Ingatlan-bérbeadás és -bérlet

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg [Szja-tv. 17. § (5) bekezdés].Az ingatlan-bérbeadási tevékenység bevételéből a jövedelem kétféle módszerrel határozható meg. Egyik a tételes költségelszámolás, míg a másik a 10 százalékos költséghányad [Szja-tv. 17. § (3) bekezdés].Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet 15 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség terheli.Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját – az adóbevallásban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni [Szja-tv. 46. § (1) bekezdés].Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető állapítja meg. Azonban a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza [Szja-tv. 46. § (3) bekezdés, (4) bekezdés c) pont].A főszabálytól eltérően, ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozik arról, hogy a lakásbérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját, akkor a kifizetőt adóelőleg-megállapítási, -levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettség nem terheli.Ha a magánszemély a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját a lakásbérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni, de annak jogszabályi feltételei az adóévben fennállnak, akkor a magánszemély az éves szja-bevallásában alkalmazhatja az Szja-tv. 17. §-a (5) bekezdésének szabályát. A megállapított adó és a kifizető által levont adóelőleg különbözetét – ez esetben a túlfizetést – a magánszemély az szja-bevallásában igényelheti vissza.Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint, ha az adóelőleg levonására nem volt mód, akkor az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
Részlet a válaszából: […] belső ellenőr megbízási szerződés keretében történő alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a Kttv. 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is, mely szerint a nem közjogi feladatra kötött megbízási szerződés csak olyan feladatra köthető, amely eseti jellegű, tehát egy adott ügyhöz kapcsolódik, nem egy munkakör folyamatos ellátásának felel meg; a foglalkoztatót csak a megbízási szerződésnél szokásos általános utasítási jog, nem pedig a munkaviszony jellegű jogviszonyokban érvényesülő, a munkavégzés minden részletére kiterjedő utasítási jog illeti meg; a feladatot a megbízott a saját anyagainak, eszközeinek használatával teljesíti; végül a munkavégzés helyét a megbízott maga választja meg, az nincs kötve a közigazgatási szerv székhelyéhez, telephelyéhez. Tehát a belső ellenőr munkavégzésének mindezeknek a feltételeknek meg kell felelni ahhoz, hogy vele a megbízási szerződés kötése jogszerű legyen.Amennyiben a megbízási szerződés a fentiek alapján jogszerű, és a belső ellenőri feladatokkal megbízott öregségi nyugdíjas jogállású személy, akkor a megbízási díj és a nyugdíj együttfolyósítása tekintetében egyfelől azt kell figyelembe venni, hogy a Tny. 18. §-a a nyugdíjjogosultság feltételei között nem írja elő, hogy csak az szerezhetne öregségi nyugdíjjogosultságot, aki nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, pl. megbízási jogviszonyban. Másfelől pedig a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdéséből kell kiindulni, mely a következőket tartalmazza: „A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Ingatlankisajátítás

Kérdés:

A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Részlet a válaszából: […] alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; vagyjc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Ezenkívül figyelembe kell venni az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti választási lehetőséget, amely szerint a régi beépített ingatlanok értékesítésére adókötelezettség választható. Amennyiben intézményük választotta a régi beépített ingatlan értékesítésére az adókötelezettséget, akkor áfás a kisajátítási érték, ha nem, akkor áfamentes. Ha az ingatlan új, akkor a fizetendő adót intézményüknek kell bevallani és megfizetni. Ha választotta az adókötelezettséget az intézmény a régi beépített ingatlan értékesítésére, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, feltételezve, hogy az MNV Zrt. áfaalany. Fordított adózás esetén a vevő kötelezett az áfa fizetésére. Ez esetben intézményüknél nem keletkezik adóhiány és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség.Az ingatlanértékesítés termékértékesítésnek minősül az áfa vonatkozásában. Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adókötelezettség – fő szabályként – akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.Az Európai Bíróság által is képviselt álláspont szerint a tulajdonosként való rendelkezés tágabb kategória a tulajdonjog átszállásánál. A tulajdonosként való rendelkezés a fogyasztáshoz kötődő fogalom, lényege az, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A lényeg az, hogy a termék átengedése a tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának a szándékával történjék meg.Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben nem a tulajdonjog-bejegyzés dátuma, hanem a birtokba adás napja a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint.Az előzőek alapján adófizetési kötelezettség új ingatlan értékesítése esetében merül fel. Ebben az esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).
Részlet a válaszából: […] illetve annak visszaigazolásában meghatározott összeggel.A szerződés, megrendelés, megállapodás vagy más visszterhes magánjogi kötelem esetében a szakmai teljesítés ellenőrzése akkor történik meg, ha a kifizetés alapját képező bizonylaton szereplő termék vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, mennyiségi egysége, egységára, egyéb minőségi, illetve szerződésben rögzített követelményei, teljesítési határidő stb. megfelelnek a szerződés, megrendelés tárgyával.Az előzőekben ismertetett feltételeket a teljesítés igazolására jogosult személy elfogadta, az egyezőséget aláírásával és az igazolás dátumának, valamint az Ávr.-ben és a belső szabályzatban meghatározott igazolási kötelezettség végrehajtásnak megjelölésével igazolta.Ávr. szerint a jogszabályban nem szabályozott kérdésekről a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatában rendelkezik. A költségvetési szerv vezetője ezekben a belső szabályzatokban rendelkezik a működéshez, előirányzathoz kapcsolódó és pénzügyi kihatással járó, jogszabály által nem szabályozott kérdésekről, így a tervezéssel, gazdálkodással, különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjáról, eljárási és dokumentációs részletszabályairól, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjéről. Az Ávr. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a számlára kell-e rávezetni a teljesítésigazolást, vagy külön dokumentumot készítenek, illetve, hogy bélyegző használatával vagy kézírással készítik a teljesítésigazolást, ezért erről is a belső szabályzatban kell rendelkezni. Az Ávr. azt is lehetővé teszi, hogy ha a teljesítés igazolásának alapjául szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre, a teljesítés e dokumentumnak a teljesítésigazoló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?
Részlet a válaszából: […] különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, szolgálati érdekből történő áthelyezés, átrendelés, vezénylés is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-a szerint munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.A napi munkába járás alatt a hivatali munkarend vagy beosztás szerinti munkavégzést kell érteni. Ebben az értelemben az is munkába járás, ha a körjegyző a lakóhelyéről a székhely önkormányzathoz, vagy az az eset is, ha a lakóhelyéről közvetlenül valamelyik körjegyzőséghez tartozó településre megy, vagy onnan hazautazik.Nem minősül kiküldetésnek, ha valamely munkavállaló – a munka természetéből eredően – nem mindig a költségvetési székhelyén végzi tevékenységét, vagy olyan településen végzi a tevékenységét, amely az intézmény szervezetszerű működéséhez tartozik. Nem minősül kiküldetésnek az az eset sem, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.Az előző fogalmi meghatározások alapján megállapítható, hogy a körjegyzőséghez tartozó települések közötti utazás nem munkába járás, mivel nem a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között történik az utazás. A kérdéses eset nem is kiküldetés, hiszen nem a munkavégzés helyétől eltérő helyen történik a munkavégzés, mivel a körjegyzőséghez tartozó települések is a körjegyző munkavégzés helyének számítanak. Ilyen esetben sem munkajogilag, sem adójogilag nem történik kiküldetés. Ugyanakkor az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. A (2) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részérea) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.Ennek megfelelően a kérdéses utak költségtérítését az Szja-tv. szabályai szerint lehet elszámolni. Az Szja-tv. szerint „adómentes”, jövedelemnek nem számító tételnek minősül:– a kiküldetéshez kapcsolódóan biztosított utazási jegy ellenértéke[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Helyibérlet-térítés

