Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

62 találat a megadott alanyi adómentesség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Alanyi adómentes adóalany által magánszemélyek részére, harmadik országba teljesített termékértékesítés

Kérdés: Egy tavaly indult magyar kisvállalkozás forgalma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A megnövekedett érdeklődés miatt a társaság idén átlépi a 12 milliós alanyi áfahatárt. Tevékenységként pár ezer forintos termékeket értékesít alanyi áfamentesként. Előreláthatólag 3000 értékesítésre/számlára számíthat a társaság idén, aminek 80%-a harmadik országba irányul. Az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít a harmadik országba történő értékesítés ellenértéke?
Részlet a válaszból: […]megkezdésekor van, a társaság által Magyarországon harmadik államba küldeményként feladott termék értékesítése Magyarországon teljesül, így ezen értékesítések az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak.}Az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy melyek azok az ügyletek, amelyek az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak ugyan, de nem tartoznak bele az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos felső értékhatárba. Figyelemmel arra, hogy a 188. § (3) bekezdése az Áfa-tv. 98. §-a szerinti, Közösség területén kívülre történő termékértékesítést nem tartalmazza, a Közösség területén kívülre történő termékértékesítés ellenértéke beleszámít az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 12 millió forintos felső értékhatárba. Ebből következően abban az esetben, ha a társaság átlépi az említett értékhatárt, az Áfa-tv. 192. §-a alapján az állami adóhatóságnak be kell jelentenie az alanyi adómentesség megszűnését.A Közösség területén kívülre történő termékértékesítésre vonatkozó legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 98. §-a határozza meg. Ezen paragrafus (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga vagy - javára - más végzi. Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adómentes értékesítés feltétele többek között, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5333

2. találat: Alanyi adómentes adóalany turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos bevallási kötelezettsége

Kérdés: Abban az esetben, amikor az alanyi mentes adóalany eseti jelleggel áfabevallás benyújtására kötelezett (pl. EU-s szolgáltatást vett igénybe, mely után neki kell az áfabevallásban a fizetendő adót szerepeltetni), milyen módon kell a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására szolgáló TFEJLH bevallását benyújtania? A következő év február 25-ei határidővel éves viszonylatban, vagy azokról a hónapokról, melyekre áfabevallást ad, adnia kell a TFEJLH-t? Kérdés azonban, hogy hol tud elszámolni az áfabevallásokkal nem érintett hónapokkal?
Részlet a válaszból: […]Főszabályként az Art. 2. mellékletének I/B/3.4. pontja rögzíti, hogy az alanyi adómentességet választó adóalany az általánosforgalmiadó-bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.Az Áfa-tv. 257. §-ának (1) bekezdése szerint az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs a 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti összesítőnyilatkozat-benyújtási kötelezettséget keletkeztető ügylete, és adólevonásra nem jogosult, vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól. A 257. § (2) bekezdése b) pontjának ba) alpontja kimondja, hogy a bevallástételi kötelezettség alól mentesül az az adóalany, aki (amely) ilyen minőségében alanyi adómentességben részesül.A fenti jogszabályi rendelkezések alapján, amennyiben az alanyi adómentes adóalanynak az Áfa-tv. 257. §-ában foglaltak alapján eseti jelleggel áfabevallási kötelezettsége keletkezik a tárgyév során,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5241

3. találat: Érdekeltségi hozzájárulás számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]a közcélú érdekeltségi hozzájárulás. Ennek mértékét a vízgazdálkodásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg, kivetéséről pedig a vízitársulat, annak hiányában pedig közigazgatási határozat útján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala gondoskodik. A közcélú érdekeltségi hozzájárulás áfa hatályán kívüli köztartozás, de azt önkormányzati rendeletben nem lehet szabályozni, mivel törvényi, illetve kormányrendeleti szinten került szabályozásra.Az előzőek alapján vélelmezzük, hogy a kérdés utólagos csatlakozási díjra vonatkozik, ami áfás. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kérdező önkormányzat alanyi adómentes.Az alanyi adómentes adóalany nem számít fel áfát, mindaddig, amíg az adómentességi értékhatárba beszámító tárgyévi bevétele halmozottan nem haladja meg a 12 millió forintot.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:a) az adóalany vállalkozásábanaa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,b) az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése,c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynekca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagycb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5217
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,

