Tanuló szakmai gyakorlaton kapott jövedelmének adózása

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 72. e) pontja alapján adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulóta szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap elsőnapján érvényes havi minimálbér 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Mérkőzésvezető jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!
Részlet a válaszából: […] A mérkőzésvezető fogalmát az Sp-tv. úgy határozza meg, hogy az Sp-tv. 88. §-ának 21. pontja rögzíti a sportszakember fogalmának tartalmi ismérveit, egyidejűleg a mérkőzésvezetőt kiemelten a sportszakember kategóriájába sorolja. Ez alapján mérkőzésvezetőnek az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szerzői jogdíj adóelőlegének megállapítása

Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?
Részlet a válaszából: […] Az Szjt. felhasználási szerződésekre vonatkozó V. fejezetében foglalt rendelkezéseinek megfelelően megkötött szerződések alapján kifizetett összegből a kifizetőnek az Szja-tv. 46. és 47. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell adóelőleget vonnia. Az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

EU-tisztviselő Közösségtől származó jövedelmének adózása

Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett személy helyesen töltötte ki a 2003. évi adóbevallását. Ugyanis csak a bevallás benyújtására előírt határidő után fogadta el az Országgyűlés ezt a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezést. Emiatt azonban hátrány nem érhet senkit, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
Részlet a válaszából: […] A 2004. évben hatályos Szja-tv. hallgatói munkadíjra vonatkozó rendelkezései a 2003. évben hatályos rendelkezésekhez képest jelentősen módosultak. A hallgatói munkadíjban részesíthető személyek köre kibővült az első doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatás

Kérdés: Szakképző intézmény vagyunk. Szíveskedjenek tájékoztatni, hogy tanulóinknak van-e adózással kapcsolatos teendőjük a tanulószerződés alapján fizetett pénzbeli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 72. e) pont rendelkezéseinek megfelelően adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő a tanulónak tanulószerződés alapján szakképzéssel összefüggésben adott pénzbeli juttatás havi összegéből legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szakmai gyakorlat

Kérdés: A tanév befejezése után több fiatalt várunk nyári szakmai gyakorlatra. Nem világos az Szja-tv. 3. § 72. e) pontja. A szakmai gyakorlatra tekintettel egyetemistának is fizethetünk ki bizonyos összeget, adóterhet nem viselő járandóságként?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlatból származó jövedelem adózása attól függ, hogy a szakmai gyakorlatot felsőoktatási intézmény hallgatójaként kell-e letöltenie a fiatalnak, vagy még a Ko-tv. hatálya alá tartozó középiskolás diákként. Abban az esetben, ha felsőoktatásban részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Egyetemisták szakmai gyakorlatának díjazása

Kérdés: Költségvetési intézmény 2002 nyarán két egyetemistát fogadott szakmai gyakorlaton. A szakmai gyakorlatra tekintettel díjazást fizetett a két hallgatónak. A kifizetett összeg az Szja-tv. 3. § 72. f) pontja alá tartozó juttatásnak tekinthető-e, azaz adóterhet nem viselő járandóságként lehet-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezései megkülönböztetik a nem felsőfokú intézmény tanulóit és a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóit.A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóinak szakmai gyakorlatára tekintettel fizetett díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
2