Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök

Kérdés: Helyi önkormányzat irányítása alatt álló intézmény rendelkezhet-e pénzügyi lízinggel, ha igen, mi a helyes könyvelése?
Részlet a válaszából: […] amelyhez nincs szükség a kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege nem haladja meg az adósság összegét.Nincs szükség a kormány hozzájárulására az önkormányzata) jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalásához,b) naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez,c) olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amelyca) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál,cb) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik,cc) fejlesztési célt szolgál, és nem haladja meg a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot, valamintd) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, önkormányzat által megkötött, valamint az önkormányzati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Szonográfus besorolása

Kérdés: Költségvetési intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszony keretében, szonográfus munkakörben foglalkoztatott dolgozó az alábbi oklevéllel rendelkezik, amelyen ez áll: Debreceni Egyetem orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje 8 félév. A munkavállaló alapfokozatot és a képalkotó diagnosztikai analitika szakirányon orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai szakképzettséget szerzett. Hova kell besorolni a foglalkoztatottat, IV./Alapba vagy V./Alapba?
Részlet a válaszából: […] szerinti illetménytábla vonatkozik.)Ez alapján a szonográfus illetményét az Eszjtv. 1/A. mellékletében szereplő táblázat alapján kell megállapítani, mely táblázat az I–V. fizetési osztályok valamelyikébe, azon belül pedig „alap” vagy „kiemelt” kategóriába teszi lehetővé a besorolásukat. (Ez a bértábla a Mód. tv. rendelkezése alapján 2023. december 30-ával került be a törvénybe.)Az Eütev. tv. 11/A. §-ának (5) bekezdése alapján az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti I–V. fizetési osztályokba az Eütev. tv. 11/A. §-ának (3) és (3b) bekezdése szerint kell elvégezni a besorolást. A (3) bekezdés azt mondja ki, hogy „az alkalmazott egészségügyi dolgozókat a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, egészségügyi szakképesítés, valamint – az e törvényben meghatározott eltérő besorolási szempontok kivételével – a jogviszonyban töltött idő alapján fizetési osztályba kell sorolni”. A (3b) bekezdés pedig azt, hogy „kiemelt” kategóriába azok sorolandók, akik a 256/2013. Korm. rendelet 3a. melléklete alapján valamilyen fokozott megterhelésnek vannak kitéve.A szóban forgó orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakképzettségről annyi mondható, hogy a 65/2021. ITM rendelet 2. melléklete (Alapképzések és alapképzésben szerezhető szakképzettségek jegyzéke) szerint az orvosi diagnosztikai analitikus diploma BSc (főiskolai) szintű iskolai végzettséggel párosuló szakképzettséget ad. A Magyar Képesítési Keretrendszerben ez a 6. MKKR szintnek felel meg. Az ilyen szintű szakképzettségeket a 256/2013. Korm. rendelet 3. melléklete egyébként az „F” fizetési osztályba rendeli besorolni.A Mód. tv. iktatta be az Eütev. tv.-be a 34/A. §-t, amely az új, az Eszjtv. 1/A. mellékletbe[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?
Részlet a válaszából: […] fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A kérdés alapján az adóst felszámolási eljárást követően törölték a cégjegyzékből. Ha a felszámolási eljárásban bejelentették az igényüket a követelés érvényesítésére, akkor rendelkezniük kellene a felszámoló által adott írásbeli igazolással, hogy szerinte nincs fedezet, és a c) pont alapján fennáll a behajthatatlanság.A behajthatatlanság fennállhat az f) pont alapján is. A Ptk. 6:121. §-a tartalmazza a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket. Idetartoznak azok a követelések,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Önkormányzati konyhafelújítás áfa-visszaigénylése

