Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet szerint a munkáltató megtéríti a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti legalább napi 4 órán át munkát végzők esetében az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles biztosítani a foglalkozás-egészségügyi orvosnál a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Cafeteria elszámolása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Költségvetési szerv munkáltató a cafeteria-rendszer keretén belül magáncélú személygépkocsi-használatot biztosít a munkavállaló részére egy autómegosztó cégen keresztül. A munkáltató 2022 márciusában átutal a munkavállaló autómegosztónál használatos profiljára 120 000 forintot, de a jogviszony megszűnik 2022. június 30-án. A munkavállaló kilépése esetén hogyan kell az adókötelezettséget megállapítania a munkáltatónak a juttatással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.37. pontja az adómentes magáncélú személygépkocsi-használat feltételeként azt mondja ki, hogy a juttatást biztosító személynek, kifizetőnek, külföldi székhelyű jogi személynek, egyéb szervezetnek kell minősülnie.Az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Térítésmentesen kapott építési telek utáni adókötelezettség

Kérdés: Felmerül-e személyijövedelemadó- és illeték-fizetési kötelezettség abban az esetben, amikor egy önkormányzat azon magánszemélyek részére, akik CSOK-ot vesznek igénybe, térítés-mentesen adna építési telket?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.1.3. pontja az adott juttatással összefüggésben nem alkalmazható. Az önkormányzat nem támogatást folyósít, hanem vagyoni értéket juttat. A telek ingyenes juttatása tehát nem felel meg a hivatkozott rendelkezésben foglaltaknak.Abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Dolgozónak juttatott szállás elszámolása

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?
Részlet a válaszából: […] A lakóingatlan-bérbeadási tevékenységet a magánszemély végezheti adószám és bejelentkezési kötelezettség nélkül magánszemélyként vagy adószámos magánszemélyként. Ebben az esetben, ha a bérlő kifizető, akkor az összevont adóalapba tartozó jövedelemből az adóelőleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Ingyenjegy az Országházba

Kérdés: Egy munkáltató ingyenesen szeretne Országház-látogatásra jegyeket adni a munkavállalóknak. Nyújtható-e adómentesen az Országház látogatásának biztosítása is az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés Hivatalának Alapító Okiratában foglaltak szerint az Országgyűlés Hivatalának mint költségvetési szervnek az alaptevékenységei közé tartoznak a következők:"4.3.30. alapfeladataihoz szorosan kapcsolódva végzi az Országgyűlés munkájával és az Országház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén - szociális rászorultság vizsgálata nélkül - pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő juttatások tekintetében egyenként kell megvizsgálni az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, figyelemmel arra is, hogy ki a juttató (önkormányzat vagy valamely intézmény vagy munkáltató), és pontosan milyen feltételei vannak az egyes juttatásoknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Belépőjegy nemzetközi sportszövetség által külföldön rendezett sportrendezvényre

Kérdés: Önkormányzatunk Magyarországon nyilvántartásba vett, nemzetközi sportszövetség által külföldön, magyar résztvevő nélkül rendezett sportrendezvényre kíván belépőjegyet juttatni. Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Stv. módosított 19. §-ának (3) bekezdése a törvényi előírásoknak megfelelő nemzetközi sportszövetséget is sportszövetségnek minősíti. Mivel az Stv. 77. §-ának u) pontja szerint valamennyi Stv. szerinti sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Ingyenesen és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek

Kérdés: A színház saját előadásaira ingyenesen juttat belépőjegyeket meghatározott számban:
- saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
- kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
- az alkalmazásában álló művészek,
- valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. b) pontja szerint adómentes a kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény [kiállítóhely] kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Ajándékutalvány adózása

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a kimagasló tanulmányi eredményeket elérő tanulókat tanulmányaik elismeréseként jutalomban (mozijegy, ajándéktárgy) részesítette. Továbbá az önkormányzat által meghirdetett helyi fotópályázat, fociverseny, főzőverseny nyertesei meghatározott hipermarketben felhasználható ajándékutalványt kaptak. Milyen adókötelezettség keletkezik ezen juttatásokkal összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.22. pontjának b) pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet az államháztartás - a juttatás forrása alapján akár közvetetten is - valamely alrendszeréből, az egyházi jogi személy forrásából, a köznevelési intézmény vagy a szakképző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.
1
2
3
18