70 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] minimálisan szükséges szemüveg, ha annak juttatása a foglalkozás-egészségügyi orvos/szemész szakorvosi vizsgálata alapján, munkavégzéshez kötötten történik. Ezt minden munkáltatónak kötelező adni a feltételek bekövetkezése esetén.Az adómentesség feltétele, hogy a szemüveget a munkáltató biztosítsa, a munkáltató nevére szóló számla alapján, és a juttatás a „minimálisan szükséges” szemüveglencsére és a hozzá tartozó, a látásbiztonsághoz szükséges keretre korlátozódjon, és megfeleljen az 50/1999. EüM rendeletben foglaltaknak. A képernyő előtti munkavégzéshez kétévente, védőeszközként adott szemüvegtérítés után nem kell kifizetői adót és szociális hozzájárulási adót fizetni a hivatalnak.Véleményünk szerint a kötelezően adandó, adómentes juttatásokat (képernyő előtti szemüveg, munkaruházat) nem célszerű összevonni a cafeteriajuttatásokkal.A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a kormánytisztviselő cafeteriajuttatásként – választása szerint – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafeteriajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése a béren kívüli juttatásokat szabályozza, amely jelenleg csak a SZÉP-kártya.A természetben adott juttatások lehetnek az Szja-tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások, vagy az Szja-tv. 1. sz. mellékletében felsorolt adómentes juttatások, mint pl. a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.Az előzőek alapján a különböző adózás miatt nem célszerű az egész keretösszeget munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelemként számfejteni.A jogszabály alapján kötelezően adott juttatásokon felüli keretösszeget meghatározhatják nettó vagy bruttó összegben is. Bruttó keretösszeg esetén a munkavállalók által választott juttatásokra eső közterheket a bruttó keretből kell levonni, és a munkavállaló a nettó összeget költheti el. A juttatások között lehet adómentes, lehet egyes meghatározott juttatásként adózó[…]

Részlet a válaszából: […] közalkalmazottjai,– a javítóintézetek közalkalmazottjai,– a nem intézményi keretek között szociális, gyermekjóléti szakfeladat ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak [257/2000. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés].A fentiek közül nem illeti meg a szociális ágazati összevont pótlék azokat,– akiket gyermekvédelmi szakellátási intézményben vagy javítóintézetben nevelő, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, nevelőszülői tanácsadó, javítóintézeti utógondozó, szakoktató, nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermek-otthon-vezető, otthonvezető javítóintézetben gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozója, illetve örökbefogadási tanácsadó munkakörben foglalkoztatnak,– akiket bölcsődében, minibölcsődében felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó vagy konduktor munkakörben[…]

Részlet a válaszából: […] magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj-tv. 79. §-a vagy 80. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka).Fontos továbbá kitérni a Tbj-tv. 34. §-ának (1)–(4) bekezdéseire, melyek az alábbiak szerint rendelkeznek.Az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény összegébőla) a biztosított által vagyb) az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagyc) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagyd) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesenténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.Továbbá a Tbj-tv. 79. §-ának (1)–(5) bekezdései alapján, a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja-tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak vagy olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőlegalap-különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként vagy nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyijövedelemadó-kötelezettséget[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonya (...) megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni”. Tehát ha a közalkalmazotti jogviszonya akár a határozott idő lejárta miatt, akár felmentéssel, lemondással vagy közös megegyezéssel 2027. május 14-ével megszűnik, akkor, ha ezen a napon már megvan legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonya, az Ön részére a 40 éves jubileumi jutalmat előrehozottan ki kell fizetni. Ennek oka, hogy Ön már jelenleg is megfelel annak a feltételnek, miszerint nyugdíjasnak minősül, hiszen a „nők40” nyugdíjára tekintettel az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontja alapján „az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül”. A 40 éves jubileumi jutalom előrehozott kifizetése egy kedvezmény, ami arra tekintettel jár, hogy mivel a jogviszony megszűnése miatt a hátralévő jogosító időt már nem lehetne megszerezni, az életpályáját befejező közalkalmazottat ebből eredően ne érje hátrány.Ha a munkavégzést nem, csak a vezetői feladatok ellátását fejezné be 2027. május 14-én, akkor az Ön közalkalmazotti jogviszonya továbbra is fennállna, csak most már beosztotti munkakörre. Ebben az esetben a jubileumi jutalomra jogosító ideje is tovább nőhetne, hiszen ezt nem akadályozná meg a jogviszony megszűnése, így a fent említett kedvezmény igénybevételének nem lenne alapja. Ebben[…]

Részlet a válaszából: […] összegébőla) a biztosított általvagyb) az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagyc) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagyd) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesenténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.A családi járulékkedvezményt az előző bekezdés b)–d) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik (…) [Tbj-tv. 34. § (1)–(4) bekezdés].A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyijövedelemadóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege [Tbj-tv. 79. § (2) bekezdés].Ennek alapján a családi járulékkedvezmény összegét a családi kedvezmény összegéből (vagyis a családi kedvezménykeret összegéből) kiindulva kell meghatározni.A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti [Szja-tv. 29/A. § (1) bekezdés].2025. július 1-jétől a családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponkénta) egy eltartott esetén 100.000 forint,b) kettő eltartott esetén 200.000 forint,c) három és minden további eltartott esetén 330.000 forint.A családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a Cst. szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 100.000 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül [Szja-tv. 29/A. § (2)–(2a) bekezdés].A családi kedvezmény érvényesítésére jogosulta) az a magánszemély, aki a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékotaa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettelkapja;b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélya c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak [Szja-tv. 29/A. § (3) bekezdés].Kedvezményezett eltartotta) az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.Eltartotta) a kedvezményezett eltartott,b) az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.Jogosultsági hónap az a hónap,a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik [Szja-tv. 29/A. (4)–(6) bekezdései].Ha[…]

Részlet a válaszából: […] venni. A 15. melléklet alapján a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni, a k) pont alapján itt kell elszámolni a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit.Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell kimutatni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosítékokat – így különösen foglaló, kötbér – az adott pénzeszköz visszaadásáig vagy kiadásként történő elszámolásáig. Ennek alapján, ha a kisajátítás és a kártalanítás összege bírósági letétbe kerül, akkor a letétbe helyezett összeget a 3659. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok főkönyvi számlán kell kimutatni (T3659-K33).Ha az illetékes törvényszék átutalja a letétet a jogosult részére, akkor el kell számolni pénzforgalom nélkül a költségvetési számvitelben a kötelezettség teljesítését, a pénzügyi számvitelben pedig a letét összevezetését a kötelezettséggel (T4213/4216 – K3659), ha a használt pénzügyi rendszer úgy engedi, akkor technikai bank használatával.Ha a törvényszék visszautalja a letétet, el kell számolni a letét csökkenését T33 – K3659.Az eszközök közötti nyilvántartásba vétel a kisajátítás összegének[…]