Kérdés: Önkormányzatunk gyermekétkeztetési és szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, amelyek esetében csak áfaköteles bevétellel rendelkezik. Ingyenes étkező nincsen, csak 50%-os és teljes térítési díjas, ezért az ezzel kapcsolatos kiadásaink áfarészét teljes egészében levonásba helyezzük. A kiadások tételes elkülönítése eddig nem okozott gondot, mivel ezt a szolgáltatásunkat vásárolt étkeztetés útján látjuk el, ahol egyértelműen megállapítható a beérkező számla alapján, hogy melyik kiadás milyen szolgáltatást érint. A konyha, ahonnan a szolgáltatást teljesítjük, az önkormányzat tulajdona, amelyet egy vállalkozó bérel az önkormányzattól adómentes havi díj ellenében. Ez a vállalkozó végzi a főzést, és tőle vásárolja az önkormányzat a szolgáltatást. A konyhahelyiséget az önkormányzat fel szeretné újítani.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
Részlet a válaszából: […] elkülönítés nem oldható meg, akkor merül fel az arányosítás szükségessége. Arányosítás vagy valamilyen – a tevékenységre jellemző – mutatószám alapján lehetséges, vagy bevételarányos képlettel. A bevételarányos képlet alkalmazásánál van jelentősége az adóköteles bevételeknek, amelyeket a számlálóban kell szerepeltetni. A nevezőben kell kimutatni a számlálóban szereplő tételeket és az adómentes tevékenységből származó bevételeket, a működést finanszírozó államháztartási támogatást, ellenértéknek nem minősülő átvett pénzeszközt.Az önkormányzat a gyermek- és szociális étkeztetés, továbbá a vendég- és rendezvényi étkeztetés költségeinek áfáját levonásba helyezheti, mivel ingyenes étkeztetés nincs.A főzőkonyhát az önkormányzat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

40 éves jubileumi jutalom

Kérdés: Az önkormányzat főállású polgármestere 2021. február 1-jétől nyugdíjas lett (Nők 40). A Tny. 83/C. §-a, mely rendelkezik a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, a polgármesteri tisztség ellátására mint sajátos közszolgálati jogviszonyra nem vonatkozik. A polgármester nyugdíjasként, nyugdíja folyósítása mellett látja el jelenleg is főállású polgármesterként a polgármesteri tisztséget (a 2024. évi önkormányzati választásokon is megválasztották a település polgármesterévé). A nyugdíj megállapításakor, 2021. évben a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 35 év 4 hó 10 nap volt. A nyugdíjazáskor, 2021. évben ki kellett volna részére fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat? Ha nem lett kifizetve, akkor most utólag az önkormányzat kifizetheti a polgármester részére a 40 éves jubileumi jutalom összegét? Abban az esetben, ha nem volt jogosult nyugdíjazáskor a 40 éves jubileumi jutalomra, akkor az azóta eltelt időszak beszámít-e jubileumi jutalom szempontjából a szolgálati időbe? Ha a polgármester lemond a tisztségéről azelőtt, hogy a 40 évet elérné a szolgálati ideje, a lemondáskor részére kifizethető a 40 éves jubileumi jutalom összege?
Részlet a válaszából: […] szövege sem tartalmazta. (Ilyen rendelkezés csak a közalkalmazottakra vonatkozóan van hatályban, amit a Kjt. szabályoz – a közalkalmazottakat viszont nem illeti meg a 35 év jogosító időhöz kapcsolódó jubileumi jutalom fokozat.) Tehát a polgármesterre a 150. § (1) bekezdése alkalmazandó, mely szerint a jubileumi jutalom a 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. A 40 éves fokozatra jogosító időt tehát a 35 éves jubileumi jutalom kifizetésének napjától folyamatosan kell számítani. Az adott fokozathoz kapcsolódó összeg pedig attól függetlenül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Kamatmentes szociális kölcsön

