Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott adójóváírás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: 2008-as adójóváírás

Kérdés: Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?
Részlet a válaszból: […]adójóváírást. Azt viszont előírja a törvény, hogy a havi adójóváírás nem érvényesíthető, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve - meghaladja a jogosultsági határt. Ez azt jelenti, hogy abban a hónapban, amikor az év elejétől számítva a kifizetések összege eléri az 1250 ezer forintot, az adójóváírást már egyáltalán nem veheti figyelembe a munkáltató. A kérdező által leírt gyakorlat hibás. Egyfelől a várható jövedelemre tekintettel nem hagyható figyelmen kívül a munkavállalónak az adójóváírásra vonatkozó nyilatkozata. Másfelől a munkáltató csökkentett mértékű adójóváírást év közben nem számolhat el. Más kérdés az, hogy az 1250 ezer forintos jogosultsági határ túllépése esetén csak csökkentett mértékű adójóváírást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1995
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Adójóváírás 2008-ban

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani 2008. évben az "egységes" adójóváírást?
Részlet a válaszból: […]százaléka, legfeljebb havonta 11 340 forint érvényesíthető akkor, ha a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg az 1250 ezer forintot. Amennyiben az éves összes jövedelem ennél több, akkor a magánszemélyt egyébként megillető adójóváírás összegét csökkenteni kell az 1250 ezer forint feletti jövedelem 9 százalékával. Ez a számítás azt eredményezi, hogy 2762 ezer forintos jövedelem esetén már "elfogy", azaz nulla forint az érvényesíthető adójóváírás. A munkáltató változatlanul akkor veheti figyelembe az adójóváírást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1937
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Adójóváírás figyelembevétele az adóelőleg levonásánál

Kérdés: 2005. évben a dolgozók nyilatkozata alapján számoltuk el az adójóváírást a munkabérek kifizetésénél. Kérdésünk az, hogy ebben az évben is kell-e ilyen nyilatkozatot kérnünk a dolgozóktól, és ha igen, akkor használhatjuk-e ehhez a tavalyi nyomtatványt?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló nyilatkozatban kéri az adójóváírást, akkor a munkáltatónak kell megállapítania azt, hogy a kiegészítő adójóváírással emelt magasabb összegű (11 340 forintos) adójóváírásra, vagy csak az alap-adójóváírásra (havi 9000 forintos) jogosult-e az adott hónapban. Amennyiben a munkavállaló adott havibére nem több a kiegészítő jogosultsági határ (az egymillió forint) 1/12-ed részénél, azaz 83 333 forintnál, akkor a magasabb összegű (11 340 forintos) adójóváírással kell a levonandó adóelőleget kiszámítani. Abban a hónapban, amelyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1291
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Minimálbér adómentességéről

Kérdés: A minimálbér emelkedése (havi 5500 forint) után kell-e 18 százalék szja-t fizetnünk?
Részlet a válaszból: […]esetén a kiegészítő adójóváírás éves összegéből, a 28 080 forintból csak az egymillió forint feletti jövedelem 5 százalékát meghaladó összeg érvényesíthető. Az alap-adójóváírás az eddigieknél magasabb jövedelemhatárig jár. Ebben az évben 1500 ezer forintig a bér 18 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forint az alap-adójóváírás. Ha az éves jövedelem az 1500 ezer forintos jogosultsági határnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1289
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Minimálbér adózása 2005-ben

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fizikai alkalmazottakat a Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatjuk. 2005-től a minimálbér 57 000 forint lesz. Kérdésünk, hogy érinti-e ez az ő adózásukat, a 3ezer forintos "béremelésük" után kell-e majd szja-t fizetniük?
Részlet a válaszból: […]meghaladja az 1 millió forint feletti jövedelem 5százalékát. Az 1 302 400 forintot meghaladó jövedelem esetén a kiegészítő adójóváírás már nem jár. Ha a kiegészítő adójóváírás "elfogy", akkor 1350000 forint éves jövedelemig a bérjövedelem 18 százalékát, legfeljebb 9 ezer forintot lehet adójóváírás címén levonni az adóból. 1 350 000 forint felett az adójóváírás (a 2004. évhez hasonlóan) csökkentett összegben jár. Az 1 950 000 forintot elérő éves jövedelem esetén adójóváírás már nem érvényesíthető. 2005. évben az eddigiektől eltérően az adóbevallásban - külön adózó jövedelemként bevallott - ingatlanértékesítésből származó jövedelmet nem kell beszámítani az éves jövedelemhatárokba. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a magánszemély 2005. évben nyilatkozik arról, hogy az adóelőleg levonásánál kéri az adójóváírás figyelembevételét, akkor a munkáltatónak kell eldöntenie - az előzőekben ismertetett törvényi szabályok alapján -, hogy a magánszemélyt a magasabb mértékű (havonta legfeljebb 10 260 forint összegű), vagy az általános mértékű (havi 9 000 forint összegű) adójóváírás illeti-e meg. A munkáltató az adott hónapban a magasabb mértékű adójóváírást az adóelőleg levonásánál akkor érvényesítheti, ha a magánszemély adott havi bére nem több, mint a kiegészítő jogosultsági határként meghatározott összeg (1 millió forint) egytizenketted[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 939
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Írásbeli nyilatkozat és az adójóváírás

