42 találat a megadott adóelőleg tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]és adószám hiányában is alanya az általános fogalmi adónak, ezáltal az Áfa-tv.-ben meghatározott bizonylat kibocsátására köteles.Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett az Szt. szerinti számviteli bizonylat kibocsátása is elegendő.Az Szt. (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat stb.) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.Számviteli bizonylatnak minősül a megkötött bérleti szerződés is, továbbá a hitelintézeti bizonylat (bankkivonat).Amennyiben a bérleti díj kiegyenlítése pénztáron keresztül történik, megfelelő bizonylat a pénztári kiadási bizonylat. Ha a bérleti díj kiegyenlítése banki átutalással történik, akkor megfelelő bizonylat a bankkivonat is.Intézményük kifizetőnek minősül, ezért az adóelőleget a magánszemély bérbeadónál meg kell állapítani, ez független attól, hogy ad-e számlát, vagy sem, mert a nem egyéni vállalkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]állapítani és le kell vonni az adóelőleget. Ez alól csak az Szja-tv. 46. §-ának (4) bekezdésében foglaltak kivételek, pl. őstermelő, egyéni vállalkozó. Az adószámos magánszemélytől le kell vonni az adóelőleget, tehát a számlán szereplő ellenérték nem fizethető ki teljes összegben. Az adószámos magánszemély jövedelmével szemben érvényesíthető költség, ezért a költségekre nyilatkoztatni kell, továbbá az adókedvezményekre is nyilatkoztatni kell. Nyilatkozat hiányában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kiadásra, akkor e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség.Jogszabály a helyi önkormányzat rendelete is. Ha a kérdéses támogatások helyi rendeleten alapulnak, akkor - függetlenül attól, hogy a rendelet szerint a bizottság vagy a polgármester jogosult dönteni a pályázati keret felhasználásáról - jogszabályon alapuló támogatásnak minősül, amellyel szemben a magánszemély nevére szóló számlák alapján az Szja-tv. 3. sz. mellékletének 16. pontja szerint költségelszámolásnak van helye.A fenti esetben a magánszemély a bevétellel szemben nyilatkozhat a kifizetőnek tételes költségelszámolásról az adóelőleg-nyilatkozatban. A magánszemély a nevére szóló számlák alapján a jogszerű felhasználással teljesített kiadásokat beállíthatja a bevétellel szemben. A bevételből a költségek levonása után megmaradt összeg (ha nem tud beállítani a teljes bevétellel szemben költséget) egyéb jövedelemnek minősül. Tehát ha van 150 000 Ft-ról vagy annál nagyobb összegről számlája, akkor nyilatkozhat arról, hogy a 150 000 Ft teljes egészében költség, és nincs adólevonás. Ez tételes költségelszámolásnak minősül, ami azt jelenti, hogy az adóéven belül más bevételével szemben sem alkalmazhatja a 10%-os vélelmezett költségelszámolást.Az önkormányzatnak mint kifizetőnek az adóelőleg megállapítása során nem kell vizsgálni a nyilatkozat valóságtartalmát, de ha pályázat keretében adták a támogatást, akkor a cél szerinti felhasználásról el kell számoltatni a magánszemélyt.Ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségekről, a vélelmezett 10%-os költséghányad nyilatkozat hiányában is alkalmazható.Az ingatlan-bérbeadást a magánszemély adószám kiváltása nélkül végezheti akkor, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:- nem egyéni vállalkozó (sem az ingatlan-bérbeadási tevékenysége vonatkozásában, sem más tevékenységére tekintettel),- tevékenysége kizárólag - az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti - adómentes ingatlan (ingatlanrész)-bérbeadás (haszonbérbe adás),- az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan az adóalany az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel választásának jogával,- az Áfa-tv. 257/B. §-a szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.Amennyiben intézményük számlát kér a magánszemélytől, akkor ki kell váltania a számlaadáshoz az adószámot.A számlaadástól függetlenül, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó, az adóelőleget meg kell állapítani és le kell vonni. A kifizetőnek igazolást kell adni a magánszemély részére a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről.Fontos változás, hogy 2018. január 1-jétől a bérbeadóktól csak a 15%-os szja-t kell levonni. Az 1?millió Ft-ot meghaladó bevétel után nincs 14%-os eho. A?kifizetőnek az 1 millió Ft-ot meghaladó ingatlan-bérbeadásra vonatkozó nyilatkoztatási kötelezettsége megszűnt.A tételes átalányadózó (szállásadó) magánszemélytől a kifizető nem von adóelőleget.2019. január 1-je után nem kell adóelőleget levonni a bérbeadó magánszemélytől, ha nyilatkozik arról, hogy az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdését alkalmazza. Az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdése szerint lakás bérbeadása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség vagy az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a költségelszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtás minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg. Ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenység az Áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek értékesítése, feltéve hogy e termékek előállítását, feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi, és a termék beszerzője olyan áfaadóalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra nem jogosult. Ez a feltétel az önkormányzatra nézve fennáll.A méhcsalád értékesítése az Áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek (élő állat) közé tartozik, és 7% a kompenzációs felár mértéke.A különleges jogállású adóalanynak adószámmal kell rendelkeznie akkor is, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító ügyletet teljesít.A különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra jogosító ügyletei tekintetében áfafizetésre nem kötelezett, ugyanakkor ezen ügyleteivel összefüggésben adólevonásra nem jogosult.Amennyiben az adóalany a kompenzációs felárra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nyilvántartásba vett (és kompenzációs felárra nem jogosult) adóalany felé teljesíti, mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve hogy rendelkezik a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adó­alany által kiállított felvásárlási okirattal.A felvásárlási okiratnak az Áfa-tv. előírásai alapján a következőket kell kötelezően tartalmaznia:- a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét,- az okirat sorszámát,- a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó (a különleges jogállású adóalany) nevét, címét és adószámát,- az értékesített termék megnevezését, és annak megjelölésére legalább az Áfa-tv.