Nyomtatás elszámolása

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?
Részlet a válaszából: […] külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészében közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.”Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése szerint önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik többek között a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.Az önkormányzati képviselő részére kifizetett költségtérítést nem önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie. Ebből a bevételéből számlák, bizonylatok nélkül az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. pontjában felsorolt igazolás nélkül elszámolható költségek vonhatók le. A 10 százalékos költséghányad levonására a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés esetében nincs mód. A képviselő a tételes költségelszámolás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét.A kifizetőnek nyilatkoznia kell az adóelőleg-elszámolás során figyelembe vehető költségekről, amelyről a saját nevére szóló számlával kell rendelkeznie.Véleményünk szerint az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdés feltételei, mely szerint „nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: Köztisztviselő kollégám 2026. április 7. napjával tölti be 65. életévét, és szeretne öregségi nyugdíjba menni. Kérte, hogy április 6. napjával szüntessük meg a köztisztviselői jogviszonyát. Véleményünk szerint ez esetben a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyát, s így jár neki a felmentési idő is. Ugyanakkor a Kttv. 60. §-ának (10) bekezdése szerint, ha nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni, akkor jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez április 30. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, hogy kollégánk esetében április 30. napjával szüntethető meg felmentéssel a jogviszony, öregségi nyugdíjra való hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] döntése alapján), ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, kivéve, ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszűnt”.A Kttv. 7. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a köztisztviselő akkor minősül nyugdíjasnak, ha– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),– végleges határozattal megállapították számára az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az öregségi nyugdíjat („nők40” nyugdíjat), vagy a 63. § (2) bekezdésének f) pontja alapján a „nők40” nyugdíjra való jogosultság jövőbeni (felmentési idő alatti) megszerzésére tekintettel a felmentését kéri, vagy– végleges határozattal megállapították számára a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt, egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, öregségi járadékot, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot, illetve rokkantsági ellátást, feltéve, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.E szabályok a köztisztviselőkre a Kttv. 226. §-a alapján alkalmazandók.Jelen esetben arról van szó, hogy a köztisztviselő az öregségi nyugdíj 65 éves életkora betöltése miatti alapesetére válik jogosulttá, tehát nem a „nők40” nyugdíjról, és nem a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagy egyház által folyósított ellátásról van szó. Ebben az esetben ugyan kérheti a munkáltatótól a felmentését, de e kérésnek a munkáltató nem tehet eleget, hiszen amíg a 65. életévét még nem töltötte be, addig nem nyugdíjjogosult, tehát nincs mire alapozni a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a felmentést. A 65. életév betöltésének napján pedig amiatt nem lehet felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát, mivel ezen a napon a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján az a törvény erejénél fogva amúgy is megszűnik (kivéve, ha hivatali érdek miatt, a köztisztviselő kifejezett kérelmére a munkáltató fenntartja azt –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Szolgáltatás igénybe vevője

Kérdés: A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-ING-ből – elektronikus földhivatali rendszerből – a polgármesteri hivatal dolgozói, az önkormányzati feladatok ellátása kapcsán (pl.: adó- és értékbizonyítvány, hagyatéki ügyek, adóhatósági ügyek stb.) e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatokat kérnek le. Az e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatok egy része kapcsán a szolgálató számlát állít ki. A számlát a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat nevére szükséges kiállítania a szolgáltatónak?
Részlet a válaszából: […] személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.A polgármesteri hivatal az önkormányzat működésével, a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésével, valamint végrehajtásával foglalkozó szakapparátus. Feladatai közé tartozik a képviselő-testület adminisztrációja, a hatósági ügyek intézése, a belső működés szervezése, a döntések végrehajtása és az államigazgatási feladatok ellátása.A polgármesteri hivatal feladat-[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk tartós befektetési jegyet vásárolt. A vásárolt befektetési jegyet három hónap múlva eladta, és ismét vásárolt a kamattal növelt összeggel. A tartós befektetési jegy vásárlását hogyan kell könyvelni? A tartós befektetési jegy esetében a 16-os főkönyvi számot, vagy a forgatási célú befektetés esetében a 24-es főkönyvi számot? A mi esetünkben melyiket alkalmazzuk?
Részlet a válaszából: […] szolgálja.A mérlegben a tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. Itt kell kimutatni az egyéb tartós részesedések között a tartós befektetési jegyeket is. A befektetési jegy attól lesz tartós, hogy éven túl szolgálja a tevékenységet.A mérlegben a nem tartós részesedések között az olyan nem tartós befektetési jegyeket és tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Polgármester jubileumi jutalma

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni rendeli többek között a Kttv. 150–153/A. §-ait. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is.
Településünkön a jelenlegi főállású polgármester még a korábbi, kulturális intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyában jogosultságot szerzett a 25 éves jubileumi jutalomra, amelyet akkor az esedékesség napján ki is fizettek számára. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény erejénél fogva a közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. Ezen törvény 3. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Ebben az évben a polgármester a 30 éves jogviszonya alapján jogosult lehetne jubileumi jutalomra. Kérdés, hogy az előbbiek szerinti közalkalmazotti jogviszonyából átalakulással létrejövő munkaviszonya beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba? Ha jogosult a jubileumi jutalomra, annak összegének számításakor figyelembe kell-e venni a Mötv. szerint megállapított illetményén kívül a 71. § (6) bekezdése alapján meghatározott költségtérítés összegét is?
Részlet a válaszából: […] munkáltatónál dolgozta le. Így az a Kttv. alapján már nem tekinthető jogosító időnek.Annak a körülménynek, hogy a Kult-tv. átmeneti szabálya alapján, amíg a polgármester a Kult-tv. hatálya alatt a kulturális intézménynél munkaviszonyban dolgozott, a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra való jogosultsága 2020-tól számítva még 5 évig fennállt (volna), nincs jelentősége a Kttv. szerinti jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál.A két jubileumi jutalom elnevezése bár azonos, de egymással nem jogfolytonosak; két különböző törvényből, két különböző típusú jogviszony alapján állapítandók meg, tehát nincs közöttük ilyen értelemben átjárás.A közszolgálati jubileumi jutalomra való jogosultságot a Kttv. alapján kell megítélni.A Kult-tv. 3. §-ának (5) bekezdése is csak arról rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő munkaviszonyra kell az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni, e rendelkezés nem értelmezhető kiterjesztően oly módon, hogy a közszolgálati jogviszonyban is alkalmazni kellene a Kjt. szabályait.A közszolgálati jogviszonyban járó jubileumi jutalomra jogosító időbe tehát a 2022. október 31-ig tartó közalkalmazotti jogviszony ideje, valamint a polgármesterként közszolgálati jogviszonyban ledolgozott idő számít bele.Ami a közszolgálati jubileumi jutalom alapjára vonatkozó kérdésüket illeti: a Kttv. 150. §-ának (2) bekezdése ezt 2–5 havi „illetménynek megfelelő összegben” állapítja meg. Az illetmény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Ingyenes szolgáltatás bizonylatolása