Kérdés: Az egyik dolgozónk az év elején írásban nyilatkozott arról, hogy ne vegyük figyelembe nála az adójóváírást, mivel nősülni készül, és eladja a lakását. Sajnos a lakásra eddig nincs vevő. Ha az év végéig nem tudja eladni, akkor megfelel a feltételeknek, és járna neki az adójóváírás. Van-e lehetőség arra, hogy az év vége előtt helyesbítsük a levonást?
Részlet a válaszból: […]adójóváírás figyelembevételétől az adóelőleg levonása során, tekintettel arra, hogy nem téves előleglevonás történt, év közben "helyesbíteni" nem lehet. Az év végén kiadott igazolásban - függetlenül attól, hogy a jogosultsági határt meghaladja-e vagy sem a magánszemély jövedelme - nem szerepelhet az adójóváírás összege, csak az adójóváírásra jogosító
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 398
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Adójóváírás érvényesítése magas bérjövedelem esetén

Kérdés: Érvényesítheti-e a munkavállaló év közben az adójóváírást abban az esetben, ha éves bérjövedelme nyilvánvalóan meg fogja haladni a jogosultsági határt, sőt a csökkentett érvényesítésre alapot szolgáltató határt is?
Részlet a válaszból: […]összegű adójóváírás érvényesítésére, tekintettel arra, hogy az Szja-tv. 47. § (5) bekezdés c) pontja értelmében a munkáltató, a bér kifizetője csak abban az esetben tekinthet el annak érvényesítésétől, ha a magánszemély írásban kéri a mellőzését. Természetesen a magánszemélyt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 371
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Polgármester díjazása

Kérdés: Településünk polgármestere a minimálbérrel megegyező összegű tiszteletdíjat kap tevékenysége ellátásáért. Érvényesíthető-e erre a kifizetésre adójóváírás?
Részlet a válaszból: […]tisztség ellátásáért fizetett tiszteletdíjat az Szja-tv. 3. § 21. pontja szerinti bér fogalma nem tartalmazza. Adójóváírás pedig csak a bérként elszámolt jövedelmekre érvényesíthető, amennyiben az egyéb törvényi feltételek is fennállnak (Szja-tv. 33. §). A tiszteletdíjként kifizetett jövedelemre tehát adójóváírás nem érvényesíthető, az az összevonás alá eső adóalap részeként lesz adóköteles, és arra az általános szabályok szerinti adóelőleg-, illetve adómegállapítási és -levonási szabályok az irányadóak.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 370

9. találat: Adójóváírás figyelembevétele év közben

Kérdés: Lassan az év közepéhez érkezünk. Van több olyan alkalmazottunk, akiknek a kifizetett jövedelme meghaladja az 1 350 000 forintot. Az egyikük jelezte, módosítsuk a személyi jövedelemadó kiszámításánál az adójóváírást, vagyis kéri, hogy tekintsünk el az adójóváírás figyelembevételétől. Nem késett el vele? Tudomásunk szerint az év elején kellett volna erről nyilatkoznia. Mi a teendőnk ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét (a továbbiakban: jogosultsági határ) nem haladja meg. Ez az összeg a 2003. évben 1 350 000 forint. Ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt, 1 950 000 forintos összegét, az adójóváírás csökkentett mértékben vehető igénybe. A magánszemély írásos nyilatkozatban kérheti a munkáltatójától, hogy az adott év folyamán az adójóváírást ne vegye figyelembe az adóelőleg levonása során.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 347
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés

Kérdés: Amennyiben dolgozóink részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, mint munkáltató befizetést teljesítünk, akkor a befizetés összegét figyelembe kell-e venni az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál? Érvényesíthet-e a munkavállaló valamilyen adókedvezményt a befizetés után?
Részlet a válaszból: […]tekinteni az adóévben megszerzett jövedelem kiszámításánál. Ebből következően az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál a kérdezett befizetés összegét figyelmen kívül kell hagyni a jogosultsági határ megállapításánál, tehát a kérdezett befizetés az adójóváírást nem befolyásolja. Ha a munkáltatói befizetés összege a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét meghaladja, akkor a minimálbér összegét meghaladó rész a magánszemélynek nyújtott adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a munkáltatót terheli a 44 százalékos személyi jövedelemadófizetési kötelezettség és az egyéb járulékterhek.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 343
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést