Közbeszerzési pályázatok finanszírozása

Kérdés: Önkormányzatunk több utófinanszírozású uniós projektet valósít meg, melyek végrehajtása a közbeszerzések elhúzódása miatt szinte egy időben történik annak ellenére, hogy a pályázatok 2021–2023. években kerültek benyújtásra. A projekteket rövid időn belül zárni kell, ezért a támogatások utófinanszírozása likviditási problémát okoz a településen, illetve veszélyezteti a projektek biztonságos befejezését. Jelenleg a benyújtott kivitelezési számlákat csak úgy tudja rendezni, ha külső forrást von be. Az önkormányzat részére több gazdasági társaság is (közöttük a projektek kivitelezői is, illetve szükség esetén akár a polgármester is) tud segítséget nyújtani visszatérítendő támogatás formájában. Nem hitelről, nem kölcsönről, nem adósságot keletkeztető ügyletről, hanem visszatérítendő támogatásról születik megállapodás úgy, hogy a támogatást az önkormányzat a projekt támogatásának megérkezését követően soron kívül visszafizeti a támogató részére. Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy fenti formában visszatérítendő támogatást vonjon be átmenetileg az önkormányzat a projekt finanszírozásába?
Részlet a válaszából: […] állapít meg, amelyeket ágazati jogszabályok egészítenek ki. Minden esetben cél jellegű juttatásokról beszélünk, amelyek kizárólag arra a támogatási célra használhatóak fel, amelyre a támogató azokat rendelkezésre bocsátotta, amely megvalósítását a támogatási szerződés, okirat vagy éppen jogszabály kikötötte. A támogatási jogviszony, annak ingyenes jellegére tekintettel, különleges jogviszony, így a kedvezményezett részére minden esetben garanciális jellegű összeférhetetlenségi szabályokat határoz meg. A támogatások lényege, hogy ingyenes és ellenszolgáltatás nélküli, és célhoz kötött, felhasználását a támogató ellenőrzi.Véleményünk szerint a kérdéses esetben, az elnevezésétől függetlenül, valós tartalmát tekintve nem támogatásról, hanem vagy kölcsönről, vagy szállítói hitelezésről van szó.A Hptv. 6. §-a (1) bekezdésének 40. ba) pontja határozza meg a pénzkölcsönnyújtás törvényi tényállását: „a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni”.A Hptv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szociális étkezés

Kérdés: Az önkormányzat rendeletben határozta meg sávosan a jövedelemhatárokat, hogy ki jogosult szociális étkezést igénybe venni, és a térítési díjból mekkora kedvezményre jogosult. A gyermekjóléti szolgálat vezetőjéhez érkeznek meg a kérelmek, többek között közfoglalkoztatottak részéről is. A korábbi vezető minden esetben megadta a jogosultságot, mert arra hivatkozott, hogy nekik a jövedelemnél a 22.800 forintot kell figyelembe venni, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. Amennyiben a 6, illetve a 8 órára megállapított tényleges bért vesszük figyelembe, akkor nem jogosultak a szociális étkezést igénybe venni. Helyesen járt-e el az intézmény vezetője?
Részlet a válaszából: […] mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 28.500 forint, így a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege a fenti számítás szerint 22.800 forint.A közfoglalkoztatott az a regisztrált álláskereső, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult, vagy rehabilitációs járulékban részesülő megváltozott munkaképességű személy.A Szoc-tv. 10. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint a jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.A Szoc-tv. 116. §-ának (1) bekezdése szerint a szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál figyelembe kell venni a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Követelések elévülése

Kérdés: Kaptunk egy késedelmikamat-levelet az áramszolgáltatótól, melyben még 2012. évi tételekre hivatkozva számított fel késedelmi kamatot. Visszamenőlegesen meddig számíthatnak fel késedelmi kamatot? Jogos ez az eljárás, hogy ennyi évvel később küld ki kamatlevelet a cég?
Részlet a válaszából: […] elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra. Az itt meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, a megszakításra vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidő számítása kezdődik újból (Ptk. 6:24. §).Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott, vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg (Ptk. 6:25. §).A kötelezett részére a követelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Bölcsődei sószoba és játszóház igénybevétele

Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?
Részlet a válaszából: […] szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, … ilyen minőségében teljesít.Az óvodák a köznevelési törvény hatálya alá tartoznak, azonban – véleményünk szerint – a bölcsődébe nem járó gyermekek felügyeletének nevelési időn kívüli biztosítása nem tartozik a köznevelési törvény hatálya alá, ebből következően áfás szolgáltatás. A szolgáltatásjegyzék besorolása is különbözik az óvodai nevelésnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

A számlán szereplő vevőnév

Kérdés: A költségvetési szervhez beérkezett NAV-os programmal előállított számlák esetében többször előfordul, hogy az intézmény neve a számlán nem egyezik a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő hivatalos elnevezéssel. A számlát benyújtó javítani nem tudja, mindig arra hivatkozik, hogy az adószám alapján a NAV-program így jeleníti meg az intézmény nevét. Ilyen esetben mi a teendő annak érdekében, hogy a vevő neve helyesen szerepeljen a számlán?
Részlet a válaszából: […] törzskönyvi nyilvántartás alanyairól a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet. Az állami adóhatóság (NAV) részére a Kincstár adja át az intézmény adatait.Az intézmény NAV-nál nyilvántartott törzsadatait le kell kérni az ügyfélportálról.A törzskönyvi nyilvántartásban és a NAV törzsadataiban szereplő bejelentett névnek meg kell egyezni a létesítő okiratban szereplő névvel. Amennyiben eltérés van, tisztázni kell, hogy a hiba a Kincstárnál keletkezett-e, vagy az adóhatóságnál. Az érintett szervezetnél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Az Áhsz. 43. §-ának (2) bekezdése szerint a behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Magánszeméllyel szemben fennálló követelésünk behajthatatlanságát a magánszemély elhalálozása esetén milyen formában kell bizonyítani?
Részlet a válaszából: […] a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Az elhunyt magánszeméllyel szembeni tartozást hagyatéki teherként kell feltüntetni.A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Amennyiben nincs hagyatéki vagyon, nincs örökség, nincs mivel felelnie az örökösnek a tartozásokért. Szükséges a közjegyző[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó felmentési idő

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2026. 01. 06-án betölti a 65. életévét, öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Szeretné a lehető legkorábbi időpontban befejezni az aktív pedagógusmunkát. Lehetséges-e, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát 2026. 01. 06. napjával felmentéssel megszüntetjük (mivel akkor már nyugdíjasnak minősül), és a 7 hónap felmentési idejét, munkavégzés alóli mentesítését előtte kiadjuk? Így 2025. 06. 08-án kezdődne a felmentési ideje. Tanügyigazgatási szakértő állásfoglalása szerint igen, az alábbi érvelés alapján:
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?
Részlet a válaszából: […] felmentés kérelmezésének esete, de ebben az esetben ezt kifejezett szabály teszi lehetővé). A Púétv. 21. §-ának (3) bekezdése szerint továbbá „a határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik”. Felmentés esetén a felmentési idő megkezdésére okot adó intézkedésnek a munkáltatói felmentő nyilatkozat minősül, a felmentő nyilatkozat viszont – ahogy önök is írják – csak akkor tehető meg, ha az arra alapot adó körülmény (jelen esetben a 65. életév betöltése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Gazdasági vezető

