Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott áfakulcs tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Komplex szolgáltatások megítélése

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások - kulcsrakész - kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások - jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő - kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval - esetenként hónapokkal - az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások - függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében - megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]meglátásunk szerint nem azonosítható fő- és melléktevékenység.Az Art. 2. §-ában foglalt valódisági klauzula értelmében (a szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye) a szerződést, ügyletet valódi tartalma szerint kell minősíteni. Ennek megfelelően a pótmunkák fenti adójogi megítélése abban az esetben sem változik, ha a felek nem az adásvételi szerződést módosítják, hanem külön szerződésbe foglalják a pótmunkákra vonatkozó megállapodásukat, és azt vállalkozási szerződésként nevesítik. Továbbá az sem befolyásolja a fentebb kifejtetteket, hogy a felek az adásvételi szerződés megkötését követően állapodtak meg a pótmunkák elvégzésében, és az ingatlanértékesítés ellenértékétől külön számolnak el a pótmunkákról.Mindezek alapján a pótmunkák ellenértékét - mint az ingatlanértékesítés adóalapjába tartozó összeget - 5 százalékos általános forgalmi adó terheli, amennyiben az ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó, Áfa-tv.-ben meghatározott kritériumoknak. Nem változtat ezen a megítélésen, ha a konkrét esetben nem az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, hanem az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti termékértékesítést teljesít a társaság.Az Áfa-tv. a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől 2019. december 31-ig hatályos 50-51. pontjaiban meghatározott ingatlanok értékesítése 5 százalékos adómérték alá tartozik. Az Áfa-tv. 82. §-ának (3) bekezdése alapján, valamint a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől hatályos 50-51. pontjai szerint 5 százalékos adómérték alá tartozik a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.Az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja meghatározza, hogy az Áfa-tv. alkalmazásában mi minősül lakóingatlannak. E rendelkezés értelmében lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5302

2. találat: Zenés szabadtéri rendezvény áfája

Kérdés: Önkormányzatunk élő zenés szabadtéri rendezvényeket tart, melyből bevétele nem keletkezik, tekintettel arra, hogy belépőjegy nélkül tartjuk meg, a program európai uniós projekt keretében valósul meg, célja a helyi identitás erősítése a városban. Ezen rendezvények közül számosat 1000 fő látogatószám alatt tervezünk, azonban a látogatószám egy tervadat. Az előadó-művészeti tevékenységet a fenti formában milyen áfakulcs terheli (5% vagy 27%)? A helyes áfamérték megállapítását milyen alátámasztó dokumentumokkal kell az önkormányzatnak igazolnia?
Részlet a válaszból: […]nem tartozó, közösségi rendezvényeken nyújtott hangszeres élő zenei szolgáltatás.A kérdéses esetre a c) pont vonatkozik.Az Áfa-tv.-ben hivatkozott rendelet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet, amelynek a hatálya a szabadtéren tartott rendezvények közül arra terjed ki, amelynél a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja.A rendelet hatálya alá tartozó, tehát várhatóan 1000 főt meghaladó létszámú rendezvény esetén gondoskodni kell biztonsági tervről, és a jegyzőtől kell engedélyt kérni a rendezvény megtartására.Sem az Áfa-tv., sem a hivatkozott kormányrendelet nem tartalmaz előírásokat arra az esetre, ha a tervezett létszámot túllépik, illetve nem ír elő igazolási, dokumentálási kötelezettséget ezzel kapcsolatban.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5063
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Ingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes 5 százalékos áfa

