Találati lista:
141. cikk / 235 Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele
Kérdés: Intézményünk az üzemi konyhai tevékenység kivételével szinte kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat. Közhatalmi tevékenységünk végzésének segítésére, adminisztrációs feladatok ellátására diákmunkaerő-kölcsönzési szolgáltatást veszünk igénybe. Álláspontunk szerint az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele, hogy a munkaerő-szolgáltatást igénybe vevő a szolgáltatást termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz vegye igénybe. Mivel a közhatalmi tevékenység – melyhez igénybe vesszük a munkaerő-kölcsönzést – se termékértékesítésnek, se szolgáltatásnyújtásnak nem minősül, ezért a munkaerő-kölcsönző számláit áfatartalommal fogadtuk és fogadjuk be (intézményünk szállító felé tett nyilatkozata alapján). Kérdésként merült fel, hogy helyes-e a fentiekben vázolt gyakorlat, s amennyiben nem, akkor a számla kibocsátójának módosítania kell-e az intézményünk által eddig befogadott számlákat, továbbá az intézményünk által benyújtott áfabevallásokat önrevíziózni kell-e?
142. cikk / 235 Gyermekétkeztetéshez kapcsolódó áfa elszámolása
Kérdés: Általános iskolánkban jogszabály alapján biztosítjuk a gyermekek déli főétkeztetését nem saját főzőkonyhán, hanem vásárolt élelmezéssel. A Gyvt. szerinti normatív kedvezmények figyelembevételével vannak ingyenesen étkezők, illetve 50%-os térítési díjat fizetők is. Mivel áfakörbe tartozunk, a térítési díjra felszámítjuk a 27% áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenítünk meg. Az ingyenes étkeztetéshez kapcsolódóan van-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy eljárhatunk-e úgy, hogy ehhez kapcsolódóan sem fizetési kötelezettség, sem levonási lehetőség nem kapcsolódik? A vásárolt élelmezéshez kapcsolódó számla szerinti előzetesen felszámított áfát milyen mértékben vehetjük figyelembe levonandó adóként? Csak legfeljebb a fizetendő adó összegéig? Elkülönítetten tudjuk kezelni az ingyenes, az 50%-os és a teljes árat fizető étkezőket, illetve az ehhez kapcsolódó beszerzéseket.
143. cikk / 235 Devizaszámla
Kérdés: Önkormányzati hivatal devizában kiállított számlát fogadott be és egyenlített ki. A számlában alkalmazott és áthárított áfa mértéke 21%. Milyen nettó és általánosforgalmiadó-összegben, és milyen forintárfolyamon kell nyilvántartásba venni a számlát a hivatal könyveiben? Az alkalmazott könyvelési rendszerben nincs mód a 21%-os adókulcs kiválasztására. Változtat-e a gazdasági esemény nyilvántartásba vételén az, ha a hivatal az általános forgalmi adót levonásba helyezi, illetve ha nem helyezi azt levonásba?
144. cikk / 235 Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől
Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
145. cikk / 235 Fordított áfa bevallása és megfizetése
Kérdés: Fordított áfával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mikor kell a fordított áfát bevallani és megfizetni a NAV részére abban az esetben, ha a kivitelező fordított adózású számlája megérkezett az önkormányzathoz, de annak kifizetésére csak kb. 2-3 hónap múlva kerül sor? A kiegyenlítéshez az önkormányzat még pályázati támogatást vár, ami még nem érkezett meg.
146. cikk / 235 Önkormányzati ingatlaneladás áfája
Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?
147. cikk / 235 Önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
Kérdés: Amennyiben – eddig csak alaptevékenységet végzett – áfaalany, önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet "kíván" folytatni, milyen teendői vannak? Például: önköltségszámítás, elkülönített könyvelés, vállalkozási eredmény megállapítása, vállalkozási maradvány adott százalékának (tao %) befizetése az irányító önkormányzat költségvetésébe. Ezeken felül van-e bármilyen fontos teendő a vállalkozási tevékenység megkezdése előtt, mint például NAV-nál bejelentési kötelezettség, egyéb adófizetési kötelezettség?
