Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?
Részlet a válaszából: […] különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, szolgálati érdekből történő áthelyezés, átrendelés, vezénylés is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-a szerint munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.A napi munkába járás alatt a hivatali munkarend vagy beosztás szerinti munkavégzést kell érteni. Ebben az értelemben az is munkába járás, ha a körjegyző a lakóhelyéről a székhely önkormányzathoz, vagy az az eset is, ha a lakóhelyéről közvetlenül valamelyik körjegyzőséghez tartozó településre megy, vagy onnan hazautazik.Nem minősül kiküldetésnek, ha valamely munkavállaló – a munka természetéből eredően – nem mindig a költségvetési székhelyén végzi tevékenységét, vagy olyan településen végzi a tevékenységét, amely az intézmény szervezetszerű működéséhez tartozik. Nem minősül kiküldetésnek az az eset sem, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.Az előző fogalmi meghatározások alapján megállapítható, hogy a körjegyzőséghez tartozó települések közötti utazás nem munkába járás, mivel nem a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között történik az utazás. A kérdéses eset nem is kiküldetés, hiszen nem a munkavégzés helyétől eltérő helyen történik a munkavégzés, mivel a körjegyzőséghez tartozó települések is a körjegyző munkavégzés helyének számítanak. Ilyen esetben sem munkajogilag, sem adójogilag nem történik kiküldetés. Ugyanakkor az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. A (2) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részérea) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.Ennek megfelelően a kérdéses utak költségtérítését az Szja-tv. szabályai szerint lehet elszámolni. Az Szja-tv. szerint „adómentes”, jövedelemnek nem számító tételnek minősül:– a kiküldetéshez kapcsolódóan biztosított utazási jegy ellenértéke[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
Részlet a válaszából: […] belső ellenőr megbízási szerződés keretében történő alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a Kttv. 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is, mely szerint a nem közjogi feladatra kötött megbízási szerződés csak olyan feladatra köthető, amely eseti jellegű, tehát egy adott ügyhöz kapcsolódik, nem egy munkakör folyamatos ellátásának felel meg; a foglalkoztatót csak a megbízási szerződésnél szokásos általános utasítási jog, nem pedig a munkaviszony jellegű jogviszonyokban érvényesülő, a munkavégzés minden részletére kiterjedő utasítási jog illeti meg; a feladatot a megbízott a saját anyagainak, eszközeinek használatával teljesíti; végül a munkavégzés helyét a megbízott maga választja meg, az nincs kötve a közigazgatási szerv székhelyéhez, telephelyéhez. Tehát a belső ellenőr munkavégzésének mindezeknek a feltételeknek meg kell felelni ahhoz, hogy vele a megbízási szerződés kötése jogszerű legyen.Amennyiben a megbízási szerződés a fentiek alapján jogszerű, és a belső ellenőri feladatokkal megbízott öregségi nyugdíjas jogállású személy, akkor a megbízási díj és a nyugdíj együttfolyósítása tekintetében egyfelől azt kell figyelembe venni, hogy a Tny. 18. §-a a nyugdíjjogosultság feltételei között nem írja elő, hogy csak az szerezhetne öregségi nyugdíjjogosultságot, aki nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, pl. megbízási jogviszonyban. Másfelől pedig a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdéséből kell kiindulni, mely a következőket tartalmazza: „A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Maradandó értékű iratok őrzése