Kérdés: A vevő egy új építésű társasházban lefoglal egy lakást, aminek a várható átadása 2018. év vége. Tehát egy új építésű, az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett lakásról van szó, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg. A megkötött adásvételi előszerződésben az eladó a lakás vételára tekintetében 5 százalékos adókulcsot alkalmazott. A vevő kérte az eladótól a lakás kialakításának módosítását, az egyik fal meghosszabbítását, amelynek költsége tekintetében a kivitelező 27 százalékos áfát számolt fel. A vevő álláspontja szerint azonban a módosítási munkálatok a lakásértékesítési ügylet járulékos elemei, így a megrendelt módosítások költségének összege után az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és a 3. számú melléklet I/50. pontja értelmében csak 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval növelt ellenértéket kellene megfizetnie. A 27 százalékos áfával kapcsolatban a kivitelező csupán arra hivatkozott, hogy így felelnek meg a törvényi előírásoknak, álláspontját nem tudta alátámasztani. Jogos-e az, hogy a kivitelező 27 százalékos áfával számol (csak azért, mert ebbe nem köthet bele az adóhatóság)?
Részlet a válaszból: […]kivitelező nem értékesít a vevő részére ingatlant (a kivitelező ingatlanértékesítést az eladó felé teljesített, aki azt a vevő részére értékesíti), az ingatlanértékesítési ügyletnek nem lehet járulékos eleme a fal meghosszabbítása és az ezzel járó egyéb munkálatok.Ebből következően a szolgáltatásnyújtást - mint magánszemélynek teljesített ügyletet - 27 százalékos általános forgalmi adó terheli.A kivitelező által elvállalt munkát abban az esetben terhelhetné 5 százalékos áfa, amennyiben a vevő azt az eladótól rendelte volna meg, így a kivitelező azt az eladó felé teljesített ingatlanértékesítés járulékos költségeként számlázhatná.Ebben az esetben az eladó által[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4813
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Étkeztetési szolgáltatás adómértékének csökkenése 2018. január 1-jétől

Kérdés: Értesüléseink szerint 2018. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó adómérték 18 százalékról 5 százalékra csökken. Önkormányzatunk munkahelyi étkeztetés keretében biztosítja az étkezést az önkormányzatnál dolgozóknak. Erre is az 5 százalékos adómérték vonatkozik 2018. január 1-jétől?
Részlet a válaszból: […]készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik (SZJ 55.30.1-ből). [Az Art. 176. §-ának (13) bekezdése értelmében az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. (Az adózás rendjéről szóló, 2018. január 1-jétől hatályos 2017. évi CL. törvény ugyanezt a szabályt a 45. §-ban fogalmazza meg.)Nagyon fontos, hogy az SZJ 55.51.10 szerinti munkahelyi étkeztetésre a kedvezményes adómérték nem alkalmazható. A Szolgáltatások Jegyzékéhez tartozó tartalmi meghatározás a munkahelyi étkeztetéssel kapcsolatban rögzíti, hogy a munkahelyi étkeztetés körébe tartozik az ételek és italok elkészítése, és meghatározott személyeknek (pl. munkavállalók, tanulók, sportolók) általában kedvezményes áron történő kiszolgálása. Idetartozik még az iskolai oktatásban részesülő fiataloknak az oktatási intézmény keretei között biztosított saját konyhás menzai étkeztetése, munkahelyi, hivatali, sport, honvédségi kantinok, büfék. Az étkezési szolgáltatást biztosítót jellemzően a munkáltató bízza meg az étkezést igénybe vevők ellátásával.Az 5 százalékos adómérték alkalmazásával kapcsolatos átmeneti rendelkezés az Áfa-tv. 2018. január 1-jétől hatályos 308. §-ában található. A 308. § kimondja, hogy az Áfa-tv. 3. számú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4649
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Internet-hozzáférési szolgáltatás adómértékének csökkenése 2018. január 1-jétől

Kérdés: Áttekintve a 2018-ra vonatkozó törvénymódosításokat, örömmel értesültünk, hogy az internet áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken. 2018. január 1-jétől valóban már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terheli az internetszolgáltatást?
Részlet a válaszból: […]először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani,b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.Az átmeneti rendelkezés figyelembe veszi, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatást jellemzően folyamatosan teljesített, az Áfa-tv. 58. §-a szerinti ügyletként nyújtják. Amennyiben tehát az internet-hozzáférési szolgáltatás teljesítési időpontját az 58. § szerint kell megállapítani, akkor az Áfa-tv. 312. §-ának a) pontja értelmében az 5 százalékos adómérték azon internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében alkalmazható először,- amelynek az elszámolási időszaka 2017. december 31-ét követően kezdődik, és- amely tekintetében a fizetés esedékessége,- valamint a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja is 2017. december 31-ét követő időpontra esik.Minden más esetben, azaz amikor a teljesítés időpontját nem az 58. § alapján kell meghatározni, az 5 százalékos adómértéket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség (az Áfa-tv. 84. §-a szerint megállapított időpont) 2018. január 1-jén vagy az azt követő napon keletkezik. A 84. § (1) bekezdése kimondja, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4647
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Kedvezményes áfa elvitelre kért pizza, hamburger esetén

Kérdés: Intézményünk egyik éttermében pizzát és hamburgert, valamint pizzatészta-alapú lepényeket is sütnek. Helyben fogyasztás esetén 18 százalékos áfát számítunk fel. Milyen adómérték vonatkozik az elvitelre kért pizzára, hamburgerre, lehet-e 18 százalékos adómértéket alkalmazni, ha igen, az Áfa-tv. mely rendelkezése alapján, mivel ezek az ételek az Áfa-tv. 3/A. számú melléklete I. részének 4. pontja alatti termékkörbe tartoznak, de azokra meglátásunk szerint az Áfa-tv. 3/A. számú melléklete I. részének 4. pontja alapján nem alkalmazható a kedvezményes, 18 százalékos adókulcs?
Részlet a válaszból: […]azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátóipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása." Ugyanezen cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy "nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátóipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése - függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem - amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás".A Vhr. idézett rendelkezéseire figyelemmel az Áfa-tv. alkalmazásában nem attól minősül szolgáltatásnak az ügylet, hogy az ételt, italt helyben elkészítik, hanem az teszi szolgáltatássá az ügyletet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek, mely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben. Mindezek alapján az étel, helyben készített alkoholmentes ital, tehát a pizza, hamburger elvitelre történő értékesítése nem tartozik az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4558
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Víziközmű-társulat - utólagos csatlakozási hozzájárulás

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta - ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként - a helyi rendelet szabályai szerint - a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?
Részlet a válaszból: […]jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.A víziközmű-társulat tagjai kötelesek a víziközmű-társulat részére víziközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtás: minden olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése.Vg.tv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján a víziközmű-társulat közfeladatként - a település, az együttesen ellátható települések beltéri, illetve lakóterületi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló?- vízi létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt; a vízi társulat pedig helyi vízrendezési és vízkárelhárítási feladatokat lát el. Az Alkotmánybíróság 5/1993. (II. 12.) AB határozatának indokolása is kifejti, hogy a vízgazdálkodási társulat helyi közcélú vízgazdálkodási feladatot lát el, szolgáltatása a vízi létesítmények műszaki hatásának biztosítása.A vízgazdálkodási társulat tehát a közfeladatként végzendő tevékenységét nem bevétel elérése érdekében végzi, ezért a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4533
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Egyetemi szállás díja, takarítási költsége

Kérdés: Egyetem tulajdonában lévő és általa üzemeltetett kollégium (és szolgálati lakás) szállásköltsége és annak takarítási költsége 18% áfakötelezett az Áfa-tv. 3/A. mellékletének II. részében foglaltak szerint, vagy mentes az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján?
Részlet a válaszból: […]kötelezően adóköteles körbe sorol (ahogy erre már utaltunk). A fentiek alapján, ha az adott ingatlan-bérbeadás belefér a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás kategóriájába, akkor az kötelezően adóköteles lesz, és 18%-os adómértékkel adózik. Most már csak azt kell tudnunk, hogy mit tekinthetünk kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által ilyen SZJ-szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, hanem minden olyan esetet, amikor az adóalany idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz olyan szálláshely-szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű. Ebből következik az is, hogy a nem turisztikai céllal kiadott helyiség (függetlenül a szolgáltatás SZJ-számától) nem minősül az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti - és 18%-os adókulccsal adózó - kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak. Esetünkben általában sem a kollégiumi szolgáltatás, sem a szolgálati lakás rendelkezésre bocsátása kapcsán nem merül fel turisztikai cél, így a 18%-os preferált adómérték alkalmazását kizárhatjuk. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a kollégiumi szobákat vagy akár a szolgálati lakást például a nyári szünet alatt turisztikai céllal is kiadja az egyetem, úgy ez a szolgáltatás már turisztikai szálláshely-szolgáltatásnak fog minősülni, és kötelezően alkalmazandó lesz rá a 18%-os adómérték (akkor is, ha egyébként az egyetem nem választott az ingatlan-bérbeadásaira adófizetési kötelezettséget). Az Áfa-tv. 85. §-ának i) pontja szerinti adómentesség Tisztáztuk, hogy egy szűk kör kivételével esetünkben a 18%-os adómérték alkalmazása nem jön szóba, nézzük, hogy az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti speciális adómentességi szabály alkalmazható-e. Az említett törvényhely alapján: mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felső­oktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít. A törvény szövegéből jól látható, hogy az oktatási szolgáltatás az, amely elsődlegesen az adómentesség alá tartozhat, és amennyiben az oktatási szolgáltatás megfelel a törvényi feltételeknek, az ahhoz szorosan kapcsolódó néhány szolgáltatás, például a kollégiumi ellátás is adómentességet élvez ezen a jogcímen. Ahhoz, hogy az oktatási szolgáltatás, és azzal együtt a kollégiumi ellátás is ebbe az adómentességi kategóriába tartozzanak, egy személyi és egy tartalmi feltételnek is teljesülnie kell. A személyi feltétele, hogy az oktatási szolgáltatás nyújtása (valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, termékértékesítés) végzője: a) az Áfa-tv. 85. §-ának (4) bekezdése alapján közszolgáltatónak minősüljön, illetve b) a közszolgáltatónak nem minősülő személy - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) szerinti közoktatási intézmény, vagy - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (felsőoktatási törvény) szerinti felsőoktatási intézmény, vagy - a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (továbbiakban: felnőttképzési törvény) szerinti, felnőttképzést folytató intézmény, vagy - nemzetközi szerződés alapján, belföldön működő külföldi kulturális intézet legyen. Az adómentesség alkalmazásához kapcsolódó tartalmi feltétel, hogy a szolgáltatásnyújtást (és az ahhoz kapcsolódó termékértékesítést) végző az ügyletet a személyére vonatkozó feltétel szerinti minőségében és - a közoktatási törvény szerinti közoktatás keretében, vagy - a felsőoktatási törvény szerinti felsőoktatás keretében, vagy - az Áfa-tv. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyéb oktatás keretében teljesítse. Esetünkben, mivel az egyetem a felsőoktatási törvény szerint felsőoktatási intézménynek minősül, a felsőoktatás, illetve egyéb oktatás keretében nyújtott oktatási tevékenysége, és az ahhoz szorosan kapcsolódó kollégiumi ellátás, beleértve a kollégiumi szállásköltséget is, adómentességet élvez a 85. § (1) bekezdésének i) pontja alapján. Ez az adómentességi szabály a teljes kollégiumi ellátásra, tehát nem csak a kollégiumiszállás-szolgáltatásra vonatkozik. Érdemes ismételten hangsúlyozni, hogy - ahogy az a fentiekből már kiderült - önmagában a kollégiumi szálláshely-szolgáltatás (feltéve hogy az nem turisztikai céllal történik, és az egyetem nem választott adófizetési kötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3141
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Tetőtér értékesítése

