Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

42 találat a megadott adóelőleg tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Magánszemélytől bérelt ingatlan

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel ingatlant. A magánszemélynek nincs adószáma, nem tud számlát adni. Vonjuk le tőle az adóelőleget? Milyen bizonylat alapján tudom lekönyvelni a bérleti díjat? Ha a magánszemély számlát adna, akkor is le kellene vonnunk az adóelőleget?
Részlet a válaszból: […]és adószám hiányában is alanya az általános fogalmi adónak, ezáltal az Áfa-tv.-ben meghatározott bizonylat kibocsátására köteles.Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett az Szt. szerinti számviteli bizonylat kibocsátása is elegendő.Az Szt. (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat stb.) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.Számviteli bizonylatnak minősül a megkötött bérleti szerződés is, továbbá a hitelintézeti bizonylat (bankkivonat).Amennyiben a bérleti díj kiegyenlítése pénztáron keresztül történik, megfelelő bizonylat a pénztári kiadási bizonylat. Ha a bérleti díj kiegyenlítése banki átutalással történik, akkor megfelelő bizonylat a bankkivonat is.Intézményük kifizetőnek minősül, ezért az adóelőleget a magánszemély bérbeadónál meg kell állapítani, ez független attól, hogy ad-e számlát, vagy sem, mert a nem egyéni vállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5166
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Adószámos magánszemély I.

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől szeretne terméket beszerezni (pl. kézműves termékek). Mi a szabályos eljárás ebben az esetben? Hogyan fizethető ki a számla?
Részlet a válaszból: […]állapítani és le kell vonni az adóelőleget. Ez alól csak az Szja-tv. 46. §-ának (4) bekezdésében foglaltak kivételek, pl. őstermelő, egyéni vállalkozó. Az adószámos magánszemélytől le kell vonni az adóelőleget, tehát a számlán szereplő ellenérték nem fizethető ki teljes összegben. Az adószámos magánszemély jövedelmével szemben érvényesíthető költség, ezért a költségekre nyilatkoztatni kell, továbbá az adókedvezményekre is nyilatkoztatni kell. Nyilatkozat hiányában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5126
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Önálló tevékenységhez adott támogatás

Kérdés: Az önkormányzat költségvetésének terhére 150 000 Ft összegű támogatást szeretne nyújtani egy mű fordításához a szerzőnek. A kérdésünk, hogy adható-e támogatás magánszemélynek, illetve adó szempontjából az önkormányzatnak, illetve a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Kell-e a magánszemélynek számlát benyújtani az elszámoláshoz?
Részlet a válaszból: […]kiadásra, akkor e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség.Jogszabály a helyi önkormányzat rendelete is. Ha a kérdéses támogatások helyi rendeleten alapulnak, akkor - függetlenül attól, hogy a rendelet szerint a bizottság vagy a polgármester jogosult dönteni a pályázati keret felhasználásáról - jogszabályon alapuló támogatásnak minősül, amellyel szemben a magánszemély nevére szóló számlák alapján az Szja-tv. 3. sz. mellékletének 16. pontja szerint költségelszámolásnak van helye.A fenti esetben a magánszemély a bevétellel szemben nyilatkozhat a kifizetőnek tételes költségelszámolásról az adóelőleg-nyilatkozatban. A magánszemély a nevére szóló számlák alapján a jogszerű felhasználással teljesített kiadásokat beállíthatja a bevétellel szemben. A bevételből a költségek levonása után megmaradt összeg (ha nem tud beállítani a teljes bevétellel szemben költséget) egyéb jövedelemnek minősül. Tehát ha van 150 000 Ft-ról vagy annál nagyobb összegről számlája, akkor nyilatkozhat arról, hogy a 150 000 Ft teljes egészében költség, és nincs adólevonás. Ez tételes költségelszámolásnak minősül, ami azt jelenti, hogy az adóéven belül más bevételével szemben sem alkalmazhatja a 10%-os vélelmezett költségelszámolást.Az önkormányzatnak mint kifizetőnek az adóelőleg megállapítása során nem kell vizsgálni a nyilatkozat valóságtartalmát, de ha pályázat keretében adták a támogatást, akkor a cél szerinti felhasználásról el kell számoltatni a magánszemélyt.Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4888
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Magánszemélytől bérelt lakás adózása

