50 talált cikk az adónem kifejezésre

Kérdés: Értesítést kaptunk az adóhatóságtól, hogy a "IV. negyedévben adóellenőrzést tervez" társaságunknál. Az értesítés nem tartalmazza, hogy az adóhatóság milyen időszakot kíván vizsgálni. Az értesítést átvettük, megnyitottuk az ügyfélkapun az elektronikus dokumentumot, mostantól egyáltalán nem adhatunk be önellenőrzést?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha idén nem kaptunk gépjárműadó-fizetésre vonatkozó határozatot, emiatt az I. negyedéves cégautó-bevallásban nem tudtuk érvényesíteni a gépjárműadó adott időszakra eső összegét kedvezményként? Az adófolyószámlánkat lekérve azt láttuk, hogy sem februárban, sem márciusban nem került még előírásra az összeg, azonban a fizetési határidő napjával felkönyvelésre került az előírás. Van-e mód arra, hogy ebben az esetben visszamenőleg érvényesítsük az utólag befizetett gépjárműadó összegét a negyedéves cégautóadó--bevallásokban?

Kérdés: Intézményünknek 4 millió forint visszaigényelhető adója keletkezett június hónapban, melynek kiutalását nem kértük, azonban nem szerepeltettük az összeget az áfabevallás 86. sorában. Fel kell tüntetni a júliusi bevallásban a 82. sorban az összeget? Kell emiatt beadni önellenőrzést vagy helyesbítést június hónapra? Hogyan kaphatjuk vissza az áfát?

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?

Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzést végzett a társaságunknál. Álláspontjuk szerint az egyik adónemben helytelenül jártunk el, ezért utólagos adófizetésre köteleztek bennünket. A határozatot megfellebbeztük, majd a másodfok helybenhagyó határozata ellen közigazgatási pert indítottunk. Adótanácsadónk véleménye szerint célszerűbb lett volna felügyeleti intézkedést kérni. A perből nem akarunk visszavonulni, van-e lehetőség mindkét fórum igénybevételére párhuzamosan, vagy a két lehetőség kizárja egymást?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 287. számában az 5129. kérdés válaszában leírtak szerint jár el intézményünk is a gyermekétkeztetés tekintetében. Válaszuk vonatkozik-e egyházi fenntartású intézményként ránk is? Azaz levonásba helyezhetjük-e a szállító számlája alapján a teljes és 50%-os árat fizetők adagszámára jutó beszerzés teljes áfáját?

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési szerv (könyvtár), a jövőben szeretne promóciós tárgyakat értékesíteni (emblémázott pólók, könyvjelzők, táska). Előző számaikban olvastam az alábbi "lehetőséget": "A kiadványok, tájékoztató füzetek, hűtőmágnesek értékesítése lehet akár alaptevékenység is, ha annak célja nem a haszonszerzés, hanem a szakmai alapfeladatok ellátásának elősegítése, így például PR-, marketing-, ismeretterjesztő jellegű tevékenység". A miáltalunk forgalmazni kívánt termékek is beleférnének-e ebbe a kategóriába?

Kérdés: Strandot és uszodát üzemeltető önkormányzati nonprofit gazdasági társaság vagyunk. A koronavírus-járvány miatt jelentős bevételki-esésünk van, illetve további bevételkiesés várható a következő hónapokban. Kérhetünk-e adókedvezményt, mérséklést vagy halasztást, ha igen, milyen feltételekkel?