148. cikk / 235 Halasztott áfa
Kérdés: Az Áhsz. 48. §-ából kikerült az a mondat, hogy az általános forgalmi adó elszámolásai jogcímen év végén nem mutatható ki tétel a mérlegben. A halasztott áfa miatt viszont előfordul, hogy a főkönyvben adott évben már lekönyveljük a fizetendő áfát, viszont az áfaanalitikába csak a következő évbe kerül be, és így a 364-es egyenlege év végén nem az áfabevallás szerinti fizetendő áfát mutatja. Mik az áfa könyvelésének év végi lépései? Egyeznie kell év végén a 364-es egyenlegének a fizetendő áfával?
149. cikk / 235 Áfaelszámolás levezetése
Kérdés: Az áfabevallást követően a fizetendő általános forgalmi adót és az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adót bruttó módon, azaz külön költségvetési kiadásként és költségvetési bevételként kell könyvelni, vagy nettó módon csak a tényleges pénzforgalommal járó bevételt vagy kiadást kell a költségvetési és a pénzügyi számvitelben kimutatni? Az Áhsz. 15. mellékletében található egységes rovatrend K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovat meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni a termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után az egyenes vagy fordított adózás szabályai szerint – a levonható általános forgalmi adót is figyelembe véve – megállapított áfafizetési kötelezettséget." A B407. Általános forgalmi adó visszatérítése meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni az adóhatóságtól visszaigényelt általános forgalmi adót." Álláspontunk szerint a bruttó elszámolás elvét szem előtt tartva az áfabevallás 36. sorában lévő fizetendő áfát a K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovatra, a 76. sorban lévő levonható általános forgalmi adót a B407. Általános forgalmi adó visszatérítése rovaton kell kimutatni, mivel kizárólag a bevallás végső egyenlegének könyvelésével sérülne a bruttó elszámolás számviteli alapelv. Ezt a gyakorlatot igazolja a Magyar Államkincstár által kiadott 2015. évi éves beszámoló ellenőrzéshez kapcsolódó módszertani útmutató is: "Ha a 200. sor 8. oszlopában (B406. Kiszámlázott áfa teljesítése) szerepel adat, a 01. űrlap 50. sor 10. oszlopában (K352. Fizetendő áfa teljesítése) is adatot kell szerepeltetni, kivéve ha a teljes összeg visszaigénylésre kerül, továbbá ha számla kiállítására első alkalommal decemberben kerül sor, mert annak áfatartalmát a következő időszakban esedékes befizetni. Ilyen esetben külön indoklást szükséges kérni." Más álláspont szerint azonban csak az áfabevallás végső egyenlegét kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben kimutatni. Amennyiben mégis ez a nettó módon történő könyvelési gyakorlat a helyes, adott esetben a fordított adózás szerinti áfa nem is kerülne könyvelésre, ha annak összegét a levonásba helyezett áfa meghaladja? Ezt mindenképpen problémának tartjuk.
150. cikk / 235 EU-s támogatás elszámolása
Kérdés: Intézményünkben (központi költségvetési szerv) az EU társfinanszírozott operatív programok (TIOP és ÉMOP) befejezési határideje meghosszabbításra került 2015. 12. 31-ig. A projektekben a kivitelezői számlák szállítói kifizetésűek voltak, a módosítást követően pedig utófinanszírozottak lettek. A 2015. 10. 31-ét követő kiviteli számlákra, fordított áfára a támogatási szerződés szerinti támogatás 100%-ban megelőlegezésre került november elején. Az intézmény a megelőlegezett támogatást az Áht. 20. §-a szerint vissza nem térítendő támogatásként számolta el B16, B25 rovatokra. A közreműködő szervezet a 2015. 12. 31-ig benyújtott, de a fordulónapig még el nem fogadott összegről egyenlegközlőt küldött, amiben kéri az érintett összeg támogatási előlegből eredő, kötelezettségként való visszaigazolását. Megítélésünk szerint az egyenlegközlőt az intézmény nem igazolhatja vissza, hiszen a könyveiben 2015. 12. 31-én ilyen jogcímen kötelezettség nem szerepel. Helyesen járt-e el az intézmény a támogatás elszámolásakor, illetve ezzel összefüggésben jogszerűen tagadja-e meg a KSZ által kiküldött egyenlegközlő aláírását?
