Óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények

Kérdés: Önkormányzatunk részéről az óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó jövedelemvizsgálat gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. A hatályos szabályozás alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermekek esetében a kedvezmény igénybevételéhez elegendő a szülő (törvényes kép-viselő) önbevalláson alapuló nyilatkozata az egy főre jutó jövedelemről. Ugyanakkor a fenntartó önkormányzatnak jelenleg nincs egyértelmű felhatalmazása arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát jövedelemigazolások bekérésével ellenőrizze. A gyakorlatban ez visszaélések lehetőségét is felveti. Példaként említhető olyan eset, amikor a gyermek bölcsődei ellátása során – ahol a térítési díj megállapításához kötelező a jövedelem igazolása – a szülő még térítési díjat fizetett, azonban az óvodai ellátásba kerülést követően már ingyenes étkezést vesz igénybe arra hivatkozva, hogy jövedelmi helyzete alapján jogosult a kedvezményre, melyet kizárólag nyilatkozattal támaszt alá.
Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekben kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Jogosult-e az intézmény (óvoda) a szülői nyilatkozatban szereplő jövedelmi adatok ellenőrzése érdekében jövedelemigazolás (pl. munkáltatói igazolás, NAV-igazolás) bekérésére?
2. Amennyiben az intézmény erre nem jogosult, mely szerv rendelkezik hatáskörrel a nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésére?
3. Van-e lehetőség hivatalból történő ellenőrzés kezdeményezésére, és ha igen, milyen eljárásrend szerint?
Részlet a válaszából: […] követelésére.A szülő a nyilatkozat aláírásával büntetőjogi felelősséget vállal az adatok hitelességéért, továbbá köteles 15 napon belül bejelenteni, ha a jogosultsági feltételeiben változás áll be, pl. átlépi a jövedelemhatárt. Valótlan adatszolgáltatás esetén a jogtalanul igénybe vett kedvezményt visszamenőlegesen, kamatokkal növelten követelhetik.Ha az intézményvezetőnek vagy a fenntartónak tudomása van olyan tényről, amely ellentmond a nyilatkozatnak,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

SzSzB-tagok távolmaradási díja

Kérdés: Önkormányzati hivatal a választásban részt vevő szavazatszámláló bizottság (SzSzB) tagjai után, a tagok munkáltatói részére megfizeti a választásban rész vevő SzSzB-tagok hétfői (választás utáni nap) távolmaradási díját. Ezt a díjat a Nemzeti Választási Iroda megelőzőleg leutal-ja a hivatal részére. Mely rovaton szükséges teljesíteni a kiadást, illetve a kapcsolódó bevételt?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség alóli mentesülés napjára járó távolléti díj megtérítését a munkáltató felé az Áhsz. 15. melléklete szerinti K355. Egyéb dologi kiadások rovaton javasoljuk elszámolni. A Nemzeti Választási Iroda által folyósított támogatás elszámolására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Településterv költségének megtérítése

Kérdés: Önkormányzatunkat – ami 2-es áfa körbe tartozik – megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településtervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztőcég vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerülő költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfamentes számlát állít ki az önkormányzat részére 150.000 Ft (AAM) összegben.
1. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat? Vagy az immateriális javak között veszi nyilvántartásba, mivel a településterv az önkormányzat tulajdona, és abban is marad, azt nem adjuk tovább.
2. Amennyiben az immateriális javak között kell nyilvántartásba venni, akkor a tervezőcég által kiállított alanyi adómentes számlát önkormányzatunk költségmegtérítésként tárgyiadó-mentesen kiszámlázhatja a 150.000 forintot a fejlesztőcégnek?
Részlet a válaszából: […] valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. A közvetített szolgáltatást fő szabály szerint ugyanolyan áfamértékkel kell számlázni, ahogy a tervezőirodától kapta a számlát, kivéve például azt az esetet, amikor az adóalanyiság eltér, mint jelen esetben. Az alanyi adómentesség okán a tervező nem számíthat fel áfát, az önkormányzatnak viszont áfa-adóalanyisága okán 27%-os áfával kell a számlát kiállítani.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Könyvtári könyvek nyilvántartása