Kérdés: Helyi önkormányzat a szociális ellátásokról szóló rendeletében (szociálisan rászorult személyeknek) kamatmentes szociális kölcsön intézményét vezeti be. A kölcsönt a folyósítás évének december 31. napjáig kell visszafizetni. Felmerül-e szja-, szocho-, tb-fizetési kötelezettség a kamatkedvezmény miatt? Hogyan kell könyvelni a szociális kölcsön folyósítását és a beérkező törlesztéseket? Milyen kormányzati funkciót kell alkalmazni ennél a gazdasági eseménynél?
Részlet a válaszából: […] meghatározott feladatkörében eljárva hozott önkormányzati rendeletben határozza meg.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének j) pontja szerint nem tartozik a kamatkedvezmény hatálya alá az olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt). Véleményünk szerint ez alkalmazható a helyi rendeletben meghatározott feltételekkel adott szociális kölcsönre is.Az adott kölcsönt a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet X. FEJEZET Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások F) Visszatérítendő támogatás, kölcsön nyújtásának elszámolása cím szerint kell könyvelni a kamatfizetésre vonatkozó elszámolások nélkül.1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint T0021 – K 0550822. Kölcsön folyósítása a költségvetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Önkormányzati zöldterület-kezelés

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában lévő gazdasági társaság (kft.) fürdőt üzemeltet. A fürdő melletti területek az önkormányzat tulajdonában állnak, azokon a zöldterület kezelését eddig az önkormányzat végezte el. Az idei évben a fürdő felvette a 8130 Zöldterület-kezelés TEÁOR kódú tevékenységet. A fürdőnek sem személyi állománya, sem eszközparkja nem teszi lehetővé, hogy e tevékenységet elvégezze, ezért külső vállalkozás bevonásával kívánja a feladatot megoldani. A pénzügyi fedezet sem áll a fürdő rendelkezésére, ezért az önkormányzattól kapott támogatással/pénzügyi fedezettel kívánja a zöldterület-kezelést elvégezni.
1. Milyen módon adhat át pénzt célzottan e tevékenység ellátására az önkormányzat a kft.-nek?
2. Szolgáltatást végezzen? Ekkor kiszámlázná a kft. az elvégzett munka piaci értékét az önkormányzat felé.
3. Vagy működési célú pénzeszköz átadásaként adja át a pénzt a felmerült költségek fedezetére, amivel majd el is kell számolnia a cégnek az önkormányzat felé?
Részlet a válaszából: […] leghatékonyabb megoldást a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeinek figyelembevételével kell kiválasztani.Támogatás formában történő ellentételezés véleményünk szerint akkor lehetséges, ha a kft.-vel közfeladat-ellátási szerződést kötnek, és ahhoz adnak működési támogatást.A kérdés alapján a pontos körülmények nem állapíthatók meg, de vélelmezhető, hogy konkrét, jól behatárolható terület zöldfelület-kezelését vállalta a kft.A kapott információk alapján – véleményünk szerint – a kérdéses feladatellátás a szolgáltatásnyújtás elemeit hordozza magán. Az utalt pénzösszeg és a kft. által végzett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Üzletrész-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja értékesíteni fogja az üzletrészét. 2025 májusában, a 2024. adóévre vonatkozó beszámoló és osztalék jóváhagyásának időpontjában a társaság tagja volt. Ezt követően, 2025. júliusban értékesíti az üzletrészét, azonban az osztalék az üzletrész értékesítésének időpontjáig nem kerül részére kifizetésre. Ennek a helyzetnek a kezeléséről sem a társasági szerződés, sem az üzletrész értékesítéséről szóló szerződés nem tartalmaz rendelkezést. Osztalék jogcímén kell az adófizetési kötelezettségeket a feleknek megállapítani?
Részlet a válaszából: […] kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.A Ptk. 3:4. §-ának (2) bekezdése alapján a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.A Ptk. 3:88. §-ának (2) bekezdése szerint a társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.A Ptk. 3:185. §-ában foglalt rendelkezés eltérést engedő szabály, azaz például a társasági szerződés meghatározhatja, hogy kik és mely időpontban jogosultak osztalékra.Ha nincs eltérő szabály, akkor viszont az osztalékfizetésről szóló, a döntés meghozatalának időpontjában a társasággal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Társas vállalkozó adózása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, ha a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege [Tbj-tv. 39. § (1) bekezdés, 4. § 14. pont 14.2. alpont, Tbj-tv. 25. § (1) bekezdés].A Tbj-tv. 9. §-a szerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll [Tbj-tv. 42. § (2) bekezdés a) pont].A kérdésben szereplő esetben a kft. tagja csak heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amely egyébként foglalkoztatással sem jár, hiszen a magánszemély gyermekgondozási díjon (GYED-en) van. Erre való tekintettel, ha a magánszemély a kft. tevékenységében személyesen, tagi jogviszonyában közreműködik, akkor főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül. Ennek megfelelően kell a biztosítási jogviszonyát bejelenteni az állami adóhatósághoz.A Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a járulékalap alsó határát (minimálbért/garantált bérminimumot) arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül.A fentieknek megfelelően arra az időszakra, amely alatt a főfoglalkozású társas vállalkozó GYED-ben részesül, csak a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett tényleges jövedelme után kell a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megfizetnie.A társas vállalkozó részére személyes közreműködésére tekintettel kifizetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Közművelődési munkatárs illetménypótléka

