Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?
Részlet a válaszából: […] fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A kérdés alapján az adóst felszámolási eljárást követően törölték a cégjegyzékből. Ha a felszámolási eljárásban bejelentették az igényüket a követelés érvényesítésére, akkor rendelkezniük kellene a felszámoló által adott írásbeli igazolással, hogy szerinte nincs fedezet, és a c) pont alapján fennáll a behajthatatlanság.A behajthatatlanság fennállhat az f) pont alapján is. A Ptk. 6:121. §-a tartalmazza a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket. Idetartoznak azok a követelések,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Társas vállalkozó adózása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, ha a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege [Tbj-tv. 39. § (1) bekezdés, 4. § 14. pont 14.2. alpont, Tbj-tv. 25. § (1) bekezdés].A Tbj-tv. 9. §-a szerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll [Tbj-tv. 42. § (2) bekezdés a) pont].A kérdésben szereplő esetben a kft. tagja csak heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amely egyébként foglalkoztatással sem jár, hiszen a magánszemély gyermekgondozási díjon (GYED-en) van. Erre való tekintettel, ha a magánszemély a kft. tevékenységében személyesen, tagi jogviszonyában közreműködik, akkor főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül. Ennek megfelelően kell a biztosítási jogviszonyát bejelenteni az állami adóhatósághoz.A Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a járulékalap alsó határát (minimálbért/garantált bérminimumot) arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül.A fentieknek megfelelően arra az időszakra, amely alatt a főfoglalkozású társas vállalkozó GYED-ben részesül, csak a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett tényleges jövedelme után kell a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megfizetnie.A társas vállalkozó részére személyes közreműködésére tekintettel kifizetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

40 éves jubileumi jutalom

Kérdés: Az önkormányzat főállású polgármestere 2021. február 1-jétől nyugdíjas lett (Nők 40). A Tny. 83/C. §-a, mely rendelkezik a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, a polgármesteri tisztség ellátására mint sajátos közszolgálati jogviszonyra nem vonatkozik. A polgármester nyugdíjasként, nyugdíja folyósítása mellett látja el jelenleg is főállású polgármesterként a polgármesteri tisztséget (a 2024. évi önkormányzati választásokon is megválasztották a település polgármesterévé). A nyugdíj megállapításakor, 2021. évben a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 35 év 4 hó 10 nap volt. A nyugdíjazáskor, 2021. évben ki kellett volna részére fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat? Ha nem lett kifizetve, akkor most utólag az önkormányzat kifizetheti a polgármester részére a 40 éves jubileumi jutalom összegét? Abban az esetben, ha nem volt jogosult nyugdíjazáskor a 40 éves jubileumi jutalomra, akkor az azóta eltelt időszak beszámít-e jubileumi jutalom szempontjából a szolgálati időbe? Ha a polgármester lemond a tisztségéről azelőtt, hogy a 40 évet elérné a szolgálati ideje, a lemondáskor részére kifizethető a 40 éves jubileumi jutalom összege?
Részlet a válaszából: […] szövege sem tartalmazta. (Ilyen rendelkezés csak a közalkalmazottakra vonatkozóan van hatályban, amit a Kjt. szabályoz – a közalkalmazottakat viszont nem illeti meg a 35 év jogosító időhöz kapcsolódó jubileumi jutalom fokozat.) Tehát a polgármesterre a 150. § (1) bekezdése alkalmazandó, mely szerint a jubileumi jutalom a 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. A 40 éves fokozatra jogosító időt tehát a 35 éves jubileumi jutalom kifizetésének napjától folyamatosan kell számítani. Az adott fokozathoz kapcsolódó összeg pedig attól függetlenül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Iskolai étkeztetés kedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?
Részlet a válaszából: […] biztosítása.A kifizetői adózás lehetőségét az alábbiak szerint vizsgáltuk.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).A gyermekek étkeztetéséről készül név szerinti nyilvántartás a normatíva elszámolásához, ezért nem igazolható az, hogy nem tudja kimutatni, hogy kinek mennyi juttatást adott az önkormányzat.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja szerint a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. Ez a pont sem alkalmazható, mert nem törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján adott juttatásról van szó, hanem az önkormányzat által önkéntesen elhatározott juttatásról. Ha azonban az önkormányzat rendeletet alkot a juttatásról, akkor alkalmazható az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja. Ebben az esetben a juttatás áfával növelt, 1,18-cal felszorzott összege után az önkormányzat fizeti a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót.Amennyiben az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja nem alkalmazható, akkor az előzőekben kifejtettek alapján összevonandó, egyéb jövedelem keletkezik, amely biztosítotti jogviszony hiányában nem keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget.Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Kamatmentes szociális kölcsön

Kérdés: Helyi önkormányzat a szociális ellátásokról szóló rendeletében (szociálisan rászorult személyeknek) kamatmentes szociális kölcsön intézményét vezeti be. A kölcsönt a folyósítás évének december 31. napjáig kell visszafizetni. Felmerül-e szja-, szocho-, tb-fizetési kötelezettség a kamatkedvezmény miatt? Hogyan kell könyvelni a szociális kölcsön folyósítását és a beérkező törlesztéseket? Milyen kormányzati funkciót kell alkalmazni ennél a gazdasági eseménynél?
Részlet a válaszából: […] meghatározott feladatkörében eljárva hozott önkormányzati rendeletben határozza meg.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének j) pontja szerint nem tartozik a kamatkedvezmény hatálya alá az olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt). Véleményünk szerint ez alkalmazható a helyi rendeletben meghatározott feltételekkel adott szociális kölcsönre is.Az adott kölcsönt a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet X. FEJEZET Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások F) Visszatérítendő támogatás, kölcsön nyújtásának elszámolása cím szerint kell könyvelni a kamatfizetésre vonatkozó elszámolások nélkül.1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint T0021 – K 0550822. Kölcsön folyósítása a költségvetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Önkormányzati konyhafelújítás áfa-visszaigénylése

Kérdés: Önkormányzatunk gyermekétkeztetési és szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, amelyek esetében csak áfaköteles bevétellel rendelkezik. Ingyenes étkező nincsen, csak 50%-os és teljes térítési díjas, ezért az ezzel kapcsolatos kiadásaink áfarészét teljes egészében levonásba helyezzük. A kiadások tételes elkülönítése eddig nem okozott gondot, mivel ezt a szolgáltatásunkat vásárolt étkeztetés útján látjuk el, ahol egyértelműen megállapítható a beérkező számla alapján, hogy melyik kiadás milyen szolgáltatást érint. A konyha, ahonnan a szolgáltatást teljesítjük, az önkormányzat tulajdona, amelyet egy vállalkozó bérel az önkormányzattól adómentes havi díj ellenében. Ez a vállalkozó végzi a főzést, és tőle vásárolja az önkormányzat a szolgáltatást. A konyhahelyiséget az önkormányzat fel szeretné újítani.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
Részlet a válaszából: […] elkülönítés nem oldható meg, akkor merül fel az arányosítás szükségessége. Arányosítás vagy valamilyen – a tevékenységre jellemző – mutatószám alapján lehetséges, vagy bevételarányos képlettel. A bevételarányos képlet alkalmazásánál van jelentősége az adóköteles bevételeknek, amelyeket a számlálóban kell szerepeltetni. A nevezőben kell kimutatni a számlálóban szereplő tételeket és az adómentes tevékenységből származó bevételeket, a működést finanszírozó államháztartási támogatást, ellenértéknek nem minősülő átvett pénzeszközt.Az önkormányzat a gyermek- és szociális étkeztetés, továbbá a vendég- és rendezvényi étkeztetés költségeinek áfáját levonásba helyezheti, mivel ingyenes étkeztetés nincs.A főzőkonyhát az önkormányzat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök

Kérdés: Helyi önkormányzat irányítása alatt álló intézmény rendelkezhet-e pénzügyi lízinggel, ha igen, mi a helyes könyvelése?
Részlet a válaszából: […] amelyhez nincs szükség a kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege nem haladja meg az adósság összegét.Nincs szükség a kormány hozzájárulására az önkormányzata) jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalásához,b) naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez,c) olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amelyca) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál,cb) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik,cc) fejlesztési célt szolgál, és nem haladja meg a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot, valamintd) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, önkormányzat által megkötött, valamint az önkormányzati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Közművelődési munkatárs illetménypótléka

Kérdés: Több települést érintően szeretnék állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott közművelődési munkatárs, aki jelenleg nem rendelkezik szakmai végzettséggel (a középfokú közművelődési végzettség megszerzése folyamatban, jelenleg érettségivel rendelkezik, szakmai gyakorlata nincs), jogosult-e a kulturális illetménypótlékra? Jól értelmezzük, hogy a 475/2020. Korm. rendelet 1. §-a alapján az önkormányzatnál közalkalmazottként foglalkoztatottként dolgozó részére a rendelet szerinti kulturális illetménypótlék végzettségtől függetlenül jár, mert maga a pótlék nem végzettséghez kötött pótlék, mivel az a Kjt. 75. §-ának (1) bekezdéséhez kötődik, mert ez egy ágazati pótlék a 20. § (5) bekezdése alapján? Megerősítésüket kérjük arra vonatkozóan is, hogy a 20. § (2) bekezdése szerinti területi pótlék is megilleti a közalkalmazottat, amennyiben a település szerepel a kormányrendelet szerinti kedvezményezett települések jegyzékében. Szeretnénk még azt is egyértelművé tenni, hogy ez a pótlék csak a közalkalmazottaknak jár, amennyiben a feladatot Mt. szerinti alkalmazott látná el, a kulturális illetménypótlék nem jár.
Részlet a válaszából: […] illetik meg őt.A Kjt. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében „végrehajtási rendelet a 69–74. §-ok rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja”. E szabály végrehajtásához kapcsolódik a 475/2020. Korm. rendelet 20. §-ának (5) bekezdése, mely szerint „a kulturális tevékenységet ellátó közalkalmazottat kulturális illetménypótlék illeti meg. A kulturális illetménypótléknak a közalkalmazotti pótlékalapra vetített mértékét a 4. melléklet tartalmazza”. A 4. melléklet „A”1–„J”19 besorolásig minden közalkalmazott esetében megállapítja a kulturális illetménypótlék mértékét. Mivel a fizetési osztályokba sorolás alapját a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség képezi a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint, a 4. melléklet pedig valamennyi fizetési osztályba sorolt közalkalmazottnak megállapítja a pótlékot, továbbá nincs olyan rendelkezés a rendeletben, amely e tekintetben korlátozást tartalmazna, valóban az a helyzet, hogy a kulturális illetménypótlékra való jogosultság egyetlen feltétele az, hogy az adott közalkalmazott kulturális tevékenységet folytasson, a végzettsége szintje a jogosultság fennállása tekintetében nem játszik szerepet.Hasonlóképpen szintén ágazati pótléknak minősül a 475/2020. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerinti területi pótlék is, amely annak a közgyűjteményi, valamint közművelődési tevékenységet ellátó közalkalmazottnak jár[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Cafeteriaszámla elszámolása

Kérdés: A munkavállaló adott le kultúra cafeteria-számlát, de ez a számla az ismerőse SZÉP-kártyájával lett fizetve. Ezt el lehet számolni mint adómentes cafeteriajuttatást?
Részlet a válaszából: […] tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére] szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.A törvény a fizetési feltételekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Kutatási pályázat keretében adott ajándékkártya

Kérdés: Kutatási pályázat keretében ajándékkártyákat vásároltunk 3500 Ft/db értékben a felmérő kérdőívek kitöltésében részt vevőknek ösztönző céllal. A kártyák eladásáról áfás számlát nem állított ki a szolgáltató. Hivatkozva a következőkre: „A fizetési értesítő lesz az a számviteli bizonylat, amit a vásárlónak a könyvelésében szerepeltetnie kell. A hatályos jogszabályok szerint az ajándékkártya értékesítéséről nem készíthető áfás számla, ugyanis nem került sor termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra. Ez majd akkor történik, amikor az aktivált ajándékkártya birtokosa az ajándékkártyával vásárol.” A reprezentációs adót áfás számla hiányában kell-e fizetnie a kutatóközpontnak, vagy csekély értékű ajándéknak minősül, és akkor adómentes?
Részlet a válaszából: […] történt volna, és számlát kell kiállítani. Ellenben a többcélú utalvány esetében nem állapítható meg az adókulcs, mert többféle termékre beváltható. Feltehetően az ajándékkártya is ilyen, hiszen az adott üzletlánc áruházaiban megtalálható termékekre váltható be, amelyek között található 5, 18 és 27%-os adókulcs alá tartozó termék is. Ilyen esetben az utalvány megvásárlása/megszerzése önmagában nem adóköteles tényállás, az áfaszempontból akkor következik be a termékértékesítés, amikor a többcélú utalványt beváltják, vagyis amikor azzal vásárolnak.Helyes a szolgáltató üzletlánc álláspontja, miszerint a hatályos jogszabályok szerint az ajándékkártya értékesítéséről nem készíthető áfás számla, ugyanis nem került sor termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra. A többcélú utalványról elegendő számviteli bizonylatot kiállítani. Ez a számviteli bizonylat a könyvelés és a fizetendő személyi jövedelemadó alapja.Az ajándékkártyák után üzleti ajándékként kell az adó- és közterheket megfizetni az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint. Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
1
2
3
…
15