Helyi rendelet alapján beszedett bevételek

Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Részlet a válaszából: […] hatósági ügy keletkezik, amelyben határozatot kell hozni, mellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani.Az Étv. 2. §-ának 13. pontja szerint a közterület közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az Étv. 54. §-ának (5) bekezdése alapján a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterületek Étv. szerinti funkcionális meghatározásának az Nvtv. 5. §-a (3) bekezdésének a)–b) pontja szerinti, a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a terek, parkok, közkertek feleltethetők meg. Ezek az Nvtv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek, melyek a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják. A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a településüzemeltetés körében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása, közparkok és egyéb közterületek fenntartása. Az Alaptörvény 32. cikkének (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.Az önkormányzatok tehát a feladatellátásukhoz szükséges közterületeknek minősülő ingatlan vagyonnak köztulajdonként tulajdonosai. A közterülettel kapcsolatos használati viszonyban a helyi önkormányzat nem magántulajdonosi minőségben jelenik meg, hanem mint köztulajdonnal való rendelkezésre felhatalmazással bíró jogalany.A közterület rendeltetésétől eltérő, például kereskedelmi jellegű használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem tulajdonosként dönti el. Így önkormányzati hatósági ügynek kell keletkeznie, melyben az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell hoznia, amellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani. A jogerős (végleges) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata pedig közigazgatási bíróságtól kérhető.A fentiekből következően pedig a helyi önkormányzatok által a tulajdonukban álló közterület használatának meghatározott használó részére, meghatározott időtartamra, kérelemre, hatósági eljárásban, díj ellenében történő engedélyezése az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül.Az adóhatóság a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetést 2020. 12. 31-ig ingatlan-bérbeadásnak tekintette. A közhatalmi tevékenységként történő kezelést 2021. január 1-jétől érvényesíti, visszamenőleges áfamódosítást az adóhatóság a kiadott tájékoztatója szerint nem követelt meg.A Kúria állásfoglalása és a NAV-tájékoztató szerint is a fenti jogértelmezés nem indokolja a parkolási szolgáltatás áfaszempontú megítélésének (adóköteles ingatlan-bérbeadás, ehhez kapcsolódóan az általános szabályok szerinti adólevonási jog) megváltoztatását. A parkolási szolgáltatás ugyanis a hivatkozott kúriai határozat szerint is eltérő megítélés alá esik, annak eltérő körülményei okán, másrészt a Kkt. 9/D. §-ának (3) bekezdése kifejezetten arról rendelkezik, hogy a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybe vevője közötti polgári jogi jogviszony.Az önkormányzatoknak a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) megállapítását a Kkt. 48. §-ának (5d) pontja teszi lehetővé 2025. január 1-jétől.A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint helyi közügynek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősül különösen a településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprőipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása).A Kkt. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladat többek között a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Gazdasági vezető

Kérdés: Polgármesteri hivatal pénzügyi és adóügyi osztályvezetője az alábbi végzettségekkel és szakmai gyakorlatokkal rendelkezik. Megfelel az Ávr. 12. §-a szerinti kritériumoknak? Az óvoda, bölcsőde, hivatal, önkormányzat könyvelését, beszámolókészítését a polgármesteri hivatal végzi, melyeknek aláírása az osztályvezető feladata. Nincs külön pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó önálló szervezeti egység (GESZ, GAMESZ).
Végzettségek:
Egészségügyi Főiskola (diploma),
OKJ-s 52-es Számviteli ügyintéző vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés,
OKJ-s 54-es Államháztartási mérlegképes könyvelő.
Szakmai gyakorlatok:
Költségvetési szerveknél szerzett 15 éves szakmai és vezetői tapasztalat.
Részlet a válaszából: […] mérlegképes könyvelői (vagy ezekkel egyenértékű) szakképesítést, vagy ötéves gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői, könyvviteli szolgáltatási vagy könyvvizsgálói szakmai gyakorlat mellett mérlegképes könyvelői szakképesítést vagy felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséget ír elő.A felsorolt végzettségek közül az egészségügyi főiskolai (BA-szintű) szakképzettség felsőoktatásban szerzett végzettségnek minősül. Más felsőfoktatásban szerzett gazdasági végzettsége emellett nincs. Tehát ez akkor jogosít a feladat ellátására, ha emellett okleveles könyvvizsgálói, vagy pedig államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.A kérdezett személynek okleveles könyvvizsgálói szakképesítése nincs, viszont 54-essel kezdődő azonosító számú államháztartási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
Részlet a válaszából: […] megkötött szerződések.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az a tény, hogy a polgármesteri hivatal látja el a gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati intézmények gazdálkodási feladatait, nem jelenti azt, hogy döntéseket hozhat az intézmények helyett.Az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szervezet a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és a költségvetési szerv és a hozzárendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért felelős szervezeti egység.Az Ávr.-ben meghatározott feladatai a költségvetési beszámoló elkészítése, főkönyvi könyvelés, előirányzatok nyilvántartása, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, munkaügyi jelentések elkészítése, bankszámlaforgalom lebonyolítása, készpénzzel történő ellátás, pénzforgalmi jelentés és mérlegjelentés, gazdálkodásra vonatkozó évközi adatszolgáltatások készítése, kötelezettségvállalás nyilvántartása, adózással kapcsolatos feladatok ellátása.A feladatellátás részletes szabályait (módját), a munkamegosztást együttműködési vagy munkamegosztási megállapodásban kell rögzíteni. Fontos, hogy az együttműködés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Cafeteriajuttatás

