Helyi önkormányzati alszektorba tartozó szervezet

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?

Részlet a válaszából: […] paragrafus szerinti belső kontrollrendszert.A Gtbkr. 2. §-ának 1. pontja szerint belső ellenőr: a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) és (2) bekezdése hatálya alá tartozó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnál teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, vagy polgári jogi jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy.A Bkr. 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a rendelet hatálya a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre akkor terjed ki, ha vonatkoznak rájuk a Takarékos tv. 7/J. §-ában foglalt feltételek.A kérdés szerint a gazdasági társaság nem felel meg a Takarékos tv. 7/J. §-ában foglalt kritériumoknak, ezért sem a Takarékos tv., sem a Bkr., sem a Gtbkr. nem írja elő kötelezően, hogy működtessen belső ellenőrzést.A tulajdonos önkormányzat azonban tulajdonosi határozattal vagy a felügyelőbizottság javaslatára ezt előírhatja.(Kéziratzárás: 2026. 01. 04.) Helyesbítés(megjelent a Költségvetési Levelek 383. számában – 2026.02.10.) A Költségvetési Levelek 382. lapszámában, a 6909. sz. kérdésben megjelent választ az alábbiak szerint módosítjuk.Az Áht. 1. §-ának 12. pontja nevesíti a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet fogalmát. Ebbe a körbe tartoznak azok a szervezetek, amelyek az Áht. alapján nem részei az államháztartásnak, azonban az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i rendelet szerint a kormányzati szektorba tartoznak. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetet több kötelezettség terheli, mivel az Áht. és az Ávr., a Takarékos-tv. és a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt egyes előírások is vonatkoznak rájuk.A Takarékos-tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése alapján azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank és annak felügyelete alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság kivételével –, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy – amennyiben konszolidált éves[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

A közszolgálati szabályzatban nevesített juttatások

Kérdés: A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keret-összeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?
Részlet a válaszából: […] minimálisan szükséges szemüveg, ha annak juttatása a foglalkozás-egészségügyi orvos/szemész szakorvosi vizsgálata alapján, munkavégzéshez kötötten történik. Ezt minden munkáltatónak kötelező adni a feltételek bekövetkezése esetén.Az adómentesség feltétele, hogy a szemüveget a munkáltató biztosítsa, a munkáltató nevére szóló számla alapján, és a juttatás a „minimálisan szükséges” szemüveglencsére és a hozzá tartozó, a látásbiztonsághoz szükséges keretre korlátozódjon, és megfeleljen az 50/1999. EüM rendeletben foglaltaknak. A képernyő előtti munkavégzéshez kétévente, védőeszközként adott szemüvegtérítés után nem kell kifizetői adót és szociális hozzájárulási adót fizetni a hivatalnak.Véleményünk szerint a kötelezően adandó, adómentes juttatásokat (képernyő előtti szemüveg, munkaruházat) nem célszerű összevonni a cafeteriajuttatásokkal.A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a kormánytisztviselő cafeteriajuttatásként – választása szerint – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafeteriajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése a béren kívüli juttatásokat szabályozza, amely jelenleg csak a SZÉP-kártya.A természetben adott juttatások lehetnek az Szja-tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások, vagy az Szja-tv. 1. sz. mellékletében felsorolt adómentes juttatások, mint pl. a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.Az előzőek alapján a különböző adózás miatt nem célszerű az egész keretösszeget munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelemként számfejteni.A jogszabály alapján kötelezően adott juttatásokon felüli keretösszeget meghatározhatják nettó vagy bruttó összegben is. Bruttó keretösszeg esetén a munkavállalók által választott juttatásokra eső közterheket a bruttó keretből kell levonni, és a munkavállaló a nettó összeget költheti el. A juttatások között lehet adómentes, lehet egyes meghatározott juttatásként adózó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Szociális ágazati összevont pótlékra való jogosultság

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazottjai,– a javítóintézetek közalkalmazottjai,– a nem intézményi keretek között szociális, gyermekjóléti szakfeladat ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak [257/2000. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés].A fentiek közül nem illeti meg a szociális ágazati összevont pótlék azokat,– akiket gyermekvédelmi szakellátási intézményben vagy javítóintézetben nevelő, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, nevelőszülői tanácsadó, javítóintézeti utógondozó, szakoktató, nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermek-otthon-vezető, otthonvezető javítóintézetben gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozója, illetve örökbefogadási tanácsadó munkakörben foglalkoztatnak,– akiket bölcsődében, minibölcsődében felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó vagy konduktor munkakörben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Padlóburkolat cseréje