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfel-adatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.
Részlet a válaszából: […] szabályok alapján a munkajogi igények általánosan 3 év alatt évülnek el, ezen időtartam alatt a munkáltató iratmegőrzési kötelezettsége fennáll [Mt. 286. § (1) bekezdés], vagyis valamennyi munkaügyi dokumentációt legkevesebb 3 évig meg kell őriznie a foglalkoztatónak.A Tny. 99/A. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor. Az e szabállyal előírt iratmegőrzési kötelezettség a törvény értelmében már csak a 2024. december 31-éig keletkezett iratok esetében áll majd fenn: 2025. január 1-jétől keletkezett iratok esetében az iratmegőrzési kötelezettségre már nem alkalmazható a Tny. rendelkezése. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák.A GDPR általános iránymutatásként határozza meg, hogy „a személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni. Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.”Ugyanakkor, az Mt. elévülési szabályai alapján az iratmegőrzési kötelezettség nem lehet kevesebb, mint 3 év. Ebből az következik, hogy a munkaügyi iratok – ha azok nem minősülnek a 1995. évi LXVI. törvény szerint maradandó értékűnek – megőrzési kötelezettségére az Mt. 3 éves elévülési szabálya lehet irányadó, azzal, hogy 2024. december 31-ig a munkabérrel történő elszámolásra a Tny. szabályai irányadóak, és a nyugdíjkorhatárt követő 5 év az iratmegőrzési kötelezettség tartama.Az Flt. 2023. december 31-éig hatályos 36/A. §-ának (2) bekezdése szerint az álláskeresési igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig – a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében – 5 évig megőrzi. 2024. január 1-jétől e rendelkezés már nem szerepel a jogszabályban, csak az az előírás, hogy „A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi”.Ez azt jelenti, hogy általános jelleggel már nem írja elő a jogszabály az 5 éves iratmegőrzési szabályt.A társadalombiztosítási és adóigazgatási dokumentáció megőrzésére vonatkozóan más jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket. A foglalkoztatott biztosítottként való nyilvántartásba vétele, a jogviszony igazolása, a jövedelemigazolás esetében az Art. 78. §-ának (3) bekezdése szerint az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).
Részlet a válaszából: […] illetve annak visszaigazolásában meghatározott összeggel.A szerződés, megrendelés, megállapodás vagy más visszterhes magánjogi kötelem esetében a szakmai teljesítés ellenőrzése akkor történik meg, ha a kifizetés alapját képező bizonylaton szereplő termék vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, mennyiségi egysége, egységára, egyéb minőségi, illetve szerződésben rögzített követelményei, teljesítési határidő stb. megfelelnek a szerződés, megrendelés tárgyával.Az előzőekben ismertetett feltételeket a teljesítés igazolására jogosult személy elfogadta, az egyezőséget aláírásával és az igazolás dátumának, valamint az Ávr.-ben és a belső szabályzatban meghatározott igazolási kötelezettség végrehajtásnak megjelölésével igazolta.Ávr. szerint a jogszabályban nem szabályozott kérdésekről a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatában rendelkezik. A költségvetési szerv vezetője ezekben a belső szabályzatokban rendelkezik a működéshez, előirányzathoz kapcsolódó és pénzügyi kihatással járó, jogszabály által nem szabályozott kérdésekről, így a tervezéssel, gazdálkodással, különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjáról, eljárási és dokumentációs részletszabályairól, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjéről. Az Ávr. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a számlára kell-e rávezetni a teljesítésigazolást, vagy külön dokumentumot készítenek, illetve, hogy bélyegző használatával vagy kézírással készítik a teljesítésigazolást, ezért erről is a belső szabályzatban kell rendelkezni. Az Ávr. azt is lehetővé teszi, hogy ha a teljesítés igazolásának alapjául szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre, a teljesítés e dokumentumnak a teljesítésigazoló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Helyibérlet-térítés

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat 2 fő képviselője (nem munkavállaló) részére BKK-bérlet-térítést adna a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása céljából. Milyen adókötelezettséggel jár ez a képviselő, továbbá az önkormányzat felé? Az Szja-tv. szerint ez bérként adózó jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak vagy adómentes juttatásnak számít?
Részlet a válaszából: […] felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel.Amennyiben a képviselőnek feladatellátása során a településen belül rendszeresen közlekednie kell, akkor ebben az esetben a helyi bérlet a tevékenység ellátásának feltétele, és mint ilyet, nem kell bevételként figyelembe venni, még akkor sem, ha azt a képviselő egyébként magáncélra is használhatja.Arra vonatkozóan nincs pontos jogszabályi meghatározás, hogy milyen gyakoriság esetén fogadható el, hogy a bérlet a feladatellátás feltétele, de havi egy-két alkalom (pl. havonta egyszer testületi, illetve bizottsági ülésen való részvétel) nem valószínű, hogy indokolttá teszi a helyi bérlet adását. Esetleges adóhatósági revízió esetén Önöknek kell tudni bizonyítani azt, hogy a helyi bérlet valóban szükséges a képviselők feladatellátásához. Ha a képviselő hivatali utazás címén költségtérítést kap, pl. megtérítik neki a hivatali utazáskor a menetjegyek árát, akkor nem indokolt a helyibérlet-juttatás a feladatellátáshoz. Amennyiben igazolható, hogy a helyi bérlet a feladatellátás feltétele,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Utazási költségtérítés

Kérdés:

Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Részlet a válaszából: […] szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.(2) A költségtérítést az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeg és az (1) bekezdésben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.A költségtérítés címén meghatározott összeg jelenleg 30 Ft, amelynek a 60%-a 18 Ft/km, tehát ennyi adható munkába járás költségtérítéseként adómentesen a polgármesternek.A munkába járás teljesen más jogcím, mint a hivatali út. A polgármester a költségátalányával szemben a hivatali utakat számolhatja el.A hivatali út fogalmát az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja határozza meg:10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.A polgármester, alpolgármester jogviszonya – akár főállásban, akár társadalmi megbízatásban látja azt el – az Szja-tv. 24.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Hobbifestő festményeladása

