34 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] szerepel, hogy ennek a mellékletnek a hatályba léptetését 2025. július 1-jére halasztották.A jelenleg ismert szöveg szerint az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat – kivéve a pénztárgéppel és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtákat és nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat – e törvény szerinti adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, adómértékek szerinti[…]

Részlet a válaszából: […] kártérítés áfakörön kívüli tétel, annak teljes összegét a B410. Biztosító által fizetett kártérítés rovaton kell elszámolni. A szerviz által kiszámlázott javítási szolgáltatást a K334. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások és a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatokon kell elszámolni. A teljesítés költségvetési számvitelben[…]

Részlet a válaszából: […] csak köztisztviselők foglalkoztatására lenne lehetőség. Azonban a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében szerepel, hogy mindez akkor érvényes csak, ha törvény eltérően nem rendelkezik. A kulturális szférában ilyen eltérő törvényi rendelkezést fogalmazott meg a Kult-tv. 1. §-ának (2) bekezdése: „a kulturális intézményben foglalkoztatottaknak a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva, a 2. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban az Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át.” Kérdés, hogy a közvetlenül az önkormányzat által, a saját szervezetén belül ellátott kulturális közfeladat kulturális intézményben történő foglalkoztatásnak minősül-e? Álláspontunk szerint az önkormányzat maga még nem válik kulturális intézménnyé azzal összefüggésben, hogy közvetlenül maga látja el a kulturális feladatot is. Másként megközelítve a kérdést: a jogalkotó részéről tudatos szándék volt-e, hogy a Kult-tv. 1. §-ának (2) bekezdésében nem említette ezt az esetet, vagy ez csupán jogalkotói figyelmetlenségből eredő joghézagnak minősül? A jogalkotói szándék ismeretének hiányában a normaszövegből lehet és kell kiindulni. A logikai értelmezés eszközével élve azt feltételezhetjük, hogy tudatos jogalkotói szándék állt a rendelkezés ilyen tartalmú megfogalmazása mögött. Vagyis a jogalkotó szándéka kifejezetten az volt, hogy a kulturális munkakört ellátókat munkaviszonyban foglalkoztassák, de csak akkor,[…]

Részlet a válaszából: […] január 1-jétől megszűnt, ezt váltotta fel a közfoglalkoztatás). Ez azt jelenti, hogy a Közfogl. tv. 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt valamely önkormányzati kötelező vagy önként vállalt feladat, illetve helyi (vagy azon túlmutató) közösségi, illetve a kormány által meghatározott közösségi célt elősegítő feladat ellátására foglalkoztatták őket oly módon, hogy e feladat ellátására törvény nem írt elő közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyt. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése minden önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására kötelezően közalkalmazotti jogviszonyt ír elő, de ettől, mint fent kitértünk rá, törvény eltérhet. Tehát a Kjt. megengedi azt az eltérést, amit a Közfogl. tv. ír elő, hogy a közszolgáltatásai ellátására ne közalkalmazotti, hanem közfoglalkoztatási jogviszonyt (azaz olyan sui generis jogviszonyt, amelyre egyébként az Mt.-t kell alkalmazni) lehessen létesíteni.A Kjt. 1. §-ának (1) és (4) bekezdése, valamint a Közfogl. tv. alapján tehát a helyzet az, hogy az önkormányzati közfeladatokra főszabály szerint közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni (akár egy önkormányzati intézményen keresztül, akár az önkormányzat[…]

Részlet a válaszából: […] valamely törvényes fizetőeszközre) váltja.Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.Ügyleti nyereséget kell megállapítani a meghaladó rész tekintetében akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra – ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is – fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt.Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – ha azt a magánszemély a tárgyévbena) vásárolta – a megszerzésre fordított igazolt kiadás,b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte – a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte – e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,d) olyan kriptoeszközként szerezte, amelynek alapján megállapított összeg a kriptoeszköz megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül – a jövedelem összege,e) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte – a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.Tehát, a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek eredményét (a nyereséget vagy veszteséget) nem az egyes ügyletek összesített eredményeként kell figyelembe venni, hanem a tárgyévi eredményt az összes tárgyévi kriptoeszközből elért bevételnek az összes tárgyévi kiadás különbözete alapján kell megállapítani. Ha a tárgy-évi különbözet pozitív, akkor nyereség keletkezik, ha a különbözet negatív, akkor veszteség keletkezik.A kriptoeszközzel végrehajtott[…]

Részlet a válaszából: […] szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg [Szja-tv. 17. § (5) bekezdés].Az ingatlan-bérbeadási tevékenység bevételéből a jövedelem kétféle módszerrel határozható meg. Egyik a tételes költségelszámolás, míg a másik a 10 százalékos költséghányad [Szja-tv. 17. § (3) bekezdés].Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet 15 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség terheli.Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját – az adóbevallásban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni [Szja-tv. 46. § (1) bekezdés].Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető állapítja meg. Azonban a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza [Szja-tv. 46. § (3) bekezdés, (4) bekezdés c) pont].A főszabálytól eltérően, ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozik arról, hogy a lakásbérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját, akkor a kifizetőt adóelőleg-megállapítási, -levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettség nem terheli.Ha a magánszemély a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját a lakásbérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni, de annak jogszabályi feltételei az adóévben fennállnak, akkor a magánszemély az éves szja-bevallásában alkalmazhatja az Szja-tv. 17. §-a (5) bekezdésének szabályát. A megállapított adó és a kifizető által levont adóelőleg különbözetét – ez esetben a túlfizetést – a magánszemély az szja-bevallásában igényelheti vissza.Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint, ha az adóelőleg levonására nem volt mód, akkor az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta[…]

Részlet a válaszából: […] végzett tevékenység,b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.Az előzőek szerint az alaptevékenység körébe a költségvetési szerv szakmai alapfeladatai és e feladatok ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenysége tartozik.A jogszabályi előírások szerint a tevékenység abban az esetben minősül alaptevékenységnek, ha az közfeladatként az intézmény alapfeladatai között szerepel, vagy az alapfeladatai ellátását segíti elő, és haszonszerzési cél nélküli tevékenységként történik annak végzése. Ezzel szemben a vállalkozási tevékenység az Áht. 7. § (2) bekezdése b) pontjának meghatározása szerint haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett, termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.Levelük szerint[…]

Részlet a válaszából: […] valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető, azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.(4c) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.”Az 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a értelmében e törvény alkalmazásában a lakás helyiségei általában:– a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér [7. a) pont];– lakószoba az a lakóhelyiség, amelyneka) alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja;b) külső határolófala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;d) melegpadlója van; továbbáe) f űthető; végülf) legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik [8. pont];– félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, és megfelel a 8. b)–f) pontokban meghatározott követelményeknek [9. pont].A fentiekből adódóan, az Szja-tv. 57/A. §-ának (4b) bekezdése alapján lakószobának kell tekinteni a lakások és helyiségek[…]

Részlet a válaszából: […] kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a Mötv. által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a helyi önkormányzatok esetében nem, tehát csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és vállalkozási tevékenységről. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e[…]

Részlet a válaszából: […] alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; vagyjc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Ezenkívül figyelembe kell venni az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti választási lehetőséget, amely szerint a régi beépített ingatlanok értékesítésére adókötelezettség választható. Amennyiben intézményük választotta a régi beépített ingatlan értékesítésére az adókötelezettséget, akkor áfás a kisajátítási érték, ha nem, akkor áfamentes. Ha az ingatlan új, akkor a fizetendő adót intézményüknek kell bevallani és megfizetni. Ha választotta az adókötelezettséget az intézmény a régi beépített ingatlan értékesítésére, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, feltételezve, hogy az MNV Zrt. áfaalany. Fordított adózás esetén a vevő kötelezett az áfa fizetésére. Ez esetben intézményüknél nem keletkezik adóhiány és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség.Az ingatlanértékesítés termékértékesítésnek minő-sül az áfa vonatkozásában. Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adókötelezettség – fő szabályként – akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.Az Európai Bíróság által is képviselt álláspont szerint a tulajdonosként való rendelkezés tágabb kategória a tulajdonjog átszállásánál. A tulajdonosként való rendelkezés a fogyasztáshoz kötődő fogalom, lényege az, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A lényeg az, hogy a termék átengedése a tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának a szándékával történjék meg.Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben nem a tulajdonjog-bejegyzés dátuma, hanem a birtokba adás napja a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint.Az előzőek alapján adófizetési kötelezettség új ingatlan értékesítése esetében merül fel. Ebben az esetben[…]