Ideiglenes külföldi kiküldetés

Kérdés: Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?
Részlet a válaszából: […] §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján „a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.” Ez alapján tehát hivatali, üzleti utazás esetén (kiküldetési rendelvényhez kapcsolódóan), utazás, szállás igénybevételéhez kapcsolódóan, ezen szolgáltatások díjának a magánszemély részére való megtérítését költségtérítésként lehet kezelni, amelyet az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja (és a 3. számú melléklet I. fejezete) alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként, ez tehát a magánszemély oldalán nem jelent adóköteles bevételt.Emellett külföldi kiküldetés esetén az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. fejezete alapján a magánszemély jövedelmének meghatározásakor igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (15 eurónak megfelelő forintösszeg). Tehát, amennyiben külföldi kiküldetése során a magánszemély olyan beszerzésről hoz bizonylatot, amely beszerzés ellenértékének megtérítése esetén egyébként a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezne, úgy figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott beszerzés ellenértékének 30%-a (de maximum 15 eurónak megfelelő forintösszeg) igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a magánszemély jövedelmének kiszámításakor, összességében tehát ebben az összegben nem keletkezik a magánszemélynek adóköteles jövedelme.A gyakorlatban azonban ez utóbbi szabályt nem a költségek elszámolására, hanem a napidíjra alkalmazzuk.Figyelembe kell még venni a költségelszámolás tekintetében az Mt. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontját, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni.A külföldön kiállított bizonylatok elszámolhatósága (a külföldi hivatali, üzleti út során felmerülő költségek megtérítése) során mindenképpen vizsgálni szükséges, hogy valóban az intézmény érdekében felmerült, szükséges kiadásról van-e szó. Vizsgálandó, hogy van-e lehetőség számla kérésére (egyes esetekben pl. helyi tömegközlekedés-menetjegy). Valóban reálisan előfordul, hogy nincs lehetőség számla vagy nyugta kérésére. Ilyen esetben a kiküldetési rendelvény, az utazási cél és a jegy, vagy egyéb bizonylat együttesen igazolják a hivatali célú felhasználást. A banki kifizetés, bankkivonat, kártyaslip azonban önmagában nem elegendő bizonylat sem a számviteli elszámoláshoz, sem a költségelszámoláshoz.Szállás esetében azonban minden szállásfoglalási oldalnak biztosítani kell, hogy a számlázási cím és név megadásra kerüljön. Általában az utas nevét is szerepeltetik a számlán, de ha megadják a rendeléskor számlázási névként és címként az intézmény adatait, akkor köteles a szállásadó az intézmény nevére és címére szóló számlát kiállítani. Európai országos viszonylatban és a legtöbb harmadik országos viszonylatban is ez teljesíthető követelmény.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: A polgármester költségtérítésének mértékéről a Mötv. rendelkezik a tiszteletdíjának 15%-ában. A képviselő-testület megállapíthat-e a fent említett 15%-on felül költségtérítést a főállású polgármesternek?
Részlet a válaszából: […] ad felhatalmazást a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjat és természetbeni juttatást rendeletben határozza meg, de a polgármesteri költségtérítéssel kapcsolatosan rendelkezési lehetőséget nem tartalmaz.A polgármester közszolgálati jogviszonyára egyebekben vonatkozó Kttv.-ben nincs olyan általános, az egyéb jogállási törvényekben szereplőhöz hasonló előírás, miszerint a foglalkoztatott a munkáltató érdekében megelőlegezett és indokolt költségek megtérítésére jogosult. A köztisztviselőket megillető egyes költségtérítéseket a Kttv. külön és kifejezetten szabályozza, ilyen például az illetmény átutalásának, a kötelező képzéseknek, a kiküldetésnek a költsége stb. A polgármesterre sem vonatkoznak egyéb szabályok, az ő tekintetében az egyetlen sajátos költségtérítési előírást a Kttv. 230. §-a tartalmazza, mely szerint a polgármester jogosult részt venni a köztisztviselői képzéseken, illetve a közigazgatási vezetőképzésen, melynek költségét a helyi önkormányzat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Nővérhívó rendszer nyilvántartása

Kérdés: Intézményünk idősek ellátásával foglalkozó szociális tagintézménybe kíván beszerezni, illetve beszereltetni nővérhívó rendszert, mely wifihálózattal működik. A kollégáknak egy okosórához hasonló eszköz fogja jelezni a hívást. Kérnénk a segítségüket a helyes kiadási rovat meghatározásában, melyen nyilvántartásra kerülne a rendszer, ami éven túl fogja szolgálni az intézmény működését. K63-as vagy K64-es rovat a helyes?
Részlet a válaszából: […] belső és külső számítógépmodemek, számítógép-terminálok, számítógépszerverek, hálózati eszközök, lapolvasók, vonalkód-leolvasók, programozható kártyaolvasók (smart card), számítógép-kivetítők, infokommunikációs, információtechnológiai eszközök, a pénzkiadó automaták (ATM) és a nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok, valamint a mindezekbe beépült szoftverek.Amennyiben az eszköz infokommunikációs eszköznek minősül, rendelkezik informatikai képességekkel, és az informatikai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Mezőgazdasági támogatások elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő termőföldek után az alábbi támogatásokat veszi igénybe:
– Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás: kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik, az értesítés alapján a támogatás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott;
– Fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik;
– Fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
Milyen bevételi jogcímen könyvelje le az önkormányzat a támogatásokat (központi költségvetéstől átvett, fejezettől átvett, uniós támogatás stb.)?
Részlet a válaszából: […] közvetlenül az EU-tól kapott támogatásokat azonban a központi költségvetésből kapott támogatásként kell kimutatni a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről vagy a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kell elszámolni. Az alábontások meghatározásánál nem az ügyletben eljáró partner besorolásának van jelentősége, hanem annak, hogy a bevételt vagy kiadást milyen típusú előirányzat terhére szükséges elszámolni. A hazai finanszírozású fejezeti kezelésű előirányzatokból folyósított támogatások esetén támogatóként minden[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Háziorvos utazási költségtérítése

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában álló háziorvos napközben az arra rászoruló betegekhez saját gépkocsival házhoz megy, ennek költségét az önkormányzat meg kívánja téríteni az orvos részére. A menetlevelek vezetése és egyéb adminisztratív feladatok lényeges többletterhet rónak az orvos napi munkavégzése során, ezért havi költségátalányban gondolkodunk. Milyen formában, milyen jogcímen tudjuk az orvosnak a fen-tiekben megfogalmazott költségét megtéríteni?
Részlet a válaszából: […] az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve a magánszemély munkáltatója kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett.Az útnyilvántartásra kötelezett magánszemély – ha jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenységet (pl. orvosi tevékenységet) folytat, s olyan magánszemélyt keres fel, akire nézve titoktartásra kötelezett – a megtett utakról külön útnyilvántartást vezethet. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére azonban csak akkor jogosult, ha az eljárása során tett megállapításban e nyilvántartás jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál. Ha az ellenőrzés során az adóhatóság mindent rendben talál, az útnyilvántartás az adózónál marad, annak adatai nem kerülnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Terembérleti díj elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézményünkben helyiséget béreltek egy 3 napos kiállítás megrendezésre. A kiállítás belépődíjas volt, melyet a kiállítás megrendezője szedett be a helyszínen. A 3 napos kiállításra az intézményünkkel (terem)bérleti szerződés került megkötésre, tehát az intézmény biztosította a termeket – a helyszínt –, a kiállítás megrendezője pedig szedte a bevételt saját maga javára. A szerződésben rögzítésre került, hogy a bérleti díj összege a rendezvény bruttó bevételének 40%-a. A partner meg is küldte az intézmény részére, hogy a 3 nap alatt mennyi bruttó bevétele keletkezett, és hogy annak 40%-a mennyi, amennyi az intézményt illeti bérleti díj jogcímen. A számlát ki is állította az intézmény a szerződésnek megfelelően az általa kiközölt és szerződésben rögzített bruttó 40% összegével. A kiállítás megrendezője azonban nem hajlandó kifizetni, mert véleménye szerint nem helyesen lett a számla kiállítva. Az intézmény 2-es adószámos, de a bérbeadásra nem választotta az adókötelezettséget, így amit kiközölt a partner bruttó 40% bevételnek, ugyanazon összeggel került a számla kiállításra mentesen, tekintettel arra, hogy a bérletre nem választott az intézmény adókötelezettséget. A partner azt kéri az intézménytől, hogy sztornózza a számlát, és a bruttó „nettójáról” állítsa ki a számlát. Az intézmény helyesen állította-e ki a számlát, ha egyszer a szerződésben az volt rögzítve, hogy a bruttó bevétel 40%-a illeti meg?
Részlet a válaszából: […] szerződési szabadságának terjedelme kapcsán a Ptk. 6:59. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, ebből következően a felek – a szerződési szabadság korlátai között – szabadon állapodhatnak meg az ellenértékben. Amennyiben a felek nem rendelkeztek kifejezetten az áfáról, a bírósági gyakorlat értelmében a megállapított ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy az az áfa összegét is tartalmazza.Az ingatlan-bérbeadás azonban az Áfa-tv. főszabálya szerint adómentes tevékenység, ezért – tekintettel arra, hogy az intézmény nem választotta az adókötelessé tételt – a bérleti díjat általános forgalmi adó nem terheli.A fentiekből következően tehát a számlán a megállapodás szerinti, (terem)bérleti szerződésben meghatározott bérleti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Közterület-használati engedélyek

Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatást Áfa-tv. hatályán kívüli ügyletként kell megjelölni.Adójogi szempontból az, hogy a természetes személy a számla kiállítása során milyen minőségében jár el, a kérelmező nyilatkozata alapján állapítható meg. Abban az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani, mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.Az Art. rendelkezései alapján adóköteles tevékenységet főszabály szerint csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adószám megállapítása, valamint az adószám nélkül végzett tevékenységek ellenőrzése és szankcionálása az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik.A leírtak alapján, a közterületnek minősülő ingatlan hasznosítása – függetlenül attól, hogy a használó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Esetmenedzser munkakört betöltő közalkalmazott besorolása

Kérdés: Családsegítő központban dolgozó esetmenedzser munkakört betöltő közalkalmazott (H/8 besorolása van) 2025. 06. 20-án okleveles mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakember szakképzettséget szerzett (M/MsC). Változik-e a besorolása, a bére?
Részlet a válaszából: […] betöltőnek jelenleg is legalább főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie.Az esetmenedzser munkakör a 15/1998. NM rendelet szerint a következő szakképzettségekkel tölthető be: felsőfokú szociális szakképzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakképzettség, gyermekvédelmi pszichopatrónus, viselkedéselemző, szociológus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, családkonzulens, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, család- és gyermekvédelem szakos pedagógus vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, okleveles pasztorális tanácsadó/okleveles pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember. A felsoroltak között nem szerepel az okleveles mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakember mesterfokozatú szakképzettség.A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése rögzíti azt az elvet, hogy a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján tagozódnak fizetési osztályokba; a 63. § (1) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Szülési szabadság

Kérdés: Intézetünk egyik egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozója 2025 szeptemberében várja gyermeke születését, de nem kíván igénybe venni szülési szabadságot. Van-e a munkáltatónak kötelezettsége arra nézve, hogy a szülési szabadságot a dolgozó kérése nélkül megállapítsa? Amennyiben kötelezően ki kell adnia munkavállalónak a szülési szabadságot, annak mekkora a legkisebb mértéke?
Részlet a válaszából: […] tartalmazza: „Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni”. Továbbá a 127. § (3) bekezdése szerint: „A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen”. Ettől eltérő szabály az Eszjtv.-ben nincs, tehát ez alkalmazandó az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra is.Vagyis ebben az esetben is úgy kell a munkáltatónak eljárnia, hogy a munkáltató legalább 2 hetet köteles a szülés várható időpontja előtt kiadni akkor is, ha a várandós foglalkoztatott úgy nyilatkozott, hogy szülési szabadságot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Közmunkaprogram keretében készült eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a közmunkaprogram keretében fejlesztési célú támogatást kapott az önkormányzat tulajdonát képező buszmegállók felújításának, új szeméttároló edényzet készítésének anyagköltségére. A felújítást, illetve az új eszköz gyártását a közfoglalkoztatottak végzik. A munkaügyi központtal egyeztetve a támogatás elszámolásakor üzembe helyezési okmányt és egyedi tárgyieszköz-nyilvántartó kartont szükséges benyújtani, a támogatással megegyező összegben. Az eszköz-előállítás önköltségének része a közfoglalkoztatottak személyi juttatása is, ezt viszont a munkaügyi központ nem kezeli, kizárólag az anyagköltséget kéri aktiválni. A gazdasági esemény helyes könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] tevékenységben végzett munkák esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség. Ennek alapján az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyeka) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbác) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).Ebbe beletartozik az eszközök előállításához hozzákapcsolható közvetlen bérköltség és a közvetlen bérek járulékai.Az eszközök bekerülési értékét az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezeteknek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
2