Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. február 10-én (383. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6945

[…] Cikk 1–2. bekezdései szerint:1. A kamat, amely az egyik szerződő államban keletkezik, és amelyet a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, ebben a másik államban adóztatható.2. Azonban az ilyen kamat megadóztatható abban a szerződő államban is, amelyben keletkezik, és összhangban ennek az államnak a törvényeivel, de ha a kamat haszonhúzója a másik szerződő államban belföldi illetőségű, az adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Ebből adódóan a magyar adóügyi illetőségű magánszemély Litvániából szerzett kamatjövedelme Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az egyezmény Litvániának is adóztatási jogot biztosít, de csak korlátozott mértékben, mely alapján a Litvániában fizetendő adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint, a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.Az Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész.A kamatjövedelem után a 15 százalékos személyi jövedelemadót, amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. külföldi kifizetőtől) származik, a magánszemély bevallásában (’SZJA) állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig (az adóévet követő év május 20-ig) fizeti meg [Szja-tv. 8. § (1) bekezdés, 65. § (2) bekezdés b) pont].Az egyezmény kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó 23. Cikke 2. bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemrészeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. Cikk rendelkezéseivel összhangban Litvániában adóztathatók, Magyarország lehetővé teszi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Litvániában megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely a Litvániából származó ilyen jövedelemrészekre esik.Ezzel összhangban az Szja-tv. 8. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.Tehát, a Litvániában, az egyezménynek megfelelően megfizetett adó beszámítására […]