Kérdés: Polgármesteri hivatal pénzügyi és adóügyi osztályvezetője az alábbi végzettségekkel és szakmai gyakorlatokkal rendelkezik. Megfelel az Ávr. 12. §-a szerinti kritériumoknak? Az óvoda, bölcsőde, hivatal, önkormányzat könyvelését, beszámolókészítését a polgármesteri hivatal végzi, melyeknek aláírása az osztályvezető feladata. Nincs külön pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó önálló szervezeti egység (GESZ, GAMESZ).
Végzettségek:
Egészségügyi Főiskola (diploma),
OKJ-s 52-es Számviteli ügyintéző vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés,
OKJ-s 54-es Államháztartási mérlegképes könyvelő.
Szakmai gyakorlatok:
Költségvetési szerveknél szerzett 15 éves szakmai és vezetői tapasztalat.
Részlet a válaszából: […] mérlegképes könyvelői (vagy ezekkel egyenértékű) szakképesítést, vagy ötéves gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői, könyvviteli szolgáltatási vagy könyvvizsgálói szakmai gyakorlat mellett mérlegképes könyvelői szakképesítést vagy felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséget ír elő.A felsorolt végzettségek közül az egészségügyi főiskolai (BA-szintű) szakképzettség felsőoktatásban szerzett végzettségnek minősül. Más felsőfoktatásban szerzett gazdasági végzettsége emellett nincs. Tehát ez akkor jogosít a feladat ellátására, ha emellett okleveles könyvvizsgálói, vagy pedig államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.A kérdezett személynek okleveles könyvvizsgálói szakképesítése nincs, viszont 54-essel kezdődő azonosító számú államháztartási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Költségvetési előirányzat módosítása

Kérdés: Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.
Részlet a válaszából: […] szerinti – indokait és tervezett hatását is.”10. § Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.”A törvény indoklása az alábbiakat tartalmazza:7. §A törvény értelmében a helyi önkormányzat költségvetésének tartalmaznia kell a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait.A törvény alapján a költségvetési rendelet módosításának be kell mutatnia az előző évi tényadatok mellett, azzal azonos szerkezetben, átlátható módon a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak indokait és tervezett hatását is.8. §A törvény szerint a költségvetésirendelet-tervezet képviselő-testületnek való benyújtása nem előzheti meg a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadását, mivel az megalapozatlan önkormányzati költségvetés készítéséhez vezetne.9. §A módosítás – az egyes, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekre vonatkozó ágazatspecifikus eltérésekre figyelemmel, és lépcsőzetes hatályba léptetéssel – az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásához köti a kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási előirányzatok terhére történő, fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokat.A módosítással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Teljesítések igazolása

Kérdés: Országos hatáskörű központi költségvetési szerv vagyunk, egy adószámmal rendelkezünk. Van olyan szállítónk, aki egy teljesítési időszakra vonatkozóan egy (összesítő) számlát állít ki, amelyen a feltüntetett szolgáltatásokat több – egymástól elkülönülten működő – szakmai terület veszi igénybe. Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése alapján a teljesítés igazolójának a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőriznie és igazolnia kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében pedig – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését is. Az Ávr. fenti hivatkozásával összhangban van-e az, hogy az egy gazdasági eseményről kiállított számlát több teljesítésigazoló külön-külön igazol le az általuk igénybe vett szolgáltatás arányában (ezen teljesítésigazolások összessége adná ki a számlán szereplő végösszeget), vagyis a teljesítésigazolási jogkör osztható, vagy egy személyi aláírás a kritérium?
Részlet a válaszából: […] Teljesítésigazolásra olyan személyt kell kijelölni, aki az adott területen szakmailag a legjártasabb, és érdemben meg tudja ítélni a szerződésszerű teljesítést.Egy intézménynél több teljesítésigazoló is lehet, sőt, a gyakorlatban az a jellemző, hogy több van. Az Áht. és az Ávr. szabályai nem kötik ki, hogy hány teljesítésigazoló lehet. Belső szabályzatban kell meghatározni azt, hogy kik lehetnek teljesítés-igazolók, és hogy milyen gazdasági eseményekre terjed ki a hatáskörük. A teljesítésigazolók hatásköre kiterjed szervezeti egységre vagy meghatározott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
…
10