Kérdés: Vásárolhat-e az önkormányzat magánszemélytől „festményt” számla nélkül, adásvételi szerződéssel? A hivatalunk egyik dolgozója hobbiszinten festeget. Képei semmiféle hivatalos nyilvántartásban nem szerepelnek. Tevékenységét magánszemélyként végzi, adószámmal nem rendelkezik, számlát adni nem tud. Vásárolhat-e az önkormányzat tőle adásvételi szerződés keretében – vagy bármilyen más formában – képet, amelyet az önkormányzat nyilvántartásba nem vesz, mert nem saját tulajdonba akarja, hanem például testvérvárosi látogatás alkalmával ajándékként adná?
Részlet a válaszából: […] festményt.Személyi jövedelemadót érintően a magánszemélynek ez ingó értékesítés, amely után az Szja-tv. 58. §-a szerint kell az adókötelezettséget megállapítani. Az 58. § (9) bekezdése szerint nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg –, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.A kérdés szerint nem magánszemély, hanem a testvérvárosi önkormányzat kapná az ajándékot, ezért az ajándék után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek

Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
Részlet a válaszából: […] szakképesítésen, az Ávr. olyan értelemben nem válaszolja meg, hogy felsorolná azokat a konkrét szakképesítéseket, amelyeket elfogadhatónak tart. Ezért egyfelől a szakképesítés elnevezéséből, másfelől a szakmai és vizsgakövetelményeiből lehet kiindulni, és ez alapján lehet eldönteni, hogy az említett két szakképesítés magában foglalt-e pénzügyi, számviteli ismereteket.A 23/2008. PM rendelet az 52 344 01 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés kapcsán kimondta, hogy az e szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok a következők: gazdálkodási feladatok; pénzügyi feladatok; könyvvezetés és beszámolókészítés; számítógépes programcsomag használata. A szakképesítéssel ellátható pénzügyi feladatok között nevesítette többek között a bankszámlakezelést, a bevételi és kiadási bizonylatok kiállítását, a pénztárnapló vezetését, a számlanyilvántartást, a fizetési határidők és fizetési felszólítások intézését, a késedelmi kamattal kapcsolatos intézkedéseket, a hitelügyintézést, az adózási és járulékfizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyintézést stb. A könyvvezetési és beszámolókészítési feladatok között felsorolta a különböző gazdasági események könyvelését, az elszámolásokat, a nyilvántartások vezetését, a kalkulációkészítést, a zárlati munkálatok elvégzését, a mérleg összeállításában való közreműködést stb.A 27/2012. NGM rendelet az 54 344 01 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés kapcsán azt tartalmazta, hogy „a pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Önkormányzati tehergépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?
Részlet a válaszából: […] a befektetett eszközök közé.A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni azokat az eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe. Ha az eszköz használata, rendeltetése az értékesítésig nem változik meg, az eladás időpontjáig rendeltetésszerűen használják, akkor az értékesítést mint tárgyieszköz-értékesítés kell elszámolni.Az átsorolás az eszköz könyv szerinti értékén történik. Amennyiben a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nulla volt, akkor a készletre vételi értéke is nulla, azonban az analitikus nyilvántartásban fog szerepelni. A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. Az értékhelyesbítés alkalmazása az eszköz könyv szerinti értékét nem változtatja meg, és átsorolás esetén az értékhelyesbítés összegét ki kell vezetni (T415 – K116–146), ennek összege nem befolyásolja az átsorolást követő készletértéket.A tárgyieszköz-értékesítést a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Csökkenések rész, D) Értékesítés elszámolásához kell, ha előtte nem sorolják át a készletek közé cím szerint.A B53. rovaton kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Demens idősek otthona

Kérdés:

Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy: 
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?

Részlet a válaszából: […] kiszámlázott bérleti díj áfáját az adómentes tevékenysége [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés f) pont] okán nem vonhatja le.Az önkormányzatnak a pályázat benyújtásakor a hasznosítási terv figyelembevételével nyilatkoznia kellett arról, hogy az áfa levonható-e vagy sem. A támogatási okirat szerint „a Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint”. Ez azt jelenti, hogy úgy nyilatkoztak, hogy a beruházás megvalósulása esetén adóköteles bevételszerző tevékenységet folytatnak, ezért az áfa visszaigényelhető, azaz nettó (áfát nem tartalmazó) finanszírozást kaptak.Ingatlan esetében az aktiválástól számított 240 hónapig kell az adóköteles bevételszerző tevékenységet folytatni ahhoz, hogy a beruházás levont áfájának időarányos részét ne kelljen visszafizetni.A fenntartónak az államháztartási törvény szabályai szerint biztosítani kell az általa fenntartott intézmény alapfeladatainak ellátásához szükséges eszközöket. Arra a kérdésre, hogy bérbe adhatja-e az idősotthont az önkormányzat a társulás intézményének, a társulási megállapodás alapján lehet választ adni. A társulási megállapodásban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
1
2
3
…
16