11 talált cikk az adótanácsadó kifejezésre

Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. Milyen konkrét képzéseket takarnak az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerint előírt adóképzések? Végezhet-e érvényesítői feladatokat az a dolgozó, akinek a középfokú iskolai végzettsége mellett vállalkozási ügyviteli ügyintéző (5 0411 09 02) végzettsége van, tekintettel arra, hogy a 12/2020. Korm. rendelet 1. melléklete szerinti szakmajegyzék a szakképzettséget a gazdálkodás és menedzsment ágazatba sorolja, valamint arra, hogy a két képzés kimeneti követelménye is nagy fokú hasonlóságot mutat?

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzést végzett a társaságunknál. Álláspontjuk szerint az egyik adónemben helytelenül jártunk el, ezért utólagos adófizetésre köteleztek bennünket. A határozatot megfellebbeztük, majd a másodfok helybenhagyó határozata ellen közigazgatási pert indítottunk. Adótanácsadónk véleménye szerint célszerűbb lett volna felügyeleti intézkedést kérni. A perből nem akarunk visszavonulni, van-e lehetőség mindkét fórum igénybevételére párhuzamosan, vagy a két lehetőség kizárja egymást?

Kérdés: A Kjt. 66. §-a értelmezésében szeretnénk segítséget kérni.
Intézményünk (múzeum) gazdasági vezetője az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
– főiskolai diploma gazdálkodási szakon,
– főiskolai diploma kommunikációs szakon (PR-szakirány),
– államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség,
– bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettség,
– adótanácsadói végzettség.
Gazdasági ügyintézőnk (akinek munkaköri leírásában szerepelnek könyvtárral kapcsolatos feladatok is) az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
– főiskolai diploma könyvtári szakon,
– államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség.
A két dolgozó mely szakképesítéseit lehet beszámítani az illetménybe?

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati intézmény gazdaságvezetője vagyok. Pénzügyi diplomával, mérlegképes könyvelői és adó-tanácsadói oklevéllel rendelkezem. "F" fizetési osztályba vagyok sorolva. A kérdésem az lenne, hogy a 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése alapján átkerülhetek-e a "G" fizetési osztályba?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél vagyok gazdasági vezető. 2003. áprilistól (7,5 éve) dolgozom ebben a munkakörben. Gazdasági üzemmérnöki diplomám, vállalkozási szakos mérlegképes könyvelői képesítésem és adótanácsadói végzettségem van. Szervezeti átalakítások miatt 2003 óta a negyedik név alatt működünk. 2004. 03. hó-2007. 03. hó között közhasznú társasági formában működtünk, előtte és utána költségvetési intézményként. Kérdésem: 2011. 01. 01-jétől betölthetem-e jelenlegi állásomat, ha elkezdtem tanulmányaimat az államháztartási szakos mérlegképes könyvelői tanfolyamon? Költségvetési szervnél kell, hogy legyen 5 év gazdaságvezetői gyakorlat? [Ámr. 18. § (3) bek. b) pont.]

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérdés: Az adótörvény változása szerint áfaköteles lett újból a gyermekétkezés az iskolában és az óvodában is. A vásárolt élelmezés összege az intézményeknél magasabb, mint amit a gyermekek befizetnek étkezéstérítésként, mert 53%-ot minden gyermeknek hozzájárulunk az étkezéséhez. Kérdésem, hogy az áfa szempontjából az adóköteles kiadás (vásárolt élelmezés) áfájából az adóköteles bevétel (étkezéstérítés gyermek után) áfáját levonva visszaigényelhető-e a kiadás magasabb összegű áfája? A vásárolt élelmezés összegét a finanszírozásból fedezzük.

Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.

Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?