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?
Részlet a válaszából: […] ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Amennyiben a szolgáltatásnyújtó az ingyenes étkeztetés révén az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti ügyletet nem valósít meg [mert az ingyenes étkeztetés tekintetében az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn például azért, mert azzal összefüggésben az adóalany az Áfa-tv. 120. §, 123. § rendelkezései alapján adólevonási jogot nem érvényesíthetett], az ingyenes étkeztetés az Áfa-tv. hatályán kívüli ügylet, így azzal összefüggésben az Áfa-tv. 159. §-a (1) bekezdésének alkalmazása nem jöhet szóba.Amennyiben pedig az ingyenes étkeztetésre az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdés szerinti ingyenes szolgáltatásként kerül sor, a következőkre kell tekintettel lenni.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdéséhez kapcsolódóan az Áfa-tv. 166. §-ának (1) bekezdése azt is kimondja, hogy ha az adóalany az ellenértékes ügyletben a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Ellenérték nélküli ügyletben viszont nyugtaadási kötelezettség nem merülhet fel, mivel az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdése b) pontjának és 166. §-a (1) bekezdésének összevetéséből fakadóan nyugtaadási kötelezettséget csak készpénz, készpénz-helyettesítő eszköz fejében teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz rendel a jogszabály. Az olyan ügyletet, amelyben az igénybe vevő nem adóalany (magánszemély), és ellenértéket fizetnie nem kell, nem lehet szigorúbb bizonylatoláshoz kötni, mint az ellenértékes ügyletet. Ezt az elvet követve (ti. ellenértékes étkeztetést sem kell számlázni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Önkormányzati tulajdonú cég megszűnése

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú cég jogutódlással történő megszűnéséről döntöttek, jogutód a polgármesteri hivatal. A zárómérleg rendelkezésünkre áll. Melyek az átvétel könyvelési lépései a befektetett eszközök, forgóeszközök (követelések), pénzeszközök, továbbá a sajáttőke-elemek (jegyzett tőke, eredménytartalék) és a kötelezettségek esetében?
Részlet a válaszából: […] pénzeszközzel szemben az Áhsz. 17. melléklete 4. a) pontja szerinti sajátos elszámolások nyilvántartásba vételét, a megfelelő 36-os számlával szemben. A pénzügyi számvitelben pedig az átvétel összesített eredményhatásától függően a „9322. Megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyere-ségjellegű különbözete” vagy a „8512. Megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete” könyvviteli számlával szemben javasolják elszámolni az átvételt.Az Áht. 11/B. §-ának (2) bekezdése alapján a feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra, illetve az önkormányzatra száll. Az önkormányzat tulajdonába került vagyon tekintetében az önkormányzati feladat átvételének időpontjával vagyonkezelési szerződést kell kötni. A (3) bekezdés kimondja, hogy a (2) bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság számviteli beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével.Amennyiben megkötötték a vagyonkezelési szerződést, és a költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjában rendelkezett érvényes vagyonkezelési szerződéssel, akkor a vagyon közvetlenül a költségvetési szervnél eredményágon vehető nyilvántartásba.Az Áht. 11/C. §-ának (1) bekezdése szerint a fel-adat átvételének időpontjában – a 11/C. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv. A feladatot átvevő költségvetési szerv a megszűnt gazdasági társaság követeléseit és a kötelezettségeit eredményágon veszi át.Az Áht. 11/B. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy az állami, illetve önkormányzati tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést.A költségvetési szervnél meg kell állapítani az átvett vagyonelemek, a követelések, a kötelezettségek, illetve a pénzvagyon átvételének összesített eredményhatását, és ennek megfelelően vagy a 9322. Megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete könyvviteli számlával, vagy a 8512. Megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete könyvviteli számlával szemben kell azokat nyilvántartásba venni.Fontos, hogy a megszűnt gazdasági társaság záró beszámolójában szereplő téteket felül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk vagyonkezelésbe vette egy önkormányzattól az egyik iskoláját. Az iskolával egy helyrajzi számon működik a gyermekétkeztetést biztosító konyha is, mely nem került a tankerület vagyonkezelésébe. Fő- és almérő órával felszerelt az ingatlan. Az ingatlanon napelem kiépítése történt. A mérőórák által mért villamos energiát korrigálják a napelemek által termelt energiafelhasználással, mely szintén mérőórával felszerelt, a többi közüzemi díj a mért fogyasztás alapján kerül számlázásra.
A tankerület az ingatlan használatáért bérleti díjat nem fizet. Az önkormányzat abban az esetben számlázza ki a tankerület részére a közüzemi díjakat helyesen, ha az ingatlan használatához szorosan kapcsolódó díjként, áfamentesen vagy közvetített szolgáltatásként 27%-os áfakulccsal állítja ki a számlákat?
Részlet a válaszából: […] A vagyonkezelő a vagyonkezelt ingatlant birtokolja, használja, hasznosítja és fenntartja. A tankerületi központ nem fizethet bérleti díjat az önkormányzatnak, mivel jogszabály által alapított vagyonkezelői joga van, ami véleményünk szerint nem tekinthető az önkormányzat és a tankerületi központ közötti bérleti jogviszonynak.A Gyvt. alapján a gyermekétkeztetési feladatellátás jelenleg is az önkormányzatot terheli, tehát a főzőkonyhákkal rendelkező iskolákban a konyhák továbbra is az önkormányzat, illetve önkormányzati hivatal üzemeltetésében maradtak. A közüzemi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Mérlegkészítés időpontját követően feltárt hiba javítása

