Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott adószámos magánszemély tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Adószámos magánszemély II.

Kérdés: Az 5126-os kérdéshez kapcsolódva, mi a helyzet akkor, ha terméket akarok vásárolni, nem pedig szolgáltatást? A termékbeszerzést is lehet számfejteni? Mert amennyiben lehet, akkor egy vegyes könyveléssel a helyére lehet tenni a könyvelésben, a kincstár felé pedig ERA-rendezéssel. Jól gondolom?
Részlet a válaszból: […]történik. Az, hogy akitől Önök a terméket vásárolták, jogszerűen és helyesen jár-e el, nem vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként értékesít terméket, nem tudjuk megítélni, mivel az eset összes körülménye nem ismert sem Önök előtt, sem előttünk.Meg kell különböztetni azt az esetet, ha Önök bízták meg az adószámos magánszemélyt a termék elkészítésével, mert ez megbízási szerződésnek minősül, és ha időarányosan eléri a megbízási díj a minimálbér 30%-át, akkor járulékköteles is lesz, biztosítotti jogviszonyt is keletkeztet a munkavégzés, és a személyi jövedelemadót is le kell vonni.Amennyiben ingó vagyontárgy értékesítését végzi a magánszemély, tehát nem egyedi megrendelésre, megbízási szerződéssel készítette el a terméket, akkor az Szja-tv. ingó vagyontárgy átruházására irányadó, 58. § szerinti szabályai a hivatkozott jogszabályi hely (8) bekezdésében előírtak szerint alkalmazhatóak.E szerint, ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik - a magánszemély üzleti céllal vásárol és elad -, az ügyletből származó jövedelmet e paragrafus (1)-(5) bekezdéseinek rendelkezései szerint kell megállapítani (azaz a bevételből levonható az ingóság megszerzésére fordított érték), de az így kiszámított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Az Szja-tv. 58. §-ának (9) bekezdése szerint, ha az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem nem haladja meg az évi 600 000 Ft-ot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5127
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Adószámos magánszemély I.

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől szeretne terméket beszerezni (pl. kézműves termékek). Mi a szabályos eljárás ebben az esetben? Hogyan fizethető ki a számla?
Részlet a válaszból: […]állapítani és le kell vonni az adóelőleget. Ez alól csak az Szja-tv. 46. §-ának (4) bekezdésében foglaltak kivételek, pl. őstermelő, egyéni vállalkozó. Az adószámos magánszemélytől le kell vonni az adóelőleget, tehát a számlán szereplő ellenérték nem fizethető ki teljes összegben. Az adószámos magánszemély jövedelmével szemben érvényesíthető költség, ezért a költségekre nyilatkoztatni kell, továbbá az adókedvezményekre is nyilatkoztatni kell. Nyilatkozat hiányában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5126
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszból: […]bevételből megállapított jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát (29 400 Ft/hó), illetve annak egy naptári napra jutó harmincadrészét (980 Ft/nap), a magánszemély biztosítottá válik, és a kifizetőnek tíz százalék nyugdíjjárulékot és hét százalék egészségbiztosítási járulékot is le kell vonnia. Ha az adószámos magánszemély nyugdíjas, akkor a nyugdíjjárulék mellett négy százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A kifizető a biztosítási kötelezettséget teljesítéskor állapítja meg, és ha a magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy van heti harminchat órát elérő jogviszonya, akkor a 13T1041-es nyomtatványon a biztosítottak körébe be is kell jelenteni.A kifizető a megállapított jövedelem után 27 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, függetlenül attól, hogy a magánszemély biztosítottá válik vagy sem.Előfordulhat, hogy a magánszemély olyan tevékenységről ad számlát, ahol fel sem merül a biztosítási kötelezettség vizsgálata.Ilyen például az ingatlan-bérbeadás, mely szintén önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A jövedelmet ebben az esetben is a fent említett költségelszámolási nyilatkozat alapján kell megállapítani. A magánszemélyt arról kell nyilatkoztatni, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme éves szinten eléri-e az egymillió forintot. Ha igen, akkor a kifizetőnek ezen minőségében a személyi jövedelem­adó megállapítása és levonása mellett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell állapítania és levonnia. Az egészségügyi hozzájárulást mindaddig le kell vonni, amíg a magánszemély az egyéb biztosítási jogviszonyaiban a természetbeni, illetve pénzbeli egészségügyi járulékok és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot.Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla alapján megállapított jövedelem esetén tehát a magánszemélynek van egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége, de ha a bevétele kifizetőtől származik, a 14%-os ehót a kifizetőnek meg kell állapítania és levonnia. Miután a személyi jövedelemadó és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás a magánszemély terhe, a kifizetőt további kötelezettség nem terheli.Másik lehetőség, hogy az adószámos magánszemély a költségvetési intézmény megrendelésére olyan szolgáltatást nyújt, melynek eredményét szerzői jogdíj alá tartozó produktumnak lehet nyilvánítani. Például felkérésre ír egy cikket, melynek felhasználását és kiadói jogát átengedi a költségvetési intézmény részére, az intézménnyel kötött felhasználói szerződés keretében. Ebben az esetben a szerződés alapján meg kell határozni a személyes munkavégzés díját, amely általában a megállapodott ár 20-30%-a. A személyes közreműködés ellenértékét a fentebb leírt költségnyilatkozat alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3601