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel lakást. Le kell-e vonni a magánszemélytől az adóelőleget, és ha igen, azt hogyan kell megállapítani?
Részlet a válaszból: […]költségekről, a vélelmezett 10%-os költséghányad nyilatkozat hiányában is alkalmazható.Az ingatlan-bérbeadást a magánszemély adószám kiváltása nélkül végezheti akkor, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:- nem egyéni vállalkozó (sem az ingatlan-bérbeadási tevékenysége vonatkozásában, sem más tevékenységére tekintettel),- tevékenysége kizárólag - az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti - adómentes ingatlan (ingatlanrész)-bérbeadás (haszonbérbe adás),- az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan az adóalany az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel választásának jogával,- az Áfa-tv. 257/B. §-a szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.Amennyiben intézményük számlát kér a magánszemélytől, akkor ki kell váltania a számlaadáshoz az adószámot.A számlaadástól függetlenül, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó, az adóelőleget meg kell állapítani és le kell vonni. A kifizetőnek igazolást kell adni a magánszemély részére a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről.Fontos változás, hogy 2018. január 1-jétől a bérbeadóktól csak a 15%-os szja-t kell levonni. Az 1?millió Ft-ot meghaladó bevétel után nincs 14%-os eho. A?kifizetőnek az 1 millió Ft-ot meghaladó ingatlan-bérbeadásra vonatkozó nyilatkoztatási kötelezettsége megszűnt.A tételes átalányadózó (szállásadó) magánszemélytől a kifizető nem von adóelőleget.2019. január 1-je után nem kell adóelőleget levonni a bérbeadó magánszemélytől, ha nyilatkozik arról, hogy az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdését alkalmazza. Az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdése szerint lakás bérbeadása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4859
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Adóelőleg-levonáshoz tett nyilatkozat, áttérés 10 százalékos költség-hányadról tételes költségelszámolásra

Kérdés: Önkormányzati képviselő év elején adóelőleg-nyilatkozatot tett, amely szerint a 10%-os költséghányad levonását kérte tiszteletdíjából. Év közben adóelőleg-nyilatkozatát módosítani szeretné, amely szerint a tételes költségelszámolást kívánja igénybe venni. Év közben változtatható-e az év elején tett adóelőleg-nyilatkozat?
Részlet a válaszból: […]ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség vagy az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a költségelszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4284
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt méhcsalád

Kérdés: Méhcsaládot szeretne az önkormányzat közcélú pályázat keretében őstermelőtől vásárolni. Hogyan kell szabályosan eljárni az őstermelő által benyújtott számla esetében, illetve ha nem ad számlát, milyen esetben kell felvásárlási jegyet a költségvetési szervnek kiállítania? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtás minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg. Ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenység az Áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek értékesítése, feltéve hogy e termékek előállítását, feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi, és a termék beszerzője olyan áfaadóalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra nem jogosult. Ez a feltétel az önkormányzatra nézve fennáll.A méhcsalád értékesítése az Áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek (élő állat) közé tartozik, és 7% a kompenzációs felár mértéke.A különleges jogállású adóalanynak adószámmal kell rendelkeznie akkor is, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító ügyletet teljesít.A különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra jogosító ügyletei tekintetében áfafizetésre nem kötelezett, ugyanakkor ezen ügyleteivel összefüggésben adólevonásra nem jogosult.Amennyiben az adóalany a kompenzációs felárra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nyilvántartásba vett (és kompenzációs felárra nem jogosult) adóalany felé teljesíti, mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve hogy rendelkezik a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adó­alany által kiállított felvásárlási okirattal.A felvásárlási okiratnak az Áfa-tv. előírásai alapján a következőket kell kötelezően tartalmaznia:- a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét,- az okirat sorszámát,- a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó (a különleges jogállású adóalany) nevét, címét és adószámát,- az értékesített termék megnevezését, és annak megjelölésére legalább az Áfa-tv.-ben alkalmazott vámtarifaszámot, az értékesített termék mennyiségét,- a nyújtott szolgáltatás megnevezését, és amennyiben az természetes mértékegységben kifejezhető, akkor a mennyiségét is,- a teljesítés időpontját, amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4035
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszból: […]a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. A körjegyző által havonta kapott költségtérítés tehát nem önálló tevékenységből származó bevétel, amellyel szemben a körjegyző nyilatkozhat tételes költségelszámolásról. Ha ezzel él, saját magának kell gyűjtenie a (saját nevére szóló) bizonylatokat, illetve vezetnie az elszámoláshoz a szükséges nyilvántartásokat, melyeket elévülési időn belül meg kell őriznie. Azokat a munkáltató részére nem kell átadnia, sem bemutatnia, az éves adóbevallását azok figyelembevételével tudja elkészíteni. Egy esetleges adóhatósági személyijövedelemadó-ellenőrzés során a magánszemély felelőssége, hogy ezeket a bizonylatokat, nyilvántartásokat az adóhatóság rendelkezésére tudja bocsátani. Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (munkáltató) a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát; b) olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóelőleget, aminek következtében utóbb - neki felróható okból [ideértve az a) pontban említett esetet is] - befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot megfizeti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. Az adóelőleg-nyilatkozatot (tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot) tehát ennek ismeretében kell megtennie a körjegyzőnek. A hivatali telefon rendelkezésre bocsátása kapcsán az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés mb) alpontját és (12) bekezdését kell figyelembe venni. Ezek szerint adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata miatt - figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezésére is - keletkező adóköteles bevétel. Az adóköteles bevétel a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. A magáncélú telefonhasználat értékének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2701

8. találat: Polgármesteri költségátalány

Kérdés: A polgármesteri költségátalány elszámolásával kapcsolatban az Szja-tv. 73. §-ában foglalt 2009-es előírás 2010. január 1-jétől hatályát vesztette. A 2010. évi Szja-tv. 3. sz. mell. 25. pontja említést tesz a polgármesterek által elszámolható költségekről. Kell-e bizonylattal igazolni a költségeket, és terheli-e valamilyen levonás? Mennyi a költségátalány összeghatára?
Részlet a válaszból: […]polgármesteri költségátalányból) levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - az Szja-tv. 3. számú melléklet I/25. pontja szerint elismert költség, azaz a tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadás, valamint az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenése. Az adóelőleg levonásakor a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a költségátalánnyal szemben hány százalék költséget kíván elszámolni. E költségelszámolás nem tévesztendő össze azzal, amikor eleve nem a költségátalányt választja a polgármester, hanem a Pttv. alapján a tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, a hivatal nevére szóló számlával igazolt, szükséges költségei megtérítését kéri. A költségátalányból származó bevétellel szemben történő költségelszámolás esetén a magánszemélynek gyűjtenie kell év közben a bizonylatokat (saját nevére), és az év végi adóbevallásnál a nyilatkozata szerinti költséget kell tudnia felmutatni (ha nem tud annyit, és a különbözet meghaladja az 5%-ot, a különbözet után 39% bírság megfizetésére köteles). A költségátalányként kapott bevételből a magánszemély által nem igazolt rész nem önálló tevékenységből származó jövedelemként teljes mértékben adóköteles, a járulékfizetési kötelezettség is ennek megfelelően alakul. A 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására nincsen lehetőség a költségátalánynál (nem önálló tevékenységről, annak bevételéről van szó). Amennyiben a polgármester az adóelőleg levonásánál nem nyilatkozik költség levonásáról, a költségátalány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2628
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Helytelenül megállapított kifizetői adóelőleg

Kérdés: Megbízási szerződés alapján fizettünk ki tiszteletdíjat, de sajnos az ügyintézőnk rosszul állapította meg az adóelőleget. A magánszemélyt többször kerestük, hogy korrigálni tudjunk, de sajnos a kapcsolatfelvétel nem sikerült. Mit kell tennünk, hogy szabályosan járjunk el?
Részlet a válaszból: […]lehet. A követendő eljárás szerint a kifizető a hiba feltárását követően nyilvántartásba veszi az esetet, és az adóhatóság részére - a feltárást követő 15 napon belül - bejelentést tesz, amely tartalmazza az adókülönbözet összegét, a kifizetés jogcímét, a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontját és a magánszemély adóazonosító jelét. Amennyiben lehetséges, a magánszemélyt is értesíteni kell, ezt valószínűleg Tisztelt Olvasónk is megtette. A bejelentés adott esetben további kötelezettséget is róhat a kifizetőre, ha a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adót, adóelőleget állapított meg és vont le. Ebben az esetben az igazolás kiadásának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott összeg után önellenőrzési pótlékot kell felszámítani, bevallani és befizetni. A szabályszerű korrekció mentesíti az adózót a későbbi esetleges jogkövetkezmények alól. Fontos, hogy az adókülönbözetet nem kell megfizetni, az a magánszemély kötelessége. Ez azért is felesleges lenne, hiszen a magánszemély is korrigálhatja a hibát, észlelve a nem jogszabályszerű adólevonást, illetve igazolást. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2153
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Megbízási szerződés útiköltségének elszámolása

Kérdés: Iskolánkban a vizsgaidőszakban külsős vizsgáztatókat alkalmazunk megbízási szerződéssel. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott vizsgáztató megbízási díját számfejtjük, amelyből 10% költséghányad alkalmazásával vonjuk le a járulékot és az adóelőleget. A vizsgáztató saját gépjárművével érkezik a vizsgára. Milyen módon fizethetjük ki a költségtérítését, hogy a jogszabály szerinti költségtérítést adómentesen kapja?
Részlet a válaszból: […]költségelszámolást, illetve a 10 százalékos költséghányad alkalmazását is. A 10 százalékos költséghányad nem képez járulékalapot, mivel nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetében a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. Ha a magánszemély nem nyilatkozik a tételes költségelszámolásról, akkor a kifizetőnek a díj 90 százalékát kell a jövedelemnél adóelőleg-alapnak tekinteni. Ha az adóelőleg alapjának megállapításánál a magánszemély nyilatkozik, melyben kéri a költség levonását, és ezért a kifizető az előzőek szerint jár el, nincs akadálya annak, hogy utóbb az adóbevallásában a 10 százalék költséghányad levonása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2111
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 42 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést