Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

133 találat a megadott áfa megosztása arányosítással tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bentlakásos intézmény működése - konyhaüzemeltetés áfa-visszaigénylése

Kérdés: Bentlakásos intézmény - költségvetési szerv, idősotthon - vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Konyhánk egy épületben található az ellátottak életterével. Nem rendelkezik elkülönített mérőórákkal a közüzemek tekintetében. Amennyiben műszaki adatokkal, számításokkal alátámasztva meghatározzuk közüzemenként a fogyasztást, ebben az esetben a konyhára jutó költségek általános forgalmi adója visszaigényelhető-e arányosítással? Pl. a bejövő víz-csatorna számlákból, ha kiszámítjuk, hogy ennek 50%-a a konyhához köthető, akkor a számla áfájának 50%-a kerülhetne arányosításba. Ugyanez a kérdés a dologi kiadásokra vonatkozóan, mint pl. munkaruha, védőeszközök, takarítóeszközök stb.
Részlet a válaszból: […]vonatkozó 123. §-ában meghatározott követelményeknek. Amennyiben a munkaruha, védőeszköz, takarítóeszközök, takarítószerek beszerzését közvetlenül a főzőkonyhának vásárolják, akkor ezeknek a beszerzéseknek az előzetes áfája arányosítható; ha raktárra kerülnek beszerzésre,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5356

2. találat: Dolgozóknak biztosított védőeszközök áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítők beszerzéseihez kapcsolódó áfa? Van-e áfalevonási joguk azoknak, akik a vevők, ügyfelek részére biztosítanak kézfertőtlenítőt, pl. a bejáratnál elhelyezve?
Részlet a válaszból: […]felszámított áfa levonására, amilyen mértékben a beszerzés az adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Amennyiben a kérdéses adóalany kizárólag adóköteles tevékenységet végez, az adólevonásnak nincs akadálya; amennyiben kizárólag adómentes vagy közhatalmi tevékenységet végez, úgy adólevonásra sem a kérdéses beszerzések, sem más beszerzései vonatkozásában nem jogosult. Ha egyaránt végez adóköteles és adómentes tevékenységet, akkor meg kell vizsgálni, hogy a beszerzés milyen arányban szolgálja az adóköteles tevékenységet, a szájmaszkkal ellátott dolgozó részt vesz-e az adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5227

3. találat: Beszerzésre jutó áfa arányosítása

Kérdés: Központi költségvetési szervként adóköteles és adómentes tevékenységet is folytatunk, ezért a beszerzéseink azon részére, amely mindkét fajta tevékenységet szolgálja, bevételarányos képletet alkalmazunk. Ez évtől új programot használunk, és most vettük észre, hogy a program nem számolt a nevezőben a támogatással, emiatt magasabb arányszámmal vontuk le év közben az áfát. Megtehetjük-e, hogy a decemberi áfabevallásban a tényleges arányszám alapján elszámoljuk a különbözetet?
Részlet a válaszból: […]ellenértékét, a nevezőbe pedig a számlálóban szereplő, az adómentes bevételek és a támogatások kerülnek az 5. sz. melléklet szerinti korrekciós tételekkel. A másik módszer, hogy az előző évi arányszámmal számolunk év közben, és év végén számítjuk ki a végleges tárgyévre vonatkozó arányszámot. Az év közben az előző évi arányszámmal és a tárgyévi tényleges arányszámmal számított levonási különbözetet, akár pozitív, akár negatív, az év utolsó bevallásába be lehet állítani. Ekkor nincs önellenőrzés. Abban az esetben azonban, ha az adóalany a göngyölített számítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5106