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A padlóburkolat cseréje felújításnak minősül-e (például: halszálkás parkettáról laminált padlóra, vagy PVC-ről más anyagú burkolatra)?
Részlet a válaszából: […] így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.Karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Támogatásból finanszírozott beruházás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában áll egy településüzemeltetési kft., amely saját eredményéből jelenleg nem képes gépbeszerzést megvalósítani. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy támogatási szerződést köt a társasággal, és meghatározott célokra – egy traktor és egy tárolókonténer beszerzésére – 15 millió forint összegű támogatást biztosít számára. A támogatás felhasználásáról az ügyvezetőnek a testület felé el kell számolnia. A kft. áfa-visszaigénylésre jogosult, így a beszerzések kapcsán az általános forgalmi adót a NAV-tól vissza fogja igényelni. Ennek ellenére a testület a teljes beszerzési bruttó összeget biztosítja, mivel a társaság nem tudja az áfa összegét megelőlegezni. A fenti konstrukció – különösen a bruttó összegű támogatás nyújtása és annak elszámolása – összhangban van-e a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, illetve tekinthető-e szabályos eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] levonására jogosult.A (2) bekezdés szerint, ha a kedvezményezett a költségvetési támogatás felhasználása során a fizetendő adójából rá áthárított vagy az általa megállapított adót levonta, vagy a keletkező adóterhet másra áthárította, a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetési támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.Ez azt jelenti, hogy a támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy az áfa elszámolható-e. Ha a támogatás bruttó módon tartalmazza az áfát, akkor az közvetlenül elszámolható költségként kezelendő, tehát az adóalany nem érvényesítheti levonásként is.Az európai uniós és hazai jogelvek szerint is kifejezetten tilos ugyanarra a tételre kétszeres finanszírozást igényelni, vagyis áfalevonást és támogatást is. Ha egy támogatás bruttó módon került megállapításra, akkor a támogatás összege már tartalmazza az áfa összegét, és azt az adóalany[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Gazdasági társaság ügyvezető-helyettese

Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hatályos SzMSz-e alapján az ügyvezető-helyettes az ügyvezetőével azonos összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra a saját szakterületén, a szerződéskötésekről csupán tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető felé. Az ügyvezető-helyettes a saját szakterületére vonatkozó belső szabályzatok kibocsátására is felhatalmazást kapott – amely szabályzatokkal az ügyvezető által kiadott belső normák nem lehetnek ellentétesek –, valamint az ügyvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője irányában szakterületét illetően közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fent ismertetett hatáskör-telepítés és döntési jogosultságok összessége a gazdasági társaság működésében értelmezhető-e kettős ügyvezetésként?
Részlet a válaszából: […] egyezően – fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.(3) Az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos az aláírásmintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi.(3a) A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és a (3) bekezdésnek megfelelően készített ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásminta egyaránt bizonyítja az aláírás valódiságát.(4) A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.”A Polgári Törvénykönyv és a Ctv. előírásai alapján a gazdasági társaságot vezető tisztségviselői (pl. kft.-nél ügyvezető, rt.-nél vezérigazgató/igazgatóság) és a képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. A cégtörvény és a létesítő okirat határozza meg, ki jogosult a cég nevében aláírni, és ezt a cégbíróság felé be kell jelenteni; csak az a személy tekinthető cégjegyzésre jogosultnak, aki a cégjegyzékben is szerepel. A cégjegyzés módja lehet önálló vagy együttes; ezt a létesítő okiratban és a cégjegyzékben is rögzíteni kell.A kérdés szerint az ügyvezető-helyettes nincs bejegyezve a cégjegyzékbe[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Tanári kiküldetés Erasmus-pályázat keretében

Kérdés: Intézményünk tanárai Erasmus-pályázati támogatásból előlátogatáson vesznek részt. A szállást, repülőjegyet a költségvetési intézmény címére kiállított számla alapján kifizettük. Az étkezésükről saját maguknak kell gondoskodni, így azt a részükre kifizetjük. Ösztöndíjszerződést kötünk a tanárokkal, ezt a szerződésmintát a támogató adja meg részünkre, ezt kiegészítve használjuk a szerződést. A szerződésben meghatározzuk, hogy megélhetési költségre mennyi eurót fizetünk ki részükre. A megélhetési költségre kifizetett összeget könyvelhetjük-e kiküldetési költségre? Ez számfejtésre nem kerül, nem napidíjként van meghatározva az összeg. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy mennyi megélhetési költség fizethető ki egy-egy út alkalmával. Helyesen járunk el, ha az összegeket T341 rovatra könyveljük?
Részlet a válaszából: […] valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így különösen az utazási és szállásköltségeket, az elszámolható élelmezési és egyéb (például poggyászmegőrzés, telefon) kiadásokat, a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítést. Ennek alapján a kiküldetéssel kapcsolatos minden kiadást, amit nem személyi juttatásként kell elszámolni, itt kell kimutatni.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Költségvetési szerv bérbeadási tevékenysége

Kérdés: Helyi önkormányzat által létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezet esetében amennyiben vagyonkezelésbe vett, nem lakóingatlannak minősülő ingatlant rendszeres jelleggel szeretnénk bérbe adni, kötelező-e a törzskönyvi kivonatba felvenni a ténylegesen végzett tevékenységek közé az ehhez kapcsolódó TEÁOR-kódot?
Részlet a válaszából: […] TEÁOR-számot be kell jelenteni.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv tevékenysége kétféle lehet. Alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység.Amennyiben az ingatlan-bérbeadás körülményei alapján nem felel meg az alaptevékenység meghatározásának, akkor a bérbeadás vállalkozási tevékenység lesz. Megjegyezzük, hogy ha az ingatlant az önkormányzat adja bérbe, akkor nem merülhet fel a vállalkozási tevékenység, mivel az Áht. 7. §-a csak a költségvetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Összevont szociális ágazati pótlék

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra? Jelenleg a Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője vagyok. A kinevezésem 2027. május 14-ig szól. A munkáltatóm a szolgálatot működtető Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás Társulási Tanácsának elnöke. Én jelenleg intézményvezetőként a szolgálat 15 dolgozójának vagyok a munkáltatója. 2024. 12. 23. napjával a nők 40 éves öregségi nyugdíjával nyugdíjba mentem úgy, hogy a munkáltatóm által a „Foglalkoztatói nyilatkozat” kitöltésével a nyugdíj mellett tovább dolgozom (szociális intézmény).
1. Ha a kinevezésem végéig, vagyis 2027. május 14-ig dolgozom csak, akkor van-e felmentési idő? Ha igen, mennyi, és hogyan kell kivenni? Én 2020. 09. 14. napján kaptam a közalkalmazotti 30 éves jubileumi jutalmat, amely 3 havi bért jelentett. Ha 2027. május 14-én végleg elmegyek nyugdíjba, akkor jár-e az ún. kedvezményes jubileumi jutalom, amely 40 éves és 5 havi bérrel jár? Ebben az időpontban már megvan a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonyom.
2. A kinevezésem végén, 2027. május 14-én, miután nem szándékozom megpályázni az intézményvezetői állást, más lesz az intézményvezető. Ha folyamatosan tovább szeretnék dolgozni nyugdíj mellett, akkor az új intézményvezető lesz az én munkáltatóm, nem a társulás elnöke, és ha ő is alkalmazni akar, akkor ő is aláírja a „Foglalkoztatói nyilatkozatot”, akkor én mint családsegítő dolgoznék. Ebben az esetben jár a kedvezményes jubileumi jutalom? Ha nem, akkor a 40 éves közalkalmazotti jutalom a tényleges 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár, tehát 2030-ban?
3. Törvényszerű-e, ha 2027. május 14-ig dolgozom, és akkor megszüntetem a munkaviszonyomat, és jár a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom, majd újra munkaviszonyt létesítek még ugyanebben az évben ezen a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] jogviszonya (...) megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni”. Tehát ha a közalkalmazotti jogviszonya akár a határozott idő lejárta miatt, akár felmentéssel, lemondással vagy közös megegyezéssel 2027. május 14-ével megszűnik, akkor, ha ezen a napon már megvan legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonya, az Ön részére a 40 éves jubileumi jutalmat előrehozottan ki kell fizetni. Ennek oka, hogy Ön már jelenleg is megfelel annak a feltételnek, miszerint nyugdíjasnak minősül, hiszen a „nők40” nyugdíjára tekintettel az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontja alapján „az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül”. A 40 éves jubileumi jutalom előrehozott kifizetése egy kedvezmény, ami arra tekintettel jár, hogy mivel a jogviszony megszűnése miatt a hátralévő jogosító időt már nem lehetne megszerezni, az életpályáját befejező közalkalmazottat ebből eredően ne érje hátrány.Ha a munkavégzést nem, csak a vezetői feladatok ellátását fejezné be 2027. május 14-én, akkor az Ön közalkalmazotti jogviszonya továbbra is fennállna, csak most már beosztotti munkakörre. Ebben az esetben a jubileumi jutalomra jogosító ideje is tovább nőhetne, hiszen ezt nem akadályozná meg a jogviszony megszűnése, így a fent említett kedvezmény igénybevételének nem lenne alapja. Ebben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Családi adókedvezmény

Kérdés: Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?
Részlet a válaszából: […] magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj-tv. 79. §-a vagy 80. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka).Fontos továbbá kitérni a Tbj-tv. 34. §-ának (1)–(4) bekezdéseire, melyek az alábbiak szerint rendelkeznek.Az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény összegébőla) a biztosított által vagyb) az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagyc) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagyd) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesenténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.Továbbá a Tbj-tv. 79. §-ának (1)–(5) bekezdései alapján, a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja-tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak vagy olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőlegalap-különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként vagy nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyijövedelemadó-kötelezettséget[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2