Kérdés: Egy társasház tetőterének eladásában kérem segítségüket. Jelenleg a tetőtér nem önálló ingatlan, nincs külön helyrajzi száma, az a társasház alapító okirata szerint közös tulajdonban van. A társasház magánszemély, gazdasági társaság, társadalmi szervezetek, illetőleg önkormányzatunk tulajdonában áll. A társasház nem új építésű, több tíz évvel ezelőtt épült. A beruházóval most adásvételi előszerződést kötünk (a tetőtér tulajdonjogának átruházására), és azzal egyidejűleg a társasház alapító okirata is módosul akként, hogy a tetőtér önálló ingatlan lesz (értelemszerűen nem lakáscélú ingatlanként). A beruházó a vételárat nem pénzben fizetné meg, hanem az épületet felújítaná. Az elvégzendő munkák körét a felek előre meghatároznák, már csak azért is, mert a szükséges pénzt szinte teljes egészében banki finanszírozásból szerezné a beruházó. A kialakítandó új lift és tető a társasház tulajdonába kerülne. Áfaköteles-e a tetőtér-értékesítés? Véleményünk szerint több okból sem áll fenn áfafelszámítási kötelezettség, egyrészt mert a társasház nem áfaalany, másrészt mert a vétel tárgya mentes az áfa alól. A társasház korábban a közös tulajdonból semmit nem értékesített, a tetőtér átruházását követően sem tervez további értékesítést, és nincs olyan ingatlanrésze, amit hasznosítana.
Részlet a válaszból: […]annak helyére, céljára és eredményére (feltéve hogy annak végzése független formában történik). Az általános forgalmi adó alkalmazásában lényegtelen az, hogy a tevékenység nyereséges-e vagy sem, a lényeges az, hogy ellenérték fejében történjen a végzése, vagyis abból bevétel származzon. Feltétele az adóalanyiság keletkezésének az üzletszerűség, vagy a tevékenység tartós vagy rendszeres jelleggel történő végzése. A vagylagos törvényi meghatározásból következően elég az egyik feltételnek teljesülnie az adóalanyiság keletkezéséhez. A rendszeresség bizonyos állandóságot vagy rendszeres ismétlődést jelent, tehát ha valaki huzamosabb ideig, folyamatosan, ellenérték fejében végez egy tevékenységet belföldön, akkor az Áfa-tv. alanyává válik. De ugyanígy alanyává válik az Áfa-tv.-nek az is, akinek a tevékenysége nem folyamatos, de hosszabb idő átlagában rendszeresen, ismétlődően végzi azt ellenérték fejében. Az üzletszerűség a rendszerességnél annyival több, hogy bizonyos nyereségre törekvési elemet is tartalmaz, az ilyen tevékenység végzéséből származó ellenértékként jelentkező bevétel a személy vagy szervezet életvitelében, gazdálkodásában nem elhanyagolható mértékű, sőt lehetséges, hogy kizárólagosan ebből tartja fenn magát. Természetesen ilyen esetben is áfaalanyiság keletkezik. A leírtak szerint a szóban forgó rendelkezések alapján a tetőtér eladását megelőzően nem vált adóalannyá a társasház, mivel nem volt olyan tevékenysége (bérbeadása, szolgáltatása, értékesítése), mely az áfa-adóalanyiságot megalapozta volna. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2786

10. találat: Csatornahálózat bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő csatornahálózat bérbeadásáról szóló számlát áfa felszámítása nélkül állítja ki az önkormányzat. Helyesen járt e el?
Részlet a válaszból: […]elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész). Általános jelleggel kijelenthető, hogy a víziközművek, a csatornák az ingatlan alkotórészét képezik, mivel az ingatlantól történő elválasztásukkal elpusztulnának, vagy használhatóságuk számottevően csökkenne. A Ptk. 95. § (1) bekezdésében megfogalmazott alkotórész fogalomnak tehát megfelel a csatorna, víziközmű, tehát az ingatlan alkotórészét képezik, így a bérbeadásuk is ingatlan-bérbeadásnak tekintendő. Az Áfa-tv. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem alkalmazható az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja - adómentes ingatlan-bérbeadás - az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására. Az előzőekből következően a víziközmű ilyen gép, egyéb berendezés, ezért a speciális szabály értelmében hiába minősül ingatlannak, a bérbeadása nem adómentes az Áfa-tv. 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Ebből következően a tévesen, adómentesként kezelt csatornahálózat bérbeadásáról kibocsátott számlákat az Áfa-tv. 170. §-ában foglaltaknak megfelelő számlával egy tekintet alá eső okirattal korrigálnia kell az önkormányzatnak. A bérbeadást terhelő általános forgalmi adó miatt a korábbi bevallások önellenőrzése indokolt. Adólevonási jog gyakorlásával kapcsolatban az önkormányzat is főszabály szerint az Áfa-tv. 120. §-a értelmében csak olyan mértékben jogosult adólevonásra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2772
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést