88 talált állásfoglalás az adómentes értékesítés kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?

Kérdés: Egy állateledel-gyártással foglalkozó francia gazdasági társaság magyarországi ügyleteivel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdések. A társaság nagykereskedelmi vállalatok (partnerek) számára gyárt különböző állateledeleket, és bizonyos esetekben a partnerek megkövetelnek egy másodlagos feldolgozást. Emiatt a társaság a termékeket Franciaországból Magyarországra szállítja feldolgozás céljából. Némely esetben a feldolgozott termékeket visszaszállítják Franciaországba, más esetben a feldolgozást követően a termékek Magyarországon maradnak, és továbbértékesítés céljából Lengyelországba szállítják a lengyel vevőknek Közösségen belüli adómentes termékértékesítés keretében. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A termékek másodlagos feldolgozás céljából Magyarországra történő szállítására, majd ezt követően Franciaországba történő visszaszállítására tekintettel be kell-e jelentkeznie a társaságnak Magyarországon adóalanyként, szükséges-e áfaregisztráció?
2. A második esetben a termékeket nem szállítják vissza Franciaországba, hanem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés keretében lengyel vevőknek értékesítik. Ez esetben értelmezésem szerint adókötelezettsége keletkezik a táraságnak Magyarországon. Jól gondolom, hogy a Közösségen belüli termékértékesítés miatt a társaságnak szükséges lesz az áfaregisztráció?

Kérdés: Egy kerti munkagépek értékesítésével foglalkozó vállalatcsoport belföldön nyilvántartásba vett adóalany tagja (a továbbiakban: magyar társaság) egy háromszereplős értékesítési lánc végső vevőjeként a cégcsoport francia székhelyű vállalkozásától (a továbbiakban: importőr) termékeket szerez be oly módon, hogy az importőr az Egyesült Királyságban letelepedett szállítójától beszerzett termékeket értékesíti tovább. A fuvarozás az egyesült királyságbeli eladótól közvetlenül a magyar társaság nevére szóló rendeltetéssel történik. A fuvarozást az importőr szervezi. A tervek szerint a Brexitet követő átmeneti időszak elteltével az Egyesült Királyságból fuvarozott termékeket Francia-országban bocsátja az importőr szabad forgalomba, a termékeket ezt követően szállítják le a magyar társaság részére. Jól gondolom, hogy 2021. január 1-jétől, azaz a Brexitre irányadó átmeneti szabályok lejártától kezdődően, amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor az Egyesült Királyságban, azaz a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakciói-nak teljesítési helyét nem csupán a láncügyletekre vonatkozó általános szabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell megállapítani, hanem figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 28. §-ára is? Ennek megfelelően jól gondolom, hogy amennyiben a termékek szabad forgalomba bocsátására Franciaországban kerül sor, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében az importőr értékesítésének teljesítési helye nem Magyarország, hanem Franciaország lesz?

Kérdés: Intézetünk – közérdekű tevékenységére való tekintettel – adómentes. Korábban beszerzett tárgyi eszközünket szeretnénk értékesíteni, amely beszerzésénél adólevonási jogot nem gyakoroltunk. A vevői számla nettó+áfa kerül kiszámlázásra, vagy a vételár megállapított összege már tartalmazza az áfát?

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
– Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
– Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
– Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
– Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].

Kérdés: Egy vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozó magyar társaság alaptevékenysége ellátásához az általa gyártott alkatrészeket és ezen termékek legyártásához szükséges speciális gyártószerszámot (a továbbiakban: eszköz) értékesít a Közösség más tagállamaiban nyilvántartásba vett megrendelőjének.
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?

Kérdés: Egy tavaly indult magyar kisvállalkozás forgalma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A megnövekedett érdeklődés miatt a társaság idén átlépi a 12 milliós alanyi áfahatárt. Tevékenységként pár ezer forintos termékeket értékesít alanyi áfamentesként. Előreláthatólag 3000 értékesítésre/számlára számíthat a társaság idén, aminek 80%-a harmadik országba irányul. Az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít a harmadik országba történő értékesítés ellenértéke?

Kérdés: Úgy értesültem, hogy 2020. január 1-jétől a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő – társaságunk elsődlegesen osztrák és német területre értékesít – nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor áfát kell felszámítanunk? Társaságunk természetesen rendelkezik közösségi adószámmal, de az új szabály alapján, ha nem rendelkeznénk, akkor, mondjuk, a német eladó a Németországban érvényben lévő adókulccsal számlázná részünkre a terméket?

Kérdés: Kérem, hogy tájékoztassanak a 2020-tól hatályba lépő közösségi termékbeszerzéseket érintő változásokról!

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?