4. találat: Arányosítási módszertan jövőbeni és visszamenőleges alkalmazhatósága

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?
Részlet a válaszból: […]a tételes elkülönítést kell elvégezni (azon beszerzéseket, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy milyen - adólevonásra jogosító vagy adólevonásra nem jogosító - tevékenységhez kapcsolódnak, nem lehet bevonni az arányosításba). Ennek megfelelően a társaság az első és második üzletághoz rendelhető költségek vonatkozásában a tételes elkülönítés szabályai szerint levonhatja az előzetesen felszámított adót, amennyiben az adólevonás valamennyi törvényi feltétele fennáll. Az adólevonási jog terjedelmét és az előzetesen felszámított adó adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységek közötti megosztását érintő szabályok mindegyike annak a célnak az elérését szolgálja, hogy az előzetesen felszámított adó olyan mértékben kerüljön levonásra, amilyen mértékben az adott beszerzés az adóalany adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében merül fel. Ennek megfelelően az előzetesen felszámított adó arányosítással történő megosztását olyan arányszám alapján kell elvégezni, amely a valóságnak leginkább megfelelő eredményre vezet, azaz a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való használat, hasznosítás - és így a levonható és a le nem vonható áfa - arányát.Az Art. 54. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Álláspontunk szerint e rendelkezés alapján - amennyiben a társaság eddig nem az Áfa-tv. előírásai szerint állapította meg az adót, költségvetési támogatást, azaz a társaság által alkalmazott arányosítási módszer nem a valóságnak leginkább megfelelő eredményre vezetett - önellenőrzéssel módosíthatja a bevallását a helyes arányszámnak megfelelően. Az 5. számú melléklet szerinti képlet alkalmazására - visszamenőlegesen, önellenőrzés keretében - kizárólag abban az esetben van mód, ha az vezet a valóságnak leginkább megfelelő eredményre.Amennyiben azonban az eddig alkalmazott módszer az Áfa-tv. szabályainak megfelelt, úgy az arányosítási módszert nincs lehetőség visszamenőlegesen módosítani.Ezzel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmüket:Meglátásunk szerint a társaság a szállítóitól olyan jellegű költségek üzletágankénti megbontását (is) kérte, amelyeket egyetlen tételként számlázva - figyelemmel arra, hogy azok valamennyi üzletághoz kapcsolódnak - az arányosításba be kellene vonni (példaként az irodák bérleti díját említik). A beszerzések ilyen jellegű, mesterséges részekre bontása már az előzetesen felszámított adó egyfajta arányosításaként fogható fel, és abból a szempontból, hogy e megoldás a valós (az adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységhez való) felhasználási arányt vélhetően reálisabban tükrözi, elviekben nem is kifogásolható, ugyanakkor - álláspontunk szerint - csak abban az esetben igaz, ha az üzletáganként megosztott költségek arányosítása is az adott üzletág bevételeinek alapulvételével történik.Kivételt jelentenek ez alól ugyanakkor a negyedik üzletág költségei, melyek értelmezésünk szerint a társaság egészének működésével függenek össze (a negyedik üzletág bevételt nem termel, csupán a társaság könyvelését, bérszámfejtését végzi). Megítélésünk szerint ezért reálisabb megosztást eredményezhetett volna egy olyan megoldás, amely szerint a harmadik és a negyedik üzletágra eső beszerzéseket is külön számlázzák, és a harmadik üzletágra eső beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó a harmadik üzletág bevételeinek arányában, a negyedik üzletágra eső beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó pedig a társaság teljes bevételét alapul véve kerül megbontásra. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdésében foglaltakból következően ugyanis nem kifogásolható, ha az adóalany tevékenységenkénti arányosítást alkalmaz, de az sem, ha a saját maga által kidolgozott módszert az 5. számú melléklet szerinti képlettel kombinálja, feltéve, hogy ezzel a valós felhasználási arányt tükröző megoldásra jut.Az azonban - a fentiekben kifejtetteket figyelembe véve - kétségesnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4955

5. találat: Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszból: […]termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások adó nélkül számított ellenértékét, ideértve az előleget is. Az adóalapot képező árat befolyásoló támogatások (pl. gyógyszerár-támogatás), továbbá az ellenértéknek minősülő támogatások is a számláló értékében szerepeltetendők.Idetartoznak az adóköteles bevételek, valamint azok az ellenértékek, amelyek után az adót ugyan nem az adóalany fizeti, de az ügylet nem minősül adómentesnek (például Közösségen belüli, harmadik országbeli termékeladás, szolgáltatásnyújtás, fordított adózás alá tartozó értékesítések).Nem kell figyelembe venni a korábban a vállalkozásban (a költségvetési szférában ezen szóhasználat alatt a gazdasági tevékenységet kell érteni) használt tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt, az eseti jelleggel végzett ingatlanértékesítés, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás ellenértékét.A nevezőben kell kimutatni a számlálóban szereplő tételeket és az adómentes tevékenységből származó bevételeket, a működést finanszírozó államháztartási támogatást, és az ellenértéknek nem minősülő támogatásokat, átvett pénzeszközt, valamint a közhatalmi tevékenység bevételét.Abban az esetben, ha már előző évben is végeztek arányosítási számítást, akkor év közben alkalmazható előző évi arányszám. Ebben az esetben év végén meg kell állapítani a tényleges arányszámot az éves adatok alapján, és a különbözetet az év utolsó bevallásában kell bevallani és elszámolni. A számítás elvégezhető az év elejétől halmozott adatok alapján is. Ebben az esetben a képlet minden elemét halmozottan kell számításba venni. A halmozott levonható áfából levonjuk az előző időszakban levont áfát, így kapjuk a tárgyidőszakban levonható adót, ami adott esetben lehet negatív is.Sem a számlálóban, sem a nevezőben nem szerepelhetnek az alábbi tételek:- Az olyan tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az értékesítést megelőzően saját gazdasági tevékenységükhöz használtak.- Az ingatlan értékesítésének, illetőleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi.- Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatásnyújtások ellenértéke, ha a tevékenységet eseti jelleggel végzik.Eseti jelleggel végzett tevékenységnek az tekintendő, ha a nevező (összes saját bevétel + támogatás) összegének 10%-át nem haladja meg.- Az elszámolási kötelezettséggel átvett és tovább-utalt összegek, amelyek a költségvetési szervet nem illetik meg (beszedett adó, amelynek kötelezettje nem a költségvetési szerv, továbbutalt illeték).- Önkormányzatoknál a szociális törvény alapján kiutalt pénzbeli ellátásokra, segélyekre kapott állami támogatás.- A továbbadási célú pénzeszközök támogatáselosztó szervezteknél (pl. pályázati pénzek).- Iparűzési és más helyi adóbevétel.A költségvetési szerv által kapott ellenértéknek nem minősülő támogatásokat (intézményfinanszírozás, állami normatív támogatások, fenntartói támogatások, nem bevételszerző tevékenységhez elnyert pályázati támogatások) az arányszámnál pénzforgalmi szemléletben kell figyelembe venni. A ténylegesen megkapott, jóváírt összeget kell számításba venni a képlet nevezőjében, kizárólag egyszer a folyósításkor. A számviteli időbeli elhatárolás nem befolyásolja az arányszámot.A nevezőben az intézménynek járó havi központi, fenntartói támogatást a ténylegesen kiutalt összegben, illetve a bevételteljesítésként elszámolt pénzforgalomban nem jelentkező támogatást kell figyelembe venni.Az ellenértéknek nem tekinthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4868

6. találat: Bevételalapú arányosítás

Kérdés: Társaságunk az önkormányzattal kötött szerződése alapján olyan városüzemeltetési feladatokat lát el, amelyekből nem keletkezik áfaköteles bevétele. E feladatok ellátásának pénzügyi fedezetét az önkormányzattól kapott áfaalapot nem képező forrás (kompenzáció) képezi. A társaság emellett harmadik személyek megbízása alapján is végez parkfenntartási, köztisztasági (stb.) szolgáltatásokat, mely szolgáltatások tekintetében adófizetési kötelezettség terheli. Helyesen járunk-e el, ha ezen beszerzéseink levonható és nem levonható adójának megállapítására az Áfa-tv. 5. számú mellékletét alkalmazzuk oly módon, hogy az önkormányzattól kapott forrás összegét a levonási hányados nevezőjében szerepeltetjük?
Részlet a válaszból: […]módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani."Az Áfa-tv. 123. §-a alapján a levonható és a le nem vonható adó meghatározása lépcsőzetesen felépülő rendszerben történik. Az első lépés minden esetben az ún. tételes elkülönítés, vagyis azon termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek (és azok adójának) meghatározása, amelyeket az adóalany kizárólag az adólevonásra jogosító, vagy kizárólag az adólevonásra nem jogosító tevékenysége érdekében használ, hasznosít. Levonható az azon termékbeszerzéseket, szolgáltatás-igénybevételeket terhelő adó, amely termékeket, szolgáltatásokat az adóalany kizárólag az adólevonásra jogosító tevékenysége keretében hasznosít. Nem levonható az azon termékbeszerzéseket, szolgáltatás-igénybevételeket terhelő adó, amely termékeket, szolgáltatásokat az adóalany kizárólag az adólevonásra jogosító tevékenységen kívül használ, hasznosít.A második lépés a tételesen el nem különíthető termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek levonható adójának a meghatározása. Ebbe a körbe azok a termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek tartoznak, amelyeket az adóalany nem kizárólag az adólevonásra jogosító tevékenysége során használ, hasznosít. Az ezen termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek előzetesen felszámított adója levonható és nem levonható részének a meghatározására az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti megosztással kerülhet sor. Ezen megosztáshoz az adóalany meghatározhat egy olyan arányszámot, amely a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való hasznosítás - és így a levonható és le nem vonható áfa - arányát, vagy az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerint meghatározott arányosítási képletet alkalmazhatja.Előzőek kapcsán hangsúlyozandó, hogy - az Áfa-tv. 120. §-ában megfogalmazottakból következően - az adólevonásra nem jogosító tevékenységek körébe nemcsak az Áfa-tv. 85-86. §-aiban meghatározott (adólevonásra nem jogosító) adómentes tevékenységek tartoznak, hanem az adóalany azon "tevékenységei" is, amelyek keretében nem valósul meg Áfa-tv. hatálya alá tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.Az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad meghatározásakor - az ezen mellékletben meghatározott különös szabályok figyelembevételével - a számlálóban az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének az adó nélkül számított összegét, a nevezőben pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeget, másrészt az adólevonásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4333

7. találat: Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Egy általánosforgalmiadó-alany önkormányzat LEADER támogatásból ipari üzemet építtet, melyet elkészülte után bérbeadással kíván hasznosítani. A bérbe adni kívánt termelőegység műszaki tartalmában épület (ingatlan) és a termeléshez szükséges felszerelt gépsor szerepel.
1. Az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében nem választotta az áfakötelezettséget, ez esetben meg kell-e bontania a létrehozás során ki­fizetett áfát levonható és nem levonható részre? Ha igen, milyen vetítési alapon?
2. Amennyiben az önkormányzat adókötelessé teszi a lakóingatlan-bérbeadáson kívüli (egyéb), főszabály szerint adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor ezt csak 2016. január 1-jével teheti meg, avagy amennyiben 2015-ben még nem végzett ilyen tevékenységet, akkor akár az első beruházási számla vagy az első bérletidíj-számla teljesítését megelőzően is megteheti?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódik, így a gépekkel, berendezésekkel együtt a helyiség használatáért fizetett díj is áfaköteles lesz az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy az alapügylet és a hozzá kapcsolódó ügylet olyan szorosan összekapcsolódjon, hogy egyetlen ügyletnek kelljen tekinteni, vagyis egyik a másik nélkül nem használható.Ha összetett szolgáltatásként áfakötelesen lehet számlázni az ingóságok és az ingatlanok bérbeadását is, akkor nem lesz szükség arányosításra, a teljes bekerülési áfa levonható.Ha a gépek, berendezések nem lealapozottak, hanem ingóságok, akkor kezelhető a gépbérbeadás, illetve az ingatlan-bérbeadás külön ügyletnek. A szerződésben meg kell határozni külön az ingatlan bérleti díját és külön a gépek bérleti díját, és külön-külön kell számlázni (nem feltétlenül külön számlán, de külön tételben), és megállapítani az áfatartalmat. Az ingóságok bérbeadása áfás lesz, a helyiség bérbeadása pedig adómentes. Ebben az esetben a helyiséggel kapcsolatos előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba, a gépek, berendezések áfája pedig levonásba helyezhető. Az áfalevonás szempontjából fő szabály a tételes elkülönítés, ami a beszerzések jellegéből adódóan feltehető, hogy döntően megvalósítható. Ha felmerülnek olyan költségek is, amelyek egyaránt kapcsolódnak az ingatlanhoz is és a gépekhez is, és tételes elkülönítéssel nem választhatók szét, akkor arányosítást lehet alkalmazni. A fenntartási költségek arányszáma számítható bevételarányos képlet (adólevonásra jogosító bevétel/összes bevétel + támogatás), vagy valamilyen jellemző mutató alapján (pl. energiafelhasználás).Év közben csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4092

