Gyermekétkeztetéssel összefüggésben felmerült áfa elszámolása
Kérdés
Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. március 24-én (385. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6987
[…] az önkormányzattal, és a fizetendő ellenértéket jogszabály (Gyvt.) határozza meg, ezért az Áfa-tv. 67. §-a a kérdéses esetben nem alkalmazandó.A költségvetési szervek által folytatott gyermekétkeztetés térítési díjának megállapítására speciális szabályok vonatkoznak. Az úgynevezett teljes árat fizetők sem a teljes bekerülési, előállítási értéket fizetik meg, mivel a Gyvt. 151. §-ának (2f) bekezdése szerint, ha a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg, a (3) bekezdés szerint a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A Gyvt. alapján megállapított ár nem piaci ár.A gyermekétkeztetés áfarendszerbeli kezeléséhez figyelembe kell venni az Áfa-tv. alapelveit. Az áfa nem a nyereséget, hasznot adóztatja. Az áfa az értékesítési forgalomhoz kötődik.Az 50%-ot térítő étkezők után a ténylegesen fizetett összeg áfáját kell fizetendő adóként beállítani az áfabevallásba, ugyanis a fizetendő adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett fizetett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől. A közétkeztetéshez adott állami, fenntartói támogatás nem árat befolyásoló támogatás, és szolgáltatás ellenértékének sem tekinthető, ezért nem képez áfaalapot.A szociális étkeztetés tekintetében szintén az eladási ár lesz a fizetendő áfa alapja, ami jelen esetben a vásárolt élelmezés beszerzési árával egyezik meg.Az áfa úgynevezett nettó elszámolású adó, ami azt jelenti, hogy az értékesítőre áthárított előzetesen felszámított áfa – amennyiben áfás bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik a beszerzés – levonásba helyezhető. A kedvezményes áron történő értékesítés is ellenértékes bevételszerző tevékenység.Az adólevonás főszabályát az Áfa-tv. 120. §-a határozza meg.E szerint az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ebből a szabályból következően az ingyenesen adott étel beszerzési áfája nem helyezhető levonásba, mivel nem keletkeztet áfás bevételt.A termék vagy szolgáltatás vásárlásakor meg kell határozni, hogy az adott beszerzés áfája levonásba helyezhető-e vagy sem. Az adóalany köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a levonható és nem levonható áfa megállapítható (tételes elkülönítés).Vásárolt élelmezés esetén az élelmezési napló alapján megállapítható, hogy kik az ingyenes étkezők, és hány adag és milyen árkategóriába tartozó ételt (alsós, felsős, tízórai, ebéd, uzsonna, diétás stb.) vásároltak a részükre, így meghatározható, hogy az ételszállító cég számlájából mennyi a levonható, illetve nem levonható áfa.Amennyiben az ingyenesen adott ételre jutó beszerzési áfát nem vonják le, akkor az ingyenes étkeztetés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ugyanis az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás után csak akkor minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, és keletkeztet adófizetési és számlaadási kötelezettséget, ha volt előzetesen […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. március 24-én (385. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6987
[…] az önkormányzattal, és a fizetendő ellenértéket jogszabály (Gyvt.) határozza meg, ezért az Áfa-tv. 67. §-a a kérdéses esetben nem alkalmazandó.A költségvetési szervek által folytatott gyermekétkeztetés térítési díjának megállapítására speciális szabályok vonatkoznak. Az úgynevezett teljes árat fizetők sem a teljes bekerülési, előállítási értéket fizetik meg, mivel a Gyvt. 151. §-ának (2f) bekezdése szerint, ha a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg, a (3) bekezdés szerint a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A Gyvt. alapján megállapított ár nem piaci ár.A gyermekétkeztetés áfarendszerbeli kezeléséhez figyelembe kell venni az Áfa-tv. alapelveit. Az áfa nem a nyereséget, hasznot adóztatja. Az áfa az értékesítési forgalomhoz kötődik.Az 50%-ot térítő étkezők után a ténylegesen fizetett összeg áfáját kell fizetendő adóként beállítani az áfabevallásba, ugyanis a fizetendő adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett fizetett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől. A közétkeztetéshez adott állami, fenntartói támogatás nem árat befolyásoló támogatás, és szolgáltatás ellenértékének sem tekinthető, ezért nem képez áfaalapot.A szociális étkeztetés tekintetében szintén az eladási ár lesz a fizetendő áfa alapja, ami jelen esetben a vásárolt élelmezés beszerzési árával egyezik meg.Az áfa úgynevezett nettó elszámolású adó, ami azt jelenti, hogy az értékesítőre áthárított előzetesen felszámított áfa – amennyiben áfás bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik a beszerzés – levonásba helyezhető. A kedvezményes áron történő értékesítés is ellenértékes bevételszerző tevékenység.Az adólevonás főszabályát az Áfa-tv. 120. §-a határozza meg.E szerint az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ebből a szabályból következően az ingyenesen adott étel beszerzési áfája nem helyezhető levonásba, mivel nem keletkeztet áfás bevételt.A termék vagy szolgáltatás vásárlásakor meg kell határozni, hogy az adott beszerzés áfája levonásba helyezhető-e vagy sem. Az adóalany köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a levonható és nem levonható áfa megállapítható (tételes elkülönítés).Vásárolt élelmezés esetén az élelmezési napló alapján megállapítható, hogy kik az ingyenes étkezők, és hány adag és milyen árkategóriába tartozó ételt (alsós, felsős, tízórai, ebéd, uzsonna, diétás stb.) vásároltak a részükre, így meghatározható, hogy az ételszállító cég számlájából mennyi a levonható, illetve nem levonható áfa.Amennyiben az ingyenesen adott ételre jutó beszerzési áfát nem vonják le, akkor az ingyenes étkeztetés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ugyanis az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás után csak akkor minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, és keletkeztet adófizetési és számlaadási kötelezettséget, ha volt előzetesen […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