Kérdés: Amennyiben felfedezzük, hogy egy befektetett eszköz (immateriális javak) dologi kiadások között lett rosszul elszámolva már lezárt évben (2023), mi a teendő? Milyen korrekciós könyvelési tételt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] javítása esetén az érintett számlák között, egyéb esetben a felhalmozott eredménnyel szemben történő könyveléssel kell javítani. Az eredményszámlákat is érintő hibákat az eredményszámlákon történő könyveléssel kell javítani. A jelentős összegű hibákat az éves zárlatot megelőzően át kell vezetni a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára.A jelentős összegű a hiba az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 3. pontja szerint, ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően a pénzügyi számvitelben megállapított hibák, hibahatások abszolút értékének együttes (előjeltől független) összege eléri vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy – ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot – a százmillió forintot.Jelentős összegű hiba megállapításához meg kell vizsgálni az érintett mérleg és eredménykimutatás sorokon szereplő eltéréseket, és azok abszolút értékének összegét kell viszonyítani a jelentős összegű hiba határértékéhez. A feltárás évében egy hibával érintett költségvetési év összes hibáját figyelembe kell venni a minősítésnél, tehát a jelentős összegű hiba megállapítása a mérlegkészítés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Települési bölcsőde üzemeltetése

Kérdés: A Gyvt. 94. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mikor köteles a települési önkormányzat bölcsődét üzemeltetni. A 15/1998. NM rendelet 34. §-a rendelkezik arról, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást.
34. §: Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást – a Gyvt. 94. §-a (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében –
a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és
b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.
HEFOP-pályázat keretében 2004. évben döntött a testületünk a bölcsőde bővítéséről, majd a kivitelezést 2006. évben megkezdtük. Ekkor a testület saját elhatározásból döntött a bölcsőde üzemeltetéséről, fejlesztéséről. A pályázati fenntartási kötelezettség 2024. december 31-ig tartott. A települési önkormányzatunk területén 10.000 főnél kevesebb lakos él, az éves születések száma 40–60 fő között van. Önkormányzatunk a pályázati fenntartási kötelezettség határidején túl is üzemelteti a bölcsődét, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban: SzMSz) a bölcsődei ellátás az önként vállalt feladatok között szerepel. A településen nem történik felmérés, mely igazolná, hogy legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik a bölcsődei ellátásra.
Dönthet-e a testület úgy, hogy a bölcsődei ellátás továbbra is önként vállalt feladat legyen, vagy módosítanunk kell az SzMSz-t, és a kötelező feladataink között kell szerepeltetnünk?
Részlet a válaszából: […] nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat fenntartója társulás, a társulás társulási megállapodásban megjelölt székhelye kizárólag az e bekezdés szerint feladatellátásra kötelezett önkormányzat lehet.(3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területéna) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét,köteles működtetni.(3a) Ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település – jogszabályban meghatározottak szerint megállapított – 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a (3) bekezdés a) pontja alá nem tartozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
1
2
3
4