Gyermekétkeztetési térítési díj

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az ár egy szolgáltatás vagy termék ellenértékét fejezi ki, vagyis azt az összeget, amit a vevőnek fizetni kell (fogyasztói ár). A bruttó ár az adóval megnövelt értéket jelenti. A nettó ár nem egyenlő a fogyasztói árral, mert nem tartalmazza az áfát.A Gyvt. előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Céges mobilköltség továbbszámlázása

Kérdés: Egy költségvetési szerv - mint munkáltató - kedvezményes tarifákkal kötött szerződést egy mobiltelefon-szolgáltatóval. A szolgáltatást a munkavállalók is igénybe veszik, a havi telefonszámlán pedig hívószámonkénti bontásban vannak feltüntetve az egyes költségek. A költségvetési szerv a telefonszámlák összegét a munkavállalóinak havonta továbbszámlázza alkalmazottak térítése címen, amelyek különböző áfakulcsú tételeket, illetve áfahatályon kívüli tételt is tartalmaz. A szerv az adóköteles bevételi tevékenységénél 27 százalék áfát alkalmaz. Milyen áfakulccsal helyes kiszámlázni az egyes díjtételeket? Amennyiben az eredeti - különböző mértékű - áfakulcsokkal számlázza tovább, szükséges-e külön számlát kiállítani áfakulcsonként ezekről a tételekről, vagy minden tétel 27%-os áfakulcsot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...akkor neki is az eredeti szolgáltató által alkalmazott adómértékeket kell alkalmaznia az ügylet bizonylatolása során. Az eltérő áfakulcs alá tartozó tételekről nem szükséges külön számlát kibocsátania, azok egy számlán is szerepeltethetők.(Kéziratzárás: 2022...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint: a Játv. 2. §-a szerint a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kártalanítás áfája

Kérdés: Kormányhivatalunk egy adóalany tógazdaságát vírussal fertőzötté nyilvánította, elrendelte a helyi zárlatot, az elhullott, beteg és kereskedelmi méretet el nem érő víziállatok eltávolítását és megsemmisítését. Az adóalany kártalanításban részesült. A kártalanítás áfakötelezettségével kapcsolatban kérdeznénk, hogy ez termékértékesítésnek minősül-e, és milyen áfakulcs alkalmazandó, illetve hogy egyáltalán áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Hogy alakul a számlázási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül a kötelezettségvállalás valamely tevékenység egészébeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Külföldi ingatlan felújítása

Kérdés: Önkormányzatunk egy magyar kft.-nek adott megbízást egy szlovákiai épület felújítására, ahol végül nem a kft., hanem egy szlovákiai cég a kivitelező. Ezzel a céggel kivitelezési szerződést köt a kft. (a kft.-nek van szlovák adószáma), mely szerint ő csak nettó árban fog számlázni, mivel Szlovákiában az építkezési munkák elvégzése fordított áfás. A kft. ez alapján a számla alapján számláz tovább önkormányzatunknak. Tehát a teljesítés helye Szlovákia, telephellyel viszont nem rendelkezik ott a kft. Ha a kft. szlovák adószámával számlázza tovább a felújítást az önkormányzatnak, akkor milyen áfakulccsal teheti azt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a alapján, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is.Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Helyi személyszállítási közszolgáltatás áfája

Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja szerint e törvény alapján adót kell fizetni többek közt az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után.Az Áfa-tv. 65. §-a kimondja, hogy termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

5%-os áfa alkalmazása új ingatlan értékesítése esetén - többlakásos épület lakófunkciójának elhatárolása

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést - tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát - ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai [82. § (2) bekezdés; 3. számú melléklet 50. pontja] értelmében 5 százalékos adómérték vonatkozik a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Ingyenes használatban lévő önkormányzati épület rezsije

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?
Részlet a válaszából: […] A Játv. 2. §-a értelmében a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat ellátásának időtartamára - az állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Új építésű lakóingatlan áfája

Kérdés: Főigazgatóságunk európai uniós támogatásból 300 négyzetméter alatti alapterületű lakóházakat épít ellátottjai részére. Az építéssel kapcsolatos egyszerű bejelentés időpontja 2020. október 6-a volt. 2020-ban az új építésű ingatlanok áfamértéke 27% volt. 2020-ban a kivitelező részére előleg került kifizetésre 27%-os áfakulccsal. Az Áfa-tv. változása lehetővé teszi 2021. 01. 01. - 2022. 12. 31-ig az 5%-os áfamérték alkalmazását. A beruházás a 2020. évben kezdődött meg, és a 2021. évben fog befejeződni. Ebben az esetben a 2021-es évben kifizetésre kerülő vállalkozói díjat 5%-os vagy 27%-os áfa terheli?
Részlet a válaszából: […] ...31-ét követő teljesítések, részteljesítések, előlegfizetések esetében a 2021. január 1-jétől hatályos szabályok értelmében 5%-os áfakulcs alkalmazandó, ám a végszámlában az 5%-os adókulcs csak a vételárból még 2020. december 31-ét követően fennmaradó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Az önkormányzat a következő szolgáltatásokat számlázza ki: sírhelymegváltás, ravatalozó használata. Ezen szolgáltatásokhoz milyen mértékű áfát kell szerepeltetni a kimenő számlában?
Részlet a válaszából: […] A sírhely- és urnahelymegváltás az áfában lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadásnak számít. Az ingatlan-bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján fő szabály szerint mentes az adó alól, de az adóalany az Áfa-tv. 88. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.
1
2
3
8