Kérdés: Könyvtár részére beszerzett könyvek tárgyi eszközként kerülnek könyvelésre, illetve nyilvántartásba. Értéküknél fogva kis értékű tárgyi eszközök, és azonnal leíródnak nullára, vagy nem számolható el értékcsökkenés, mint a múzeumi műtárgyaknál?
Részlet a válaszából: […] veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. A (6) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.Fenti előírások alapján – véleményünk szerint – az egyszerű könyvtári könyvek nem tartoznak azon eszközök közé, amelyekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Víziközmű rekonstrukciója

Kérdés: A víziközmű-szolgáltató a víziközművagyon használatáért bérleti díjat fizet önkormányzatunk részére. Önkormányzatunk külön számlán kezeli a bérleti díjat. A víziközmű-szolgáltató egyes utcákban a teljes vízvezeték rekonstrukcióját tervezi. Az önkormányzat és a víziközmű-szolgáltató között előzetes egyeztetés a bérleti díj felhasználása tekintetében történt. A víziközmű-szolgáltató vállalja a vízvezeték rekonstruk-cióját. Az útburkolattal kapcsolatos felújítási munkálatokat az önkormányzat végezné el a bérleti díj terhére. A Vksztv. 18. §-ának (1) bekezdése határozza meg a használati díj felhasználásának körét. Az egyeztetésen elhangzottak alapján a Vksztv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével önkormányzatunk felhasználhatja-e a rekonstrukciót követően az érintett útszakaszok teljes körű felújítására a bérleti díjat? A víziközmű-szolgáltató a teljes rekonstrukció után – annak indokoltsága esetén – a teljes útburkolatot a bérleti díj terhére felújíthatja-e?
Részlet a válaszából: […] költség része, amely a bérleti díjból fedezhető, de ez csak a munkálatokkal közvetlenül érintett sávra vonatkozik. Az útszakasz „teljes körű” (teljes szélességű vagy hosszúságú) felújítása, amely meghaladja a víziközmű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Munkaruha-juttatás számlája

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként (bölcsőde) a dolgozók munkaruha-juttatásra jogosultak. A dolgozók egyenként maguk szerzik be a szabályzatban, illetve jogszabályban meghatározott munkaruhát. A számla a munkáltató nevére szól, utólagos elszámolással pénztárból történő kifizetéssel. Készpénzes számla esetén fizethet-e a dolgozó saját bankkártyájával, vagy csak készpénzzel? Mivel az intézmény pénztárából a kifizetés készpénzben történik számla ellenében.
Részlet a válaszából: […] állítható ki, ha az ellenérték kiegyenlítése a teljesítéssel, jelen esetben a termék megvásárlásával egyidejűleg megtörténik. Ez kártyás fizetés esetén megvalósul, mivel a vevő számlájáról a pénz leemelésre kerül.A munkavállalónak kifizethető a pénztárban a munkaruhaszámla ellenértéke, mivel szabályszerű számlával igazolt költségét térítik meg a részére. Nincs olyan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?
Részlet a válaszából: […] tekintettel, a használatot biztosító félnek járó díj az általános forgalmi adó rendszerében bérbeadási szolgáltatás ellenértékének tekintendő, függetlenül a kérdéses díjnak a felek által alkalmazott megnevezésétől, jogcímétől.A fenti rendelkezés alapján a konkrét esetben olyan, az Áfa-tv. értelmében vett ingatlan-bérbeadás történik, amelynek ellenértékét az ingatlan használatával kapcsolatban áthárított költségek képezik. A közüzemi számlák az ingatlan használatához szorosan kapcsolódó, attól nem elválasztható szolgáltatások, amelyek az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartozik, így – álláspontunk szerint – az ingatlan-bérbeadás nem tekinthető ingyenes ügyletnek, hanem annak ellenértékeként, így adóalapként a megtérítendő költségeket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Szaniter konténerek áfája

Kérdés: Önkormányzatunk szaniter konténereket tervez beszerezni, melyeket a saját szabadtéri rendezvényein használ majd (pl. városi napok), de igény esetén bérbe adja a környező településeknek is. A saját szabadtéri rendezvények (koncert, utcabál stb.) ingyenesek, a konténerek bérbeadásából áfás bevétel várható. A saját, illetve a bérbeadás formájában való használat időtartama előre nem számszerűsíthető. Levonásba helyezhető-e a beszerzéskor a szaniter konténerek áfája az azokat beszerző önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását vagy arra nem jogosító termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).(3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.A konténer tárgyi eszköz, és ingóságnak minősül, ezért arányos megosztás esetén figyelembe kell venni az Áfa-tv. 135. §-át is, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:(1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődőena) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapigterjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegéneka) ingó esetében 1/5 részére,b) ingatlan esetében pedig 1/20 részérevonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.Az ingyenes szabadtéri rendezvények nem alapoznak adólevonást, az áfás bérbeadás viszont megalapoz adólevonási jogot, ezért a vegyes használat miatt az arányos megosztás lehetősége merül fel. Az Áfa-tv. lehetőséget ad arra, hogy valamilyen természetes mutatószám, pl. óraszám alapján, vagy napokban határozzák meg az adóköteles hasznosítást, illetve az adómentes hasznosítást.A kérdés szerint előre nem látható az, hogy milyen arányt fog képviselni a használat. Amennyiben természetes mutatószám alapján nem állapítható meg az arányszám, akkor alkalmazható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján kétévente maximum egyszer 30.000 forintot térít a védőszemüveg, képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla alapján, valamint a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos által felírt beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. Amennyiben belső szabályzatunk nem írja elő, a juttatás kifizetéséhez a számlán és a be-utalón kívül köteles-e a munkavállaló a szemészeti szakvizsgálat eredményét igazoló dokumentumot is leadni, vagy enélkül is kifizethető az összeg?
Részlet a válaszából: […] biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.A Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályának álláspontja szerint az EüM rendelet definiálja a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg fogalmát, továbbá meghatározza azokat a látórendszeri eltéréseket is, amelyek valószínűsége esetén a foglalkozás-egészségügyi szakorvos a munkavállalót szemészeti szakorvosi vizsgálatra kell, hogy beutalja. A látórendszeri eltérések vizsgálata része a foglalkozás-egészségügyi szakorvosi vizsgálatnak, ez alapozza meg a további szemészszakorvosi vizsgálat szükségességét. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos által adott beutaló kötelező tartalmi elemként tartalmazza az érintett esetében az általa ellátandó feladatokat, munkavégzési körülményeket, feltételeket, melyek releváns információkat szolgáltatnak a szemészszakorvos számára.Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény orvosi titokra és egészségügyi dokumentumokra vonatkozó szabályai és az adatvédelmi szabályok (GDPR) alapján a munkáltató nem kérheti be a lencsék pontos paramétereit (hány dioptriás, cilinderes stb.). Nem ismerheti meg a szem elváltozásának pontos megnevezését, okát. A teljes orvosi leletet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Személyi juttatások

Kérdés: Időközi mérlegjelentés kapcsán az alábbi hibajelzést kaptuk a MÁK-tól: A mérlegjelentés 1/A űrlap 190. „Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra” sornak nem lehet záró egyenlege, ezért azt javítani vagy indokolni szükséges. Segítségüket kérnénk, melyik jogszabályra vagy rendeletre alapozhatja a kincstár ezen állítását? Esetünkben az érintett 4211. főkönyvi számlának van egyenlege, mert annak tartalmában vannak olyan tárgyidőszakot érintő előírt kötelezettségek, melyek pénzügyi teljesítése a tárgyidőszakot követően történt meg.
Részlet a válaszából: […] bizonylat (pl. fizetési jegyzék összesítő, könyvelési értesítő stb.) rendelkezésre áll. Ennek alapján a havi főszámfejtés esetében jellemzően a következő hónap elején lehet könyvelni a havi személyi juttatásokra vonatkozóan a végleges kötelezettségvállalást. A hóközi számfejtések esetében a napi listák alapján kell a személyi juttatás nettó összegét végleges kötelezettségvállalásként nyilvántartásba venni, illetve annak kifizetésekor a teljesítést elszámolni. Így abban az esetben fordulhat elő, hogy maradt egyenlege hónap végén a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra főkönyvi számlának, ha nem fizetnek ki valamilyen számfejtett hóközi személyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
1
2
3
…
8