Részlet a válaszából: […] – a két állam között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek az illetőségre vonatkozó rendelkezése együttesen határozzák meg. Az egyezmény szabálya döntőbíróként funkcionál, azaz amennyiben mindkét szerződő állam megállapította a saját belső joga szerint az adózó személy belföldi illetőségét, akkor ennek az ellentmondásnak a feloldására az egyezmény szabálya szolgál.Az Szja-tv. 3. §-ának 2. a) pontja szerint az Szja-tv. alkalmazásában belföldi illetőségű magánszemélynek kell tekinteni azt a természetes személyt, aki magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel).A kérdésben szereplő magánszemély az Szja-tv. alkalmazásában, az Szja-tv. előbbiekben hivatkozott fogalma alapján, belföldi (magyar) illetőségű.Ha Ausztriában, az ottani jogszabályok szerint a lakóhelye, székhelye vagy más hasonló ismérv alapján is belföldi illetőségű a magánszemély, azaz az osztrák adóhatóság kiállította az illetőségigazolást, akkor a tényleges adóügyi illetőségét az egyezmény 4. Cikkének (2) bekezdése alapján kell meghatározni. E szerint az illetőséget az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a tartózkodási hely, az állampolgárság – ebben a sorrendben – határozzák meg. A magánszemély ezek alapján külföldi (osztrák) adóügyi illetőségű.Az egyes jövedelmek tekintetében az adóztatásra jogosult államot, azaz az adókötelezettség helyét az egyezmény jelöli ki.Munkabér tekintetében, ha a magánszemély a munkáját Ausztriában végzi, és a díjazást egy Ausztriában illetőséggel bíró munkáltató teljesíti, akkor a munkaviszonyból származó jövedelem az egyezmény 15. Cikke alapján Ausztriában adóztatható.A kamat tekintetében az Egyezmény 11. Cikkének (1) bekezdése szerint „A kamat, amely az egyik szerződő államból származik és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban adóztatható”. Tehát, ha a kamat Magyarországról származik, akkor azt az illetősége szerinti állam, azaz Ausztria adóztathatja.Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet (pl. értékpapírok értékesítése esetén) az egyezmény 13. Cikkének (3) bekezdése szerint az illetőség szerinti állam, azaz Ausztria adóztathatja.Magyarországon a korlátozott adókötelezettségre tekintettel az említett jövedelmek után a magánszemélyt adókötelezettség – bevallási, adófizetési kötelezettség – nem terheli.Az egyezmény 12. Cikke rendelkezik a licencdíjról. E Cikk (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint „(1) A licencdíj, amely az egyik szerződő államból származik és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban adóztatható.(2) Az ebben a cikkben használt »licencdíj« kifejezés azt a bármilyen jellegű térítést jelenti, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a mozgókép filmeket és a televíziós filmeket, szerzői jogának, szabadalmak, védjegyek, minták vagy modellek, tervek, titkos formulák vagy eljárások használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos felszerelések használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatok közléséért fizetnek.(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a licencdíj egyik szerződő államban illetőséggel bíró kedvezményezettjének a másik szerződő államban, amelyből a licencdíj származik, telephelye van, és a jogok vagy vagyoni értékek, amelyekért a licencdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez tartoznak. Ebben az esetben a 7. Cikket kell alkalmazni.”Tehát, a Magyarországról származó licencdíj – főszabály szerint – Ausztriában adóztatható. Ugyanakkor, ha a tevékenység, amelyért a licencdíjat fizetik, magyarországi telephelyhez kapcsolódik, akkor a jövedelem Magyarországon adóztatható.Fontos továbbá, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól az Szja-tv. 7. számú mellékletében foglaltakat kell figyelembe venni.E mellékletben foglaltak szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. Azonban nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét[…]

Részlet a válaszából: […] Cikk 1–2. bekezdései szerint:1. A kamat, amely az egyik szerződő államban keletkezik, és amelyet a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, ebben a másik államban adóztatható.2. Azonban az ilyen kamat megadóztatható abban a szerződő államban is, amelyben keletkezik, és összhangban ennek az államnak a törvényeivel, de ha a kamat haszonhúzója a másik szerződő államban belföldi illetőségű, az adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Ebből adódóan a magyar adóügyi illetőségű magánszemély Litvániából szerzett kamatjövedelme Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az egyezmény Litvániának is adóztatási jogot biztosít, de csak korlátozott mértékben, mely alapján a Litvániában fizetendő adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint, a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.Az Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész.A kamatjövedelem után a 15 százalékos személyi jövedelemadót, amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. külföldi kifizetőtől) származik, a magánszemély bevallásában (’SZJA) állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig (az adóévet követő év május 20-ig) fizeti meg [Szja-tv. 8. § (1) bekezdés, 65. § (2) bekezdés b) pont].Az egyezmény kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó 23. Cikke 2. bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemrészeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. Cikk rendelkezéseivel összhangban Litvániában adóztathatók, Magyarország lehetővé teszi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Litvániában megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely a Litvániából származó ilyen jövedelemrészekre esik.Ezzel összhangban az Szja-tv. 8. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.Tehát, a Litvániában, az egyezménynek megfelelően megfizetett adó beszámítására[…]

Részlet a válaszából: […] munkakör változatlanul maradása mellett – feladatellátásra vonatkozó munkáltatói utasításnak, az bármikor visszavonható.A munkába történő visszatéréskor természetesen meg kell vizsgálni a kinevezést, hogy az időmúlásra, az esetleges jogszabályváltozásokra tekintettel a besorolás és az illetmény megfelel-e a hatályos előírásoknak, és ha nem, ezt korrigálni kell. A köztisztviselő fizetési fokozatban történő előrelépésekor, illetményének a Kttv. szerinti megállapításakor szintén nem kell a beleegyezését kikérni a módosításhoz [Kttv. 48. § (2) bekezdés a) pont].A személyi illetmény tekintetében a Kttv. 235. §-ának (1)–(2) bekezdései annyit írnak elő, hogy „a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek személyi illetményt állapíthat meg (a polgármester, a főpolgármester vagy a vármegyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával) a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő személyi illetménye visszavonható vagy módosítható, ha vezetői munkakörből alacsonyabb vezetői vagy nem vezetői munkakörbe kerül”. A normaszöveg nem egyértelmű: az utolsó előtti mondat úgy is értelmezhető, hogy csak március 1-jétől lehet személyi illetményt megállapítani egyéves határozott időre, de úgy is, hogy a személyi illetmény bármikor megállapítható, csak a március 1. – február 28. (29.) közötti egyéves időszakra vonatkozó összege korlátozott. A magunk részéről, abból kiindulva, hogy a Kttv. 234/A. §-a az alapilletmény eltérítését köztisztviselők esetén is csak egyéves határozott időre teszi lehetővé, az első, szigorúbb értelmezés mellett foglalunk állást.Az alapilletmény eltérítése kapcsán a Kttv. 133. §-a (10) bekezdésének b) pontja és (11) bekezdése kifejezett szabályt is tartalmaz azon esetre vonatkozóan, amikor az tartós távollétről visszatérő személyt érint. Kimondja, hogy év közbeni visszatérés eseténa) ha az érintett a szülési szabadságot vagy a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően emelt összegű alapilletménnyel és érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel rendelkezett, a tárgyévet megelőző év minősítése, teljesítményértékelése alapján, vagyb) ilyen minősítés vagy teljesítményértékelés, illetve korábbi emelt alapilletmény hiányában a köztisztviselő soron kívüli, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján van lehetőség az alapilletmény megemelésére a tárgyév december 31-ig.Noha ez a rendelkezés az alapilletmény emelésére, és nem a személyi illetmény megállapítására vonatkozik, véleményünk szerint helyesen jár el a munkáltató, ha a személyi illetmény tekintetében is ezen korlátozásokhoz tartja magát. Kétség esetén javasoljuk az önkormányzat feletti törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál tájékozódni az általuk e vonatkozásban követett értelmezésről.A tartósan távol lévő személy helyére felvett másik köztisztviselővel a Kttv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján lehetett közszolgálati jogviszonyt létesíteni. Eszerint „kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távol levő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető határozott időre”. Ez esetben a kinevezésben foglalt feltétel (a távol lévő kolléga visszatérése) bekövetkezésekor a közszolgálati jogviszony külön felmentés nélkül is megszűnik, így a státusz „felszabadul”.[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdései szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni, a 43. § (1) és (5) bekezdéseibe tartozó követelések és kötelezettségek esetében egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel. Amennyiben a kérdésben[…]