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat 2 fő képviselője (nem munkavállaló) részére BKK-bérlet-térítést adna a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása céljából. Milyen adókötelezettséggel jár ez a képviselő, továbbá az önkormányzat felé? Az Szja-tv. szerint ez bérként adózó jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak vagy adómentes juttatásnak számít?
Részlet a válaszából: […] felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel.Amennyiben a képviselőnek feladatellátása során a településen belül rendszeresen közlekednie kell, akkor ebben az esetben a helyi bérlet a tevékenység ellátásának feltétele, és mint ilyet, nem kell bevételként figyelembe venni, még akkor sem, ha azt a képviselő egyébként magáncélra is használhatja.Arra vonatkozóan nincs pontos jogszabályi meghatározás, hogy milyen gyakoriság esetén fogadható el, hogy a bérlet a feladatellátás feltétele, de havi egy-két alkalom (pl. havonta egyszer testületi, illetve bizottsági ülésen való részvétel) nem valószínű, hogy indokolttá teszi a helyi bérlet adását. Esetleges adóhatósági revízió esetén Önöknek kell tudni bizonyítani azt, hogy a helyi bérlet valóban szükséges a képviselők feladatellátásához. Ha a képviselő hivatali utazás címén költségtérítést kap, pl. megtérítik neki a hivatali utazáskor a menetjegyek árát, akkor nem indokolt a helyibérlet-juttatás a feladatellátáshoz. Amennyiben igazolható, hogy a helyi bérlet a feladatellátás feltétele,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Ingatlankisajátítás

Kérdés:

A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Részlet a válaszából: […] alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; vagyjc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Ezenkívül figyelembe kell venni az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti választási lehetőséget, amely szerint a régi beépített ingatlanok értékesítésére adókötelezettség választható. Amennyiben intézményük választotta a régi beépített ingatlan értékesítésére az adókötelezettséget, akkor áfás a kisajátítási érték, ha nem, akkor áfamentes. Ha az ingatlan új, akkor a fizetendő adót intézményüknek kell bevallani és megfizetni. Ha választotta az adókötelezettséget az intézmény a régi beépített ingatlan értékesítésére, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, feltételezve, hogy az MNV Zrt. áfaalany. Fordított adózás esetén a vevő kötelezett az áfa fizetésére. Ez esetben intézményüknél nem keletkezik adóhiány és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség.Az ingatlanértékesítés termékértékesítésnek minősül az áfa vonatkozásában. Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adókötelezettség – fő szabályként – akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.Az Európai Bíróság által is képviselt álláspont szerint a tulajdonosként való rendelkezés tágabb kategória a tulajdonjog átszállásánál. A tulajdonosként való rendelkezés a fogyasztáshoz kötődő fogalom, lényege az, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A lényeg az, hogy a termék átengedése a tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának a szándékával történjék meg.Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben nem a tulajdonjog-bejegyzés dátuma, hanem a birtokba adás napja a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint.Az előzőek alapján adófizetési kötelezettség új ingatlan értékesítése esetében merül fel. Ebben az esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Bölcsődei dajka helyettesítése I.

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. A költségvetési szerv óvoda és bölcsőde is egyben. A munkáltató jogosan jár el, amikor az óvodai dajkát (köznevelési jogviszony) időnként átvezényli a bölcsődébe a bölcsődei dajka (közalkalmazott) helyettesítésére pl. annak szabadsága ideje alatt? Ilyenkor mi az eljárás? Elegendő, hogy szóban előre tájékoztatják a dolgozót? Jár érte erre az időtartamra bármiféle pluszjuttatás, pl. helyettesítési díj stb.? Ha igen, mi az alapja (melyik dolgozó bére)? Hogy kell(ene) a jelenléti nyilvántartást ez esetben dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] Átirányítás abban az esetben rendelhető el, ha a másik feladat ellátása megfelel a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.” Az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy „a munkáltató jogosult a munkavállalót (közalkalmazottat) átmenetileg a munkaszerződéstől (kinevezéstől) eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni”. Mindkét esetben a szabályozás az eredeti jogviszonyról szól, annak keretein belül más munkakörbe való átirányítást rendezi.A Púétv. 4. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a nevelő-oktató munka (…) kizárólag köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban látható el”, és a nevelő-oktató munka körében csak a következőket sorolja fel: óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, továbbá pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás. A bölcsődei nevelés a felsorolásban nem szerepel, ez tehát köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban nem látható el, vagyis bölcsődei dajka munkaköri feladatot köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy e jogviszonya alapján nem végezhet. Tehát nem szabályos az olyan, más munkakörbe való átirányításra vonatkozó munkáltatói utasítás, amely munkakört az adott jogviszonyban nem lehet ellátni – jelen esetben tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Hobbifestő festményeladása

Kérdés: Vásárolhat-e az önkormányzat magánszemélytől „festményt” számla nélkül, adásvételi szerződéssel? A hivatalunk egyik dolgozója hobbiszinten festeget. Képei semmiféle hivatalos nyilvántartásban nem szerepelnek. Tevékenységét magánszemélyként végzi, adószámmal nem rendelkezik, számlát adni nem tud. Vásárolhat-e az önkormányzat tőle adásvételi szerződés keretében – vagy bármilyen más formában – képet, amelyet az önkormányzat nyilvántartásba nem vesz, mert nem saját tulajdonba akarja, hanem például testvérvárosi látogatás alkalmával ajándékként adná?
Részlet a válaszából: […] festményt.Személyi jövedelemadót érintően a magánszemélynek ez ingó értékesítés, amely után az Szja-tv. 58. §-a szerint kell az adókötelezettséget megállapítani. Az 58. § (9) bekezdése szerint nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg –, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.A kérdés szerint nem magánszemély, hanem a testvérvárosi önkormányzat kapná az ajándékot, ezért az ajándék után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Maradandó értékű iratok őrzése

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfel-adatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.
Részlet a válaszából: […] szabályok alapján a munkajogi igények általánosan 3 év alatt évülnek el, ezen időtartam alatt a munkáltató iratmegőrzési kötelezettsége fennáll [Mt. 286. § (1) bekezdés], vagyis valamennyi munkaügyi dokumentációt legkevesebb 3 évig meg kell őriznie a foglalkoztatónak.A Tny. 99/A. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor. Az e szabállyal előírt iratmegőrzési kötelezettség a törvény értelmében már csak a 2024. december 31-éig keletkezett iratok esetében áll majd fenn: 2025. január 1-jétől keletkezett iratok esetében az iratmegőrzési kötelezettségre már nem alkalmazható a Tny. rendelkezése. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák.A GDPR általános iránymutatásként határozza meg, hogy „a személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni. Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.”Ugyanakkor, az Mt. elévülési szabályai alapján az iratmegőrzési kötelezettség nem lehet kevesebb, mint 3 év. Ebből az következik, hogy a munkaügyi iratok – ha azok nem minősülnek a 1995. évi LXVI. törvény szerint maradandó értékűnek – megőrzési kötelezettségére az Mt. 3 éves elévülési szabálya lehet irányadó, azzal, hogy 2024. december 31-ig a munkabérrel történő elszámolásra a Tny. szabályai irányadóak, és a nyugdíjkorhatárt követő 5 év az iratmegőrzési kötelezettség tartama.Az Flt. 2023. december 31-éig hatályos 36/A. §-ának (2) bekezdése szerint az álláskeresési igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig – a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében – 5 évig megőrzi. 2024. január 1-jétől e rendelkezés már nem szerepel a jogszabályban, csak az az előírás, hogy „A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi”.Ez azt jelenti, hogy általános jelleggel már nem írja elő a jogszabály az 5 éves iratmegőrzési szabályt.A társadalombiztosítási és adóigazgatási dokumentáció megőrzésére vonatkozóan más jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket. A foglalkoztatott biztosítottként való nyilvántartásba vétele, a jogviszony igazolása, a jövedelemigazolás esetében az Art. 78. §-ának (3) bekezdése szerint az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
1
2
3
…
12