156 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, szolgálati érdekből történő áthelyezés, átrendelés, vezénylés is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-a szerint munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.A napi munkába járás alatt a hivatali munkarend vagy beosztás szerinti munkavégzést kell érteni. Ebben az értelemben az is munkába járás, ha a körjegyző a lakóhelyéről a székhely önkormányzathoz, vagy az az eset is, ha a lakóhelyéről közvetlenül valamelyik körjegyzőséghez tartozó településre megy, vagy onnan hazautazik.Nem minősül kiküldetésnek, ha valamely munkavállaló – a munka természetéből eredően – nem mindig a költségvetési székhelyén végzi tevékenységét, vagy olyan településen végzi a tevékenységét, amely az intézmény szervezetszerű működéséhez tartozik. Nem minősül kiküldetésnek az az eset sem, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.Az előző fogalmi meghatározások alapján megállapítható, hogy a körjegyzőséghez tartozó települések közötti utazás nem munkába járás, mivel nem a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között történik az utazás. A kérdéses eset nem is kiküldetés, hiszen nem a munkavégzés helyétől eltérő helyen történik a munkavégzés, mivel a körjegyzőséghez tartozó települések is a körjegyző munkavégzés helyének számítanak. Ilyen esetben sem munkajogilag, sem adójogilag nem történik kiküldetés. Ugyanakkor az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. A (2) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részérea) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.Ennek megfelelően a kérdéses utak költségtérítését az Szja-tv. szabályai szerint lehet elszámolni. Az Szja-tv. szerint „adómentes”, jövedelemnek nem számító tételnek minősül:– a kiküldetéshez kapcsolódóan biztosított utazási jegy ellenértéke[…]

Részlet a válaszából: […] szabályok alapján a munkajogi igények általánosan 3 év alatt évülnek el, ezen időtartam alatt a munkáltató iratmegőrzési kötelezettsége fennáll [Mt. 286. § (1) bekezdés], vagyis valamennyi munkaügyi dokumentációt legkevesebb 3 évig meg kell őriznie a foglalkoztatónak.A Tny. 99/A. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor. Az e szabállyal előírt iratmegőrzési kötelezettség a törvény értelmében már csak a 2024. december 31-éig keletkezett iratok esetében áll majd fenn: 2025. január 1-jétől keletkezett iratok esetében az iratmegőrzési kötelezettségre már nem alkalmazható a Tny. rendelkezése. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák.A GDPR általános iránymutatásként határozza meg, hogy „a személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni. Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.”Ugyanakkor, az Mt. elévülési szabályai alapján az iratmegőrzési kötelezettség nem lehet kevesebb, mint 3 év. Ebből az következik, hogy a munkaügyi iratok – ha azok nem minősülnek a 1995. évi LXVI. törvény szerint maradandó értékűnek – megőrzési kötelezettségére az Mt. 3 éves elévülési szabálya lehet irányadó, azzal, hogy 2024. december 31-ig a munkabérrel történő elszámolásra a Tny. szabályai irányadóak, és a nyugdíjkorhatárt követő 5 év az iratmegőrzési kötelezettség tartama.Az Flt. 2023. december 31-éig hatályos 36/A. §-ának (2) bekezdése szerint az álláskeresési igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig – a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében – 5 évig megőrzi. 2024. január 1-jétől e rendelkezés már nem szerepel a jogszabályban, csak az az előírás, hogy „A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi”.Ez azt jelenti, hogy általános jelleggel már nem írja elő a jogszabály az 5 éves iratmegőrzési szabályt.A társadalombiztosítási és adóigazgatási dokumentáció megőrzésére vonatkozóan más jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket. A foglalkoztatott biztosítottként való nyilvántartásba vétele, a jogviszony igazolása, a jövedelemigazolás esetében az Art. 78. §-ának (3) bekezdése szerint az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától[…]

Részlet a válaszából: […] él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.Tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.A kérdés szerint a munkavállaló tartózkodási helye a munkahellyel megegyező városban van. A tartózkodási hely fogalmában benne van, hogy azt azért létesítik, hogy a munkahely közelebb legyen. Nem életszerű, hogy a városban van tartózkodási helye a munkavállalónak, és ennek ellenére mindennap a határon túlról jár be dolgozni.A kormányrendelet 7. §-a szerint a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.A nyilatkozat a költségtérítés alapja. A nyilatkozatért a munkavállalót terheli felelősség, az esetleg jogkövetkezmények átháríthatók rá. Erre írásban fel kell hívni a munkavállaló figyelmét.Véleményünk[…]

Részlet a válaszából: […] előírásait kell irányadónak tekinteni. Az Mt. vonatkozó szabályai a következőket tartalmazzák: a 158. § (1) bekezdése mind az átutalással, mind a készpénzben történő kifizetést lehetővé teszi. Rendelkezése értelmében „a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni”, de az sem tiltott, hogy „a felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kelljen megfizetni”.Ez alapján tehát nincs akadálya, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló kérje a havi illetményének készpénzben történő kifizetését. A kérelem alapján a munkáltató dönthet arról, hogy ennek eleget téve, köt-e megállapodást vele erről a kérdésről. Ha nem, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló köteles az átutaláshoz szükséges számlaadatokat rendelkezésre bocsátani az Mt. 6. §-ának (4)[…]

Részlet a válaszából: […] fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A kérdés alapján az adóst felszámolási eljárást követően törölték a cégjegyzékből. Ha a felszámolási eljárásban bejelentették az igényüket a követelés érvényesítésére, akkor rendelkezniük kellene a felszámoló által adott írásbeli igazolással, hogy szerinte nincs fedezet, és a c) pont alapján fennáll a behajthatatlanság.A behajthatatlanság fennállhat az f) pont alapján is. A Ptk. 6:121. §-a tartalmazza a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket. Idetartoznak azok a követelések,[…]

Részlet a válaszából: […] költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdőnapja a követelés nyilvántartásba vételének vagy az 54. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti átsorolás évére esik. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani. Tehát a követelések nyilvántartásba vételéhez valamilyen módon meg kell határozni[…]

Részlet a válaszából: […] osztaléknak a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni értéket kellett tekinteni.Korábban sem volt alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja, vagyis nem lehetett osztalékot megállapítani, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte [Szja-tv. 66. § (4) bekezdés].Továbbá a 2023. szeptember 11-ig hatályos Szja-tv. 66. §-ának (5) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontjának ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pontjának ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdése szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet.A 2023. szeptember 11-ig hatályos Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.26. pontja alapján egyéni indokkal adómentes: bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona (ide nem értve az említett vagyonok hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól.Látható, hogy a 2023. szeptember 12-e előtti szabály a kezelt vagyon hozamainak terhére juttatott vagyoni értéket tekintette osztaléknak. Ez a megfogalmazás köznapi értelemben érthető volt ugyan, de zavart okozott az összeegyeztetése az Szt. előírásával. Az Szt. alapján ugyanis a tartalékból fizethető hozam [a hozamkifizetés feltételét az Szt. 40/A. § (7) bekezdése rögzíti]. A módosított rendelkezés értelmében bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték minősül osztaléknak.A 2023. szeptember 12-én hatályba lépett fontos szabályozás, hogy a vagyon és hozam vonatkozásában sorrendiségi előírást már nem tartalmaz.Az Szja-tv. 2023. december 30-tól hatályos 65/C. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon indulótőkéjének értéke terhére a kedvezményezett részére bevétel juttatása történik, és a bevétel tárgyául szolgáló – a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott – vagyoni értékhez kapcsolódóan a vagyonkezelő, a magánalapítvány eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.Az eszközérték-növekmény megállapításának szabályát a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén kell megállapítani az Szja-tv. 65/C. § (1) bekezdése értelmében.Miután a kérdésben szereplő esetben a vagyonrendelő nem magánszemély, így eszközérték-növekményt nem kell megállapítani. Mindez azt jelenti, hogy ha a bizalmi vagyonkezelői szerződés alapján a vagyonátadás 2023. szeptember 12-e előtt történt, akkor 2023. december 30-tól a kedvezményezett magánszemély részére az induló vagyon az indulótőke terhére történő azon vagyonjuttatás után, melynek értéke – több alkalommal történő juttatás esetén ezen értékek összege – nem haladja meg a 2023. szeptember 11-i indulótőke értékét, adómentesnek[…]

Részlet a válaszából: […] közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, ha a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege [Tbj-tv. 39. § (1) bekezdés, 4. § 14. pont 14.2. alpont, Tbj-tv. 25. § (1) bekezdés].A Tbj-tv. 9. §-a szerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll [Tbj-tv. 42. § (2) bekezdés a) pont].A kérdésben szereplő esetben a kft. tagja csak heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amely egyébként foglalkoztatással sem jár, hiszen a magánszemély gyermekgondozási díjon (GYED-en) van. Erre való tekintettel, ha a magánszemély a kft. tevékenységében személyesen, tagi jogviszonyában közreműködik, akkor főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül. Ennek megfelelően kell a biztosítási jogviszonyát bejelenteni az állami adóhatósághoz.A Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a járulékalap alsó határát (minimálbért/garantált bérminimumot) arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül.A fentieknek megfelelően arra az időszakra, amely alatt a főfoglalkozású társas vállalkozó GYED-ben részesül, csak a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett tényleges jövedelme után kell a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megfizetnie.A társas vállalkozó részére személyes közreműködésére tekintettel kifizetett[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállalás feltételei tekintetében a jogszabály szerinti feltételek fennállása esetén – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel egészségügyi szolgálati jogviszony létesíthető”.Egyébiránt a kettős állampolgár orvosnak ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint a magyar állampolgár orvosoknak. Ha külföldön szerzett diplomát, akkor annak egyenértékűségéről a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ tud tájékoztatást adni, illetve, ha elismertetés szükséges, akkor az ez iránti kérelmet e szervhez lehet benyújtani.Az Eszjtv. 8. §-a (8) bekezdésének a) pontja alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, orvos munkakörben foglalkoztatott személy fizetési fokozatát az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A 8. § (9) és (9a) bekezdése sorolja fel azokat az időket, amelyek ebből a szempontból egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősülnek. A (9) bekezdésben vannak említve azok a konkrét törvények – így az Eszjtv., illetőleg a Kjt. –, amelyek hatálya alatt egészségügyi tevékenységet lehetett végezni. Mivel ezen törvények hatálya kizárólag a magyarországi munkáltatóval létesített jogviszonyokra terjed ki, ezek alapján a külföldi munkáltatóval fennállt jogviszonyok értelemszerűen nem tartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal azonosan elismerendők közé. A 8. § (9a) bekezdése ugyanakkor azt tartalmazza, hogy „a (9) bekezdésben foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekintenia) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott[…]

Részlet a válaszából: […] szövege sem tartalmazta. (Ilyen rendelkezés csak a közalkalmazottakra vonatkozóan van hatályban, amit a Kjt. szabályoz – a közalkalmazottakat viszont nem illeti meg a 35 év jogosító időhöz kapcsolódó jubileumi jutalom fokozat.) Tehát a polgármesterre a 150. § (1) bekezdése alkalmazandó, mely szerint a jubileumi jutalom a 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. A 40 éves fokozatra jogosító időt tehát a 35 éves jubileumi jutalom kifizetésének napjától folyamatosan kell számítani. Az adott fokozathoz kapcsolódó összeg pedig attól függetlenül[…]