8. találat: Kisbusz áfájának levonása

Kérdés: Önkormányzatunk sikeres pályázat kapcsán kisbuszt nyert az MVH-pályázaton. Az önkormányzat alanya az általános forgalmi adónak, a kisbuszt adóköteles és adómentes tevékenységhez egyaránt fogjuk használni. Mikor, milyen esetben van lehetőségünk az áfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszból: […]vagy adómentesen hasznosítják, vagy arányosítják-e. Ha a támogatás az áfára is fedezetet nyújtott (bruttó finanszírozás), akkor áfalevonást nem lehet gyakorolni.A kisbusznál a bevételarányos megosztás helyett alkalmazható futottkilométer-arányos áfamegosztás is, amelynél a levonható áfát az adóköteles tevékenység érdekében megtett kilométer/összes kilométer hányadosaként állapítjuk meg. A figyelési időn (60 hónapon) belül azonban, ha a hasznosítási arány úgy változik, hogy a levont és a levonható áfa különbözete meghaladja a 10 000 Ft-ot, akkor el kell végezni évente a 4045-ös[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4046

9. találat: Traktor áfájának levonása

Kérdés: Önkormányzatunk traktort szeretne vásárolni. Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy áfaalanyként a beszerzéssel összefüggő adólevonási jogot gyakorolhassuk?
Részlet a válaszból: […]esetben, ha a traktort kizárólag áfaköteles bevételszerző tevékenység érdekében használják, akkor a bekerülési áfa a teljesítés időpontjában egy összegben levonásba helyezhető. Ha kizárólag adómentes, vagy nem bevételszerző (együtt adólevonásra nem jogosító) tevékenység érdekében használják, pl. az önkormányzat tulajdonában álló traktorral a közterületeken a füvet vágják le, akkor nem vonható le az áfa.Ha a traktort adóköteles, illetve adólevonásra nem jogosító tevékenység érdekében is hasznosítják, akkor arányosítani kell a beszerzési áfát. A tárgyi eszközökre vonatkozóan, az üzembe helyezéstől számítva 60 hónap figyelési időt ír elő az Áfa-tv.Ha a hasznosítás vagy annak aránya ezen időtartamon belül olyan mértékben megváltozik, hogy annak számszerű hatása eléri a 10 000 Ft-ot, akkor pótlólagos adólevonási vagy adófizetési kötelezettség keletkezik az Áfa-tv. 135. és 136. §-a alapján. A figyelési időn belül minden év végén el kell végezni a számítást, illetve meg kell határozni a levont, illetve levonható áfa közötti különbözetet. Ezt a számítást a beszerzés évéhez viszonyítva kell elvégezni.A beszerzés évét követő években a beszerzéskori áfa 1/5-öd részét kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4045

10. találat: Egészségügyi szolgáltatások, vízitorna áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló egészségügyi központ néhány szolgáltatására vonatkozik a kérdésem. Az egészségügyi centrumban számos szolgáltatás vehető igénybe, e szolgáltatások többsége elsődlegesen humán gyógyászati célú.
1. Az egészségügyi központ által nyújtott gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás, valamint a kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az aerobiktorna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning az Áfa-tv. alapján adóköteles vagy adómentes szolgáltatásnak minősül. Amennyiben az adómentesség felmerül, akkor mely rendelkezés alapján? Az árlista szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe.
2. A kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az akva­aerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning minősülhet-e az Áfa-tv. 85. §-ának m) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak, vagy az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásként adóköteles ügyletként kell kezelni?
3. Az OEP által nyújtott támogatást mint árat közvetlenül befolyásoló támogatást fel kell tüntetni az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányados számlálójában? Az egészségügyi központ jelenleg nem kap OEP-támogatást, azonban kap önkormányzati támogatást, amely az OEP-támogatást kiváltja. Ezt az önkormányzati támogatást az 5. sz. melléklet szerint az arányosítás során hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]adómentes, amely terápiás célú, elsődlegesen az egyén egészségének megőrzésére irányul (diagnosztizálás, kezelés, egészségügyi rendellenességek gyógyítása). A humán-egészségügyi szolgáltatás fogalma nem terjed ki arra az egészségügyi tevékenységre, amelyet nem diagnosztizálási, kezelési és ezáltal nem a betegség vagy egyéb egészségügyi rendellenesség gyógyításának céljával végeznek. Amennyiben a szolgáltatás jellemzői, körülményei alapján a szolgáltatás végzésének elsődleges célja nem az egészség megőrzése - ideértve annak fenntartását és helyreállítását is -, a szolgáltatás humán-egészségügyi szolgáltatásként nem lehet adómentes.Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének b) pontja esetében az adómentességnek további feltételei is vannak. E pont alapján csak az a szolgáltatás mentes az adó alól, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít. A 85. § (4) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy közszolgáltató a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében. Ugyanezen bekezdés g) pontja szerint közszolgáltató minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb jogszabály alapján - kötelező biztosítási jogviszony keretében - végzi tevékenységét. Amennyiben az egészségügyi központ költségvetési szervnek minősül, akkor a 85. § (4) bekezdésének g) pontjában foglalt feltételeket a humán-egészségügyi ellátás keretében nyújtott szolgáltatások adómentessége szempontjából nem kell vizsgálni.Az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének aa) és ab) pontjai szerint orvosi rehabilitáció keretében társadalombiztosítási támogatással a következő gyógyászati ellátások vehetők igénybe: gyógyvizes gyógymedence, gyógyvizes kádfürdő. Ebből következően egyértelmű, hogy e két szolgáltatás gyógyászati célú (az egészség fenntartását, helyreállítását szolgálja), és így humán-egészségügyi ellátás keretében nyújtott szolgáltatásnak minősül. A megadott információk alapján az Egészségügyi Központ árlistája szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe. Mindezek alapján a társadalombiztosítási vagy egyéb - jogszabály alapján - kötelező biztosítási jogviszony keretében nyújtott gyógyvizes gyógymedence és gyógyvizes kádfürdő szolgáltatások az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak minősülnek.Abban az esetben, ha az említett szolgáltatásokat nem biztosítottként veszik igénybe, a szolgáltatások - nem közszolgáltatóként nyújtott humán-egészségügyi szolgáltatásként - az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján még lehetnek adómentesek, amennyiben a terápiás, gyógyászati cél (orvosi rendelvény és/vagy kezelőlap alapján) megvalósul, valamint a 85. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek is fennállnak. Ez utóbbi feltételeknek természetesen az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott szolgáltatás esetében is meg kell felelni.A gyógyfürdő azon szolgáltatásai esetében, amelyek igénybevételéhez nem szükséges orvosi rendelvény és/vagy kezelőlap, az adómentesség az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjai alapján nem áll fenn.2. A kismama-vízitorna, nyugdíjas-vízitorna, az akvaaerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning - jóllehet valamennyi vízitorna, tehát medencében végezhetők - nem tartoznak az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás keretében általában igénybe vehető szolgáltatások körébe. Ebből következően mind a négy szolgáltatás - mint sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás - mentes az adó alól, amennyiben az egészségügyi központ az Áfa-tv. 85. §-ának (4) bekezdése alapján közszolgáltatónak minősül, és az említett szolgáltatásokat ilyen minőségében teljesíti. Ugyanez érvényes a kérdésben nem, de az árlistában szereplő többi tornára is.A sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning esetében a fentieken túl felmerülhet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3929
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést