dolgozó részmunkaidőben dolgozik egy fővárosi kórházban, szintén egészségügyi szolgálati jogviszony keretében. Ezt a munkát 2008. július 1-jétől 2020. január 31-ig teljes munkaidőben, majd 2020. február 1-jétől részmunkaidőben látja el. Az idei évben jogosult a 30 éves szolgálati elismerésre. Az Eszjtv. 9. §-ának (8) és (9) bekezdése szerint:
(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.
Mivel jogviszonya a kórháznál előbb keletkezett, álláspontunk szerint nem önkormányzatunk köteles a 30 éves szolgálati elismerés kifizetésére. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatóval az egészségügyi szolgálati jogviszony hamarabb létrejött – nem pedig az, ahol hosszabb munkaidőre szól az egészségügyi szolgálati jogviszonya. [Egészségügyi szolgáltatónak az Eütv. 3. §-ának f) pontja alapján a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Havi illetmény készpénzben

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv, egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartozó alkalmazottja kérheti-e a havi illetményének készpénzben történő kifizetését?
Részlet a válaszából: […] előírásait kell irányadónak tekinteni. Az Mt. vonatkozó szabályai a következőket tartalmazzák: a 158. § (1) bekezdése mind az átutalással, mind a készpénzben történő kifizetést lehetővé teszi. Rendelkezése értelmében „a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni”, de az sem tiltott, hogy „a felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kelljen megfizetni”.Ez alapján tehát nincs akadálya, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló kérje a havi illetményének készpénzben történő kifizetését. A kérelem alapján a munkáltató dönthet arról, hogy ennek eleget téve, köt-e megállapodást vele erről a kérdésről. Ha nem, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló köteles az átutaláshoz szükséges számlaadatokat rendelkezésre bocsátani az Mt. 6. §-ának (4)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?
Részlet a válaszából: […] különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, szolgálati érdekből történő áthelyezés, átrendelés, vezénylés is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-a szerint munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.A napi munkába járás alatt a hivatali munkarend vagy beosztás szerinti munkavégzést kell érteni. Ebben az értelemben az is munkába járás, ha a körjegyző a lakóhelyéről a székhely önkormányzathoz, vagy az az eset is, ha a lakóhelyéről közvetlenül valamelyik körjegyzőséghez tartozó településre megy, vagy onnan hazautazik.Nem minősül kiküldetésnek, ha valamely munkavállaló – a munka természetéből eredően – nem mindig a költségvetési székhelyén végzi tevékenységét, vagy olyan településen végzi a tevékenységét, amely az intézmény szervezetszerű működéséhez tartozik. Nem minősül kiküldetésnek az az eset sem, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.Az előző fogalmi meghatározások alapján megállapítható, hogy a körjegyzőséghez tartozó települések közötti utazás nem munkába járás, mivel nem a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között történik az utazás. A kérdéses eset nem is kiküldetés, hiszen nem a munkavégzés helyétől eltérő helyen történik a munkavégzés, mivel a körjegyzőséghez tartozó települések is a körjegyző munkavégzés helyének számítanak. Ilyen esetben sem munkajogilag, sem adójogilag nem történik kiküldetés. Ugyanakkor az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. A (2) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részérea) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.Ennek megfelelően a kérdéses utak költségtérítését az Szja-tv. szabályai szerint lehet elszámolni. Az Szja-tv. szerint „adómentes”, jövedelemnek nem számító tételnek minősül:– a kiküldetéshez kapcsolódóan biztosított utazási jegy ellenértéke[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Maradandó értékű iratok őrzése

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfel-adatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.
Részlet a válaszából: […] szabályok alapján a munkajogi igények általánosan 3 év alatt évülnek el, ezen időtartam alatt a munkáltató iratmegőrzési kötelezettsége fennáll [Mt. 286. § (1) bekezdés], vagyis valamennyi munkaügyi dokumentációt legkevesebb 3 évig meg kell őriznie a foglalkoztatónak.A Tny. 99/A. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor. Az e szabállyal előírt iratmegőrzési kötelezettség a törvény értelmében már csak a 2024. december 31-éig keletkezett iratok esetében áll majd fenn: 2025. január 1-jétől keletkezett iratok esetében az iratmegőrzési kötelezettségre már nem alkalmazható a Tny. rendelkezése. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák.A GDPR általános iránymutatásként határozza meg, hogy „a személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni. Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.”Ugyanakkor, az Mt. elévülési szabályai alapján az iratmegőrzési kötelezettség nem lehet kevesebb, mint 3 év. Ebből az következik, hogy a munkaügyi iratok – ha azok nem minősülnek a 1995. évi LXVI. törvény szerint maradandó értékűnek – megőrzési kötelezettségére az Mt. 3 éves elévülési szabálya lehet irányadó, azzal, hogy 2024. december 31-ig a munkabérrel történő elszámolásra a Tny. szabályai irányadóak, és a nyugdíjkorhatárt követő 5 év az iratmegőrzési kötelezettség tartama.Az Flt. 2023. december 31-éig hatályos 36/A. §-ának (2) bekezdése szerint az álláskeresési igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig – a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében – 5 évig megőrzi. 2024. január 1-jétől e rendelkezés már nem szerepel a jogszabályban, csak az az előírás, hogy „A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi”.Ez azt jelenti, hogy általános jelleggel már nem írja elő a jogszabály az 5 éves iratmegőrzési szabályt.A társadalombiztosítási és adóigazgatási dokumentáció megőrzésére vonatkozóan más jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket. A foglalkoztatott biztosítottként való nyilvántartásba vétele, a jogviszony igazolása, a jövedelemigazolás esetében az Art. 78. §-ának (3) bekezdése szerint az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Adólevonási jog alanyi adómentes adóalany külföldön teljesített ügylete esetén

Kérdés: Egy alanyi adómentes közösségi adószámmal rendelkező magyar egyéni vállalkozó bővíti vállalkozását, Romániában kapott új megbízásokat. Az új tevékenysége kerti szökőkutak, illetve kerti halastavak kiépítése, telepítése, valamennyi ezekkel kapcsolatos építési, szerelési munka elvégzése. A megbízó, akivel szerződéses kapcsolatban áll, egy romániai cég, amelynek van közösségi adószáma. A magyar adóalany nem választott az Áfa-tv. 195/A. §-a szerinti határon átnyúló alanyi adómentességet Romániában. Az ezen tevékenységhez Magyarországon beszerzett alapanyagokról, termékekről, igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlákban áthárított áfát levonásba helyezheti-e a magyar alanyi adómentes vállalkozó? Az alanyi mentes adóalany adólevonási jogára vonatkozóan az Áfa-tv. több helyen is tartalmaz előírásokat, ha jól tudom, a 2025. január 1-jével bevezetett határon átnyúló alanyi adómentesség kapcsán több helyen módosult az Áfa-tv., ennek keretében az alanyi adómentes adóalanyok adólevonási jogára vonatkozó szabályok is változtak, és nem teljesen egyértelmű, hogy a fenti esetben megilleti-e az adólevonási jog a belföldi alanyi mentes adóalanyt.
Részlet a válaszából: […] 195. § (2) bekezdése.A főszabálynak megfelelően az alanyi adómentes adóalany nem jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására, ha az előzetesen felszámított adó alapjául szolgáló, beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye a Közösség olyan, másik tagállama, amelyben az adóalany a Héa-irányelv 284. cikkének megfelelő adómentességet választott.A Héa-irányelv általánosságban fogalmazza meg, hogy a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás szerinti adómentességet élvező adóalanyok nem jogosultak a 167–171. cikknek és a 173–177. cikknek megfelelő héa-levonásra, és számláikon nem tüntethetnek fel héa-t. Emellett a Héa-irányelv 169. cikkének a) pontja a 284. cikke alapján mentességet élvező adóalanyok részére nem enged adólevonást az adó esedékességének vagy megfizetésének helye szerinti tagállamon kívül végzett tevékenységekkel összefüggő ügyletekhez használt termékek, szolgáltatások után sem, függetlenül attól, hogy ezen ügyletek adómentesek vagy adókötelesek. Az Áfa-tv. 195. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezés a Héa-irányelv hivatkozott rendelkezéseivel összhangban áll.Az Áfa-tv. 195. §-ának (6) bekezdése kapcsán felmerülhet a kérdésben is említett, az Áfa-tv. 121. §-a 2025. január 2-ától hatályos a) pontjának értelmezése, amely kimondja, hogy „az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene – feltéve, hogy nem választotta a XIII. Fejezet 1. vagy 3. alcíme szerinti alanyi adómentesség alkalmazását –, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne, ide nem értve a Közösség másik, a teljesítés helye szerinti tagállamának azon joga szerinti adómentesség hatálya alá tartozó azon ügyletet, amely tartalmában a Héa-irányelv 284. cikkének felel meg.”Az Áfa-tv. 121. §-ának a) pontja az általános szabályok szerint adózó adóalanyokra vonatkozik, akik, amelyek ezen pont szerint levonhatják az áfát a külföldi ügyleteikhez kapcsolódóan is, amennyiben ugyanezen ügylet, ha a teljesítés helye belföld lenne, adólevonásra jogosító ügyletnek minősülne. E körből kiveszi a szabályozás azokat az ügyleteket, amelyeket az egyébként belföldön általános szabályok szerint adózó (azaz nem alanyi adómentes) adóalany a Közösség olyan tagállamában teljesít, amelyben választotta a határon átnyúló alanyi adómentességet. E rendelkezés alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Elhunyt gépjármű-tulajdonos gépjárműadója

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának édesapja sajnálatos módon januárban elhunyt. A testvére és a dolgozónk gépjárműve is az elhunyt nevén volt. Ebben az esetben, a fizetési határidőig (április 15.), milyen lehetőség van, hogy az aktuális gépjárműadó összegét be tudják fizetni, hogy a járművek ne maradjanak a hagyatéki tárgyalás lezárásáig sem befizetetlenül? A hagyatéki tárgyalás valószínűleg 2-3 hónapig még nem fog lezárulni.
Részlet a válaszából: […] az örökösöknek kell majd megfizetniük. Az örökösök által fizetendő összeget a NAV soron kívül, határozatban állapítja meg [Art.147. § (3)–(4) bekezdései]Az örökösök a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában tehetnek bejelentést a közlekedési igazgatási hatóságnál arról, hogy a gépjárművet örökléssel megszerezték. A NAV az adatokat onnan megkapja, majd határozatban közli a jogerős hagyatéki végzésben megjelölt örökösökkel a megállapítását, és az örökrészük arányában megállapított fizetési kötelezettségről vagy az őket megillető túlfizetés összegéről az örökösöknek külön határozatot küld.Tehát, amíg a NAV nem küld határozatot az elhunyt gyermekeinek, addig sem a saját,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Bizalmi vagyonkezelés

Kérdés: Egy cég vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe rendelt vagyonelemet. Ezt a vagyon-elemet, tehát csak a tőkét, egy magánszemély kedvezményezett kapja meg. Milyen adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] osztaléknak a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni értéket kellett tekinteni.Korábban sem volt alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja, vagyis nem lehetett osztalékot megállapítani, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte [Szja-tv. 66. § (4) bekezdés].Továbbá a 2023. szeptember 11-ig hatályos Szja-tv. 66. §-ának (5) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontjának ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pontjának ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdése szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet.A 2023. szeptember 11-ig hatályos Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.26. pontja alapján egyéni indokkal adómentes: bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona (ide nem értve az említett vagyonok hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól.Látható, hogy a 2023. szeptember 12-e előtti szabály a kezelt vagyon hozamainak terhére juttatott vagyoni értéket tekintette osztaléknak. Ez a megfogalmazás köznapi értelemben érthető volt ugyan, de zavart okozott az összeegyeztetése az Szt. előírásával. Az Szt. alapján ugyanis a tartalékból fizethető hozam [a hozamkifizetés feltételét az Szt. 40/A. § (7) bekezdése rögzíti]. A módosított rendelkezés értelmében bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték minősül osztaléknak.A 2023. szeptember 12-én hatályba lépett fontos szabályozás, hogy a vagyon és hozam vonatkozásában sorrendiségi előírást már nem tartalmaz.Az Szja-tv. 2023. december 30-tól hatályos 65/C. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon indulótőkéjének értéke terhére a kedvezményezett részére bevétel juttatása történik, és a bevétel tárgyául szolgáló – a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott – vagyoni értékhez kapcsolódóan a vagyonkezelő, a magánalapítvány eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.Az eszközérték-növekmény megállapításának szabályát a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén kell megállapítani az Szja-tv. 65/C. § (1) bekezdése értelmében.Miután a kérdésben szereplő esetben a vagyonrendelő nem magánszemély, így eszközérték-növekményt nem kell megállapítani. Mindez azt jelenti, hogy ha a bizalmi vagyonkezelői szerződés alapján a vagyonátadás 2023. szeptember 12-e előtt történt, akkor 2023. december 30-tól a kedvezményezett magánszemély részére az induló vagyon az indulótőke terhére történő azon vagyonjuttatás után, melynek értéke – több alkalommal történő juttatás esetén ezen értékek összege – nem haladja meg a 2023. szeptember 11-i indulótőke értékét, adómentesnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Lakóingatlan részletre történő értékesítése

Kérdés: Szeretném kérni a Költségvetési Levelek 367. számában megjelent 6497. számú kérdésben szereplő eset könyvelésének a levezetését. Jelenleg nálunk a B52 tárgyi eszköz értékesítésre könyveljük, de a válasz alapján azt gondoljuk, így nem jó.
Részlet a válaszából: […] melléklet III. Fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások Csökkenések rész D) Értékesítés elszámolása, ha előtte nem sorolják át a készletek közé, címe alapján kell elszámolni.Ki kell vezetni a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenést, az értékhelyesbítést.A kiállított számla könyvelése:Számlázott eladási ár a költségvetési számvitel szerintNettó érték: T09522 – K0041Általános forgalmi adó: T094062 – K0041Számlázott eladási ár a pénzügyi számvitel szerintNettó érték, legfeljebb a könyv szerinti értékig: T3515 – K121A nettó érték és a könyv szerinti érték különbözete, ha a nettó érték a nagyobb: T3515 – K9244A nettó érték és a könyv szerinti érték különbözete, ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Támogatás elszámolása

Kérdés: Mikor kell, milyen időpontban nyilvántartásba venni az önkormányzati szektorban a támogatási szerződésben szereplő támogatás összegét követelésként? A teljes összeget a szerződés aláírásakor, vagy pedig amikor támogatási előleg érkezik, és csak akkora összegben? Illetve mi fogja meghatározni, hogy költségvetési évben vagy pedig követő követelésként vesszük nyilvántartásba, ha nem tudjuk az ütemezést? Mi a helyes eljárás például akkor, ha a projekt teljes egészében utófinanszírozású, és csak a támogatási szerződés áll rendelkezésre, akkor is elő kell írni követelésként a pénzforgalomban csak később jelentkező támogatást?
Részlet a válaszából: […] költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdőnapja a követelés nyilvántartásba vételének vagy az 54. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti átsorolás évére esik. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani. Tehát a követelések nyilvántartásba vételéhez valamilyen módon meg kell határozni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kettős állampolgársággal rendelkező orvos alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] munkavállalás feltételei tekintetében a jogszabály szerinti feltételek fennállása esetén – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel egészségügyi szolgálati jogviszony létesíthető”.Egyébiránt a kettős állampolgár orvosnak ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint a magyar állampolgár orvosoknak. Ha külföldön szerzett diplomát, akkor annak egyenértékűségéről a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ tud tájékoztatást adni, illetve, ha elismertetés szükséges, akkor az ez iránti kérelmet e szervhez lehet benyújtani.Az Eszjtv. 8. §-a (8) bekezdésének a) pontja alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, orvos munkakörben foglalkoztatott személy fizetési fokozatát az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A 8. § (9) és (9a) bekezdése sorolja fel azokat az időket, amelyek ebből a szempontból egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősülnek. A (9) bekezdésben vannak említve azok a konkrét törvények – így az Eszjtv., illetőleg a Kjt. –, amelyek hatálya alatt egészségügyi tevékenységet lehetett végezni. Mivel ezen törvények hatálya kizárólag a magyarországi munkáltatóval létesített jogviszonyokra terjed ki, ezek alapján a külföldi munkáltatóval fennállt jogviszonyok értelemszerűen nem tartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal azonosan elismerendők közé. A 8. § (9a) bekezdése ugyanakkor azt tartalmazza, hogy „a (9) bekezdésben foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekintenia) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
1
2