Kérdés: Főállású polgármester cafeteriajuttatásának összege megegyezik az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők részére megállapított kerettel, vagy részére a képviselő-testületnek kell megállapítani a keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] többek között – a Kttv. 151. §-át [Kttv. 225/L. § (1) bekezdés a) pont].A Kttv. 151. §-a mondja ki, hogy a kormánytisztviselő (a főállású polgármester) cafeteriajuttatásként – választása szerint – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, a kormány által meghatározott rendben jogosult; a Kttv. szerint a cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap [a Kvtv. 64. § (1) bekezdése alapján 2025-ben 38.650 Ft) ötszörösénél.A Kvtv. 64. §-ának (5) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2025. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – ennél magasabb összegben, de legfeljebb a KSH által közétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszereséig terjedő összegben is megállapíthatja az illetményalapot. Viszont a Kvtv. 64. §-ának (6) bekezdése a következőket tartalmazza: „az (1) bekezdés szerinti illetményalapot kell alkalmazni a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében is”, vagyis a polgármesterre az illetményalap megemelése nem terjed ki. A Kvtv. 64. §-ának (3) bekezdése szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Közbeszerzési pályázatok finanszírozása

Kérdés: Önkormányzatunk több utófinanszírozású uniós projektet valósít meg, melyek végrehajtása a közbeszerzések elhúzódása miatt szinte egy időben történik annak ellenére, hogy a pályázatok 2021–2023. években kerültek benyújtásra. A projekteket rövid időn belül zárni kell, ezért a támogatások utófinanszírozása likviditási problémát okoz a településen, illetve veszélyezteti a projektek biztonságos befejezését. Jelenleg a benyújtott kivitelezési számlákat csak úgy tudja rendezni, ha külső forrást von be. Az önkormányzat részére több gazdasági társaság is (közöttük a projektek kivitelezői is, illetve szükség esetén akár a polgármester is) tud segítséget nyújtani visszatérítendő támogatás formájában. Nem hitelről, nem kölcsönről, nem adósságot keletkeztető ügyletről, hanem visszatérítendő támogatásról születik megállapodás úgy, hogy a támogatást az önkormányzat a projekt támogatásának megérkezését követően soron kívül visszafizeti a támogató részére. Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy fenti formában visszatérítendő támogatást vonjon be átmenetileg az önkormányzat a projekt finanszírozásába?
Részlet a válaszából: […] állapít meg, amelyeket ágazati jogszabályok egészítenek ki. Minden esetben cél jellegű juttatásokról beszélünk, amelyek kizárólag arra a támogatási célra használhatóak fel, amelyre a támogató azokat rendelkezésre bocsátotta, amely megvalósítását a támogatási szerződés, okirat vagy éppen jogszabály kikötötte. A támogatási jogviszony, annak ingyenes jellegére tekintettel, különleges jogviszony, így a kedvezményezett részére minden esetben garanciális jellegű összeférhetetlenségi szabályokat határoz meg. A támogatások lényege, hogy ingyenes és ellenszolgáltatás nélküli, és célhoz kötött, felhasználását a támogató ellenőrzi.Véleményünk szerint a kérdéses esetben, az elnevezésétől függetlenül, valós tartalmát tekintve nem támogatásról, hanem vagy kölcsönről, vagy szállítói hitelezésről van szó.A Hptv. 6. §-a (1) bekezdésének 40. ba) pontja határozza meg a pénzkölcsönnyújtás törvényi tényállását: „a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni”.A Hptv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Önkormányzati óvoda megszűnése beolvadással I.

Kérdés: 2025. 06. 30. fordulónappal önkormányzati költségvetési szerv (óvoda) jogutóddal, beolvadással szűnik meg. A munkavállalókat a jogutód szerv átveszi. A MÁK KGR-K11 rendszerébe a megszűnő intézmény beszámoló űrlapjai a fenntartó megszüntetéséről szóló határozatai alapján automatikusan kerülnek be a rendszerbe, vagy kérni kell azt? A 06. havi bért csak júliusban tudjuk könyvelni, tehát ebből következtetve a megszűnő beszámoló csak 08. 20-án kerülhet benyújtásra?
Részlet a válaszából: […] megszűnés fordulónapjáig számfejtett és kifizetett hóközi kifizetéseket végleges kötelezettségvállalásként, kötelezettségként és teljesítésként is könyvelni kell a kifizetések jogcímeinek megfelelően mind a költségvetési, mind a költségvetési számvitelben. A megszűnést követően kapott könyvelési értesítőt a jogutódnál kell könyvelni az alábbiak szerint. A könyvelési értesítők alapján a jogutódnál könyvelni kell a megszűnő intézmény áthúzódó közteherkiadásait, a K1. Személyi juttatások rovatokon a megszűnt intézménynél a megszűnésig elszámolt hóközi kifizetések nettó összegeivel korrigált összeget kell a jogutódnál elszámolni, mivel azok már a megszűnt szervezet könyveiben kerültek elszámolásra.Az Áhsz. 7. §-ának 3) bekezdése értelmében az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód készíti el.Az Áhsz. 30./A. §-ának c) bekezdése alapján a mérlegkészítés időpontja megszűnő költségvetési szerv esetén a megszűnés napját követő hatvanadik nap.Az Áhsz. 34. §-ának (1) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Önkormányzati mezőgazdasági utak rendbetétele

Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás stb. költségeket számba venni. Ha idegen kivitelezővel végeztetik a munkát, akkor pedig a számla alapján kell elszámolni a könyvekben.Az önkormányzatnak a fa kitermeléséhez és értékesítéséhez nem szükséges kft.-vel rendelkezni. Az önkormányzatok esetében vállalkozási tevékenység nem értelmezhető. Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a helyi önkormányzatok esetében nem. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége. Arra vonatkozóan sincs jogszabályi korlátozás, hogy az önkormányzatok milyen körben és terjedelemben végezhetik e tevékenységüket.Ha lábon álló faként kívánják értékesíteni a fát, akkor az ármeghatározáshoz a piaci árat kell alapul venni, amit illetékes szakember tud megállapítani, vagy az internetről keresnek összehasonlító árakat.Nincs akadálya annak sem, hogy vállalkozót keresnek a fakivágásra, tuskózásra stb. munkákra. Ebben az esetben a kivágott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése

Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?
Részlet a válaszából: […] egységár nem tartalmazza;g) az alkalmazott kompenzációs felár mértéke;h) az áthárított kompenzációs felár;i) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének aláírása.A felvásárlói okiraton az Áfa-tv. 202. §-ának (3) bekezdésében foglalt kötelező adattartalmon kívüli bármely adat szerepeltethető.A bővebb adattartalommal ellátott felvásárlási jegynek vélhetően az alábbi oka van.Az Art. 7. §-a 31. pontjának a) alpontja alapján kifizetőnek minősül a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.Az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –, az adóelőleget a kifizető állapítja meg (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).Ugyanezen rendelkezés (4) bekezdésének a) pontja alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában.Az Art. 50. §-ának (1) bekezdése alapján a kifizető havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem-adót –, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.Az Art. 50. §-ának (2) bekezdése alapján az (1)–(1a) bekezdés szerinti – ’08-as számú – bevallásnak tartalmaznia kell – többek között – a természetes személy természetes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Reklám fejében adomány

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?
Részlet a válaszából: […] ezért a nyilatkozatot kiadhatják.A juttatónak a juttatásban részesülő nyilatkozata nélkül sem kell az adóalapot megnövelnie, ha olyan szervezet részére nyújt támogatást, mint amilyen a költségvetési szerv. Mindazonáltal javasoljuk kiadni a nyilatkozatot, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá azt a tényt, hogy költségvetési szervnél nem végez vállalkozási tevékenységet, a támogatást nem vállalkozási tevékenységhez kapta, és vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Az előzőek alapján az ajándék nem lesz társaságiadó-növelő tétel.Az Áfa-tv. szerint, ha az adomány közcélúnak minősül, akkor a korábban levonásba helyezett áfát illetően nincs fizetési kötelezettség az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja, illetve a 14. § (3) bekezdés, 259. § 9/A. pontok értelmében. Az Áfa-tv. 259. § 9/A pontja értelmében közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, támogatására fordított termék, szolgáltatás…A szakképzési centrum oktatási intézmény, ezért a vállalkozónak nem merül fel áfafizetése az átadott oktatási anyagokkal kapcsolatban.Az Áhsz. 25. §-ának (9) bekezdése alapján a különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a térítés nélkül átvett – részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő – eszközök bekerülési értékét, az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök bekerülési értékét. Az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése és az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. Ezt a halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.A térítés nélküli átvételre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Cégtelefon utáni adózás

Kérdés: Egy községi önkormányzatnak, illetve annak költségvetési szerveinek milyen esetben kell cégtelefon után adót fizetni? Milyen szabály alapján kell a cégtelefont számfejteni?
Részlet a válaszából: […] belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).Az Art. 7. § 31. pontja szerint kifizető: a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények is kifizetőnek minősülnek.Az egyes meghatározott juttatás bruttó (áfával növelt) értéke 20%-ának 1,18-cal felszorzott összege után a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az adófizetési kötelezettséget a számla szerinti teljesítési időpontot követő hónap 12-ig kell bevallani és megfizetni.A KIRA számfejtési körbe tartozó intézményeknek a hónap utolsó napjáig kell adatszolgáltatást adni a kincstári számfejtés felé a fizetendő adóról, mert az adóbevallási kötelezettséget a Kincstár teljesíti.Az Szja-tv. 70. §-a (9) bekezdésének ca) pontja szerint telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
…
11