-ben alkalmazott vámtarifaszámot, az értékesített termék mennyiségét,- a nyújtott szolgáltatás megnevezését, és amennyiben az természetes mértékegységben kifejezhető, akkor a mennyiségét is,- a teljesítés időpontját, amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. A körjegyző által havonta kapott költségtérítés tehát nem önálló tevékenységből származó bevétel, amellyel szemben a körjegyző nyilatkozhat tételes költségelszámolásról. Ha ezzel él, saját magának kell gyűjtenie a (saját nevére szóló) bizonylatokat, illetve vezetnie az elszámoláshoz a szükséges nyilvántartásokat, melyeket elévülési időn belül meg kell őriznie. Azokat a munkáltató részére nem kell átadnia, sem bemutatnia, az éves adóbevallását azok figyelembevételével tudja elkészíteni. Egy esetleges adóhatósági személyijövedelemadó-ellenőrzés során a magánszemély felelőssége, hogy ezeket a bizonylatokat, nyilvántartásokat az adóhatóság rendelkezésére tudja bocsátani. Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (munkáltató) a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát; b) olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóelőleget, aminek következtében utóbb - neki felróható okból [ideértve az a) pontban említett esetet is] - befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot megfizeti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. Az adóelőleg-nyilatkozatot (tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot) tehát ennek ismeretében kell megtennie a körjegyzőnek. A hivatali telefon rendelkezésre bocsátása kapcsán az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés mb) alpontját és (12) bekezdését kell figyelembe venni. Ezek szerint adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata miatt - figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezésére is - keletkező adóköteles bevétel. Az adóköteles bevétel a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. A magáncélú telefonhasználat értékének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]polgármesteri költségátalányból) levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - az Szja-tv. 3. számú melléklet I/25. pontja szerint elismert költség, azaz a tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadás, valamint az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenése. Az adóelőleg levonásakor a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a költségátalánnyal szemben hány százalék költséget kíván elszámolni. E költségelszámolás nem tévesztendő össze azzal, amikor eleve nem a költségátalányt választja a polgármester, hanem a Pttv. alapján a tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, a hivatal nevére szóló számlával igazolt, szükséges költségei megtérítését kéri. A költségátalányból származó bevétellel szemben történő költségelszámolás esetén a magánszemélynek gyűjtenie kell év közben a bizonylatokat (saját nevére), és az év végi adóbevallásnál a nyilatkozata szerinti költséget kell tudnia felmutatni (ha nem tud annyit, és a különbözet meghaladja az 5%-ot, a különbözet után 39% bírság megfizetésére köteles). A költségátalányként kapott bevételből a magánszemély által nem igazolt rész nem önálló tevékenységből származó jövedelemként teljes mértékben adóköteles, a járulékfizetési kötelezettség is ennek megfelelően alakul. A 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására nincsen lehetőség a költségátalánynál (nem önálló tevékenységről, annak bevételéről van szó). Amennyiben a polgármester az adóelőleg levonásánál nem nyilatkozik költség levonásáról, a költségátalány[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehet. A követendő eljárás szerint a kifizető a hiba feltárását követően nyilvántartásba veszi az esetet, és az adóhatóság részére - a feltárást követő 15 napon belül - bejelentést tesz, amely tartalmazza az adókülönbözet összegét, a kifizetés jogcímét, a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontját és a magánszemély adóazonosító jelét. Amennyiben lehetséges, a magánszemélyt is értesíteni kell, ezt valószínűleg Tisztelt Olvasónk is megtette. A bejelentés adott esetben további kötelezettséget is róhat a kifizetőre, ha a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adót, adóelőleget állapított meg és vont le. Ebben az esetben az igazolás kiadásának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott összeg után önellenőrzési pótlékot kell felszámítani, bevallani és befizetni. A szabályszerű korrekció mentesíti az adózót a későbbi esetleges jogkövetkezmények alól. Fontos, hogy az adókülönbözetet nem kell megfizetni, az a magánszemély kötelessége. Ez azért is felesleges lenne, hiszen a magánszemély is korrigálhatja a hibát, észlelve a nem jogszabályszerű adólevonást, illetve igazolást. Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségelszámolást, illetve a 10 százalékos költséghányad alkalmazását is. A 10 százalékos költséghányad nem képez járulékalapot, mivel nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetében a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. Ha a magánszemély nem nyilatkozik a tételes költségelszámolásról, akkor a kifizetőnek a díj 90 százalékát kell a jövedelemnél adóelőleg-alapnak tekinteni. Ha az adóelőleg alapjának megállapításánál a magánszemély nyilatkozik, melyben kéri a költség levonását, és ezért a kifizető az előzőek szerint jár el, nincs akadálya annak, hogy utóbb az adóbevallásában a 10 százalék költséghányad levonása[…] részlet vége a válaszból.