Kérdés: Több települést érintően szeretnék állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott közművelődési munkatárs, aki jelenleg nem rendelkezik szakmai végzettséggel (a középfokú közművelődési végzettség megszerzése folyamatban, jelenleg érettségivel rendelkezik, szakmai gyakorlata nincs), jogosult-e a kulturális illetménypótlékra? Jól értelmezzük, hogy a 475/2020. Korm. rendelet 1. §-a alapján az önkormányzatnál közalkalmazottként foglalkoztatottként dolgozó részére a rendelet szerinti kulturális illetménypótlék végzettségtől függetlenül jár, mert maga a pótlék nem végzettséghez kötött pótlék, mivel az a Kjt. 75. §-ának (1) bekezdéséhez kötődik, mert ez egy ágazati pótlék a 20. § (5) bekezdése alapján? Megerősítésüket kérjük arra vonatkozóan is, hogy a 20. § (2) bekezdése szerinti területi pótlék is megilleti a közalkalmazottat, amennyiben a település szerepel a kormányrendelet szerinti kedvezményezett települések jegyzékében. Szeretnénk még azt is egyértelművé tenni, hogy ez a pótlék csak a közalkalmazottaknak jár, amennyiben a feladatot Mt. szerinti alkalmazott látná el, a kulturális illetménypótlék nem jár.
Részlet a válaszából: […] illetik meg őt.A Kjt. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében „végrehajtási rendelet a 69–74. §-ok rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja”. E szabály végrehajtásához kapcsolódik a 475/2020. Korm. rendelet 20. §-ának (5) bekezdése, mely szerint „a kulturális tevékenységet ellátó közalkalmazottat kulturális illetménypótlék illeti meg. A kulturális illetménypótléknak a közalkalmazotti pótlékalapra vetített mértékét a 4. melléklet tartalmazza”. A 4. melléklet „A”1–„J”19 besorolásig minden közalkalmazott esetében megállapítja a kulturális illetménypótlék mértékét. Mivel a fizetési osztályokba sorolás alapját a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség képezi a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint, a 4. melléklet pedig valamennyi fizetési osztályba sorolt közalkalmazottnak megállapítja a pótlékot, továbbá nincs olyan rendelkezés a rendeletben, amely e tekintetben korlátozást tartalmazna, valóban az a helyzet, hogy a kulturális illetménypótlékra való jogosultság egyetlen feltétele az, hogy az adott közalkalmazott kulturális tevékenységet folytasson, a végzettsége szintje a jogosultság fennállása tekintetében nem játszik szerepet.Hasonlóképpen szintén ágazati pótléknak minősül a 475/2020. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerinti területi pótlék is, amely annak a közgyűjteményi, valamint közművelődési tevékenységet ellátó közalkalmazottnak jár[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
1
2
3