4. találat: Online számlaadat-szolgáltatás

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség, mert nem vonja le a számlák áfatartalmát.2020. július 1-jétől jelentősen bővül az adatszolgáltatási kötelezettség. Minden belföldi adóalany számára kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére, tehát eltörlik a 100 ezer forint áfaértékhatárt. Az új rendelkezések szerint a kataadózók, az alanyi áfamentes és a tárgyi adómentes tevékenységet végzők, ha számlaadásra kötelezettek, kötelesek lesznek az adatszolgáltatás teljesítésére. A költségvetési szférában alkalmazott szoftverek többsége már fel van készülve erre a változásra. Már most is van lehetőség arra, hogy minden számlát beküldjenek a NAV-hoz, nem csak a 100 ezer Ft-os értékhatárt meghaladó áfatartalmúakat. De sok költségvetési intézmény alkalmaz még kézi számlázást, pl. múzeumok, könyvtárak, sportcentrumok, strandok. A kézi számlákat is fel kell tölteni az adatszolgáltató rendszerbe. Ennek a belső ügyviteli rendjét ki kell alakítani. A számlázóknak elő kell írni, hogy a kiállított számlákat haladéktalanul juttassák el ahhoz a személyhez, akinek jogosultsága van a számlák feltöltésére az online adatszolgáltató rendszerbe.A másik fontos feladat, hogy azoknak a partnereknek az adószámát (adószám első 8 számjegyét) is be kell kérni és rögzíteni kell az informatikai rendszerbe, akiknek eddig még nem kérték el az adószámát.2021. január 1-jétől tovább bővül az adatszolgáltatási kötelezettség, a magánszemélyek, a külföldi vállalkozások és egyéb szervezetek számára kiállított számlákat is be kell majd küldeni. Gyakorlatilag minden számla azonnal az adóhatósághoz kerül. Ez lesz az alapja a NAV által elkészítendő áfabevallás-tervezetnek.Az adatszolgáltatási kötelezettséget a NAV Online Számla felületén kell majd teljesíteni, ide kell majd rögzíteni a számlák adatait. Kézi számlatömbből vagy online összekötéssel nem rendelkező számlázóból történt számlázás esetén számlánként, manuálisan.Jelenleg az 500 000 Ft áthárított áfahatárt elérő vagy azt meghaladó számlákat a számla kiállítását követő napon, a 100 000 és 500 000 Ft közötti áfatartalmú számlákat 5 napon belül kell beküldeni.2020. július 1-jétől ez is változik. Az 500 000 Ft vagy annál nagyobb áfatartalmú számlákat a számla kiállítását követő napon, az ennél kisebb értékű számlákat 4 napon belül kell majd rögzíteni a rendszerben.Fontos változás, hogy a számlát a teljesítést követő legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Ez a szabály is 2020. július 1-jétől lép életbe.Az új szabályok bevezetéséhez átmeneti rendelkezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5149

5. találat: Postaköltség áthárítása közhatalmi tevékenység esetén

Kérdés: Hivatalunk mint központi költségvetési szerv látja el a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott feladatainak egy részét (így például határozatok és egyéb dokumentumok ügyfelek részére történő megküldése), melyhez kapcsolódóan a postaköltségeket a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megállapodás alapján továbbszámlázzuk. A postaköltség a Kincstár alapfeladatának ellátásához kapcsolódik. A posta által kibocsátott számlákon előfordul AAM és 27%-os áfaartalom is a szolgáltatások függvényében. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a postaköltségek Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő áthárítása, a kiállított számla áfatartalmának helyes megállapítása során hogyan kell helyesen eljárnunk?
Részlet a válaszból: […]államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.Az olyan személy, szervezet, amely kizárólag közhatalmi tevékenységet végez, az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő gazdasági tevékenység hiányában nem adóalany. Az olyan személy, szervezet, amely a közhatalmi tevékenysége mellett az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdésében vagy 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő gazdasági tevékenységet végez, olyan adóalany, akinek az adóalanyisága a közhatalmi tevékenységére nem terjed ki (vagyis azt nem adóalanyként végzi). Mindezek alapján hivataluk a jogszabályban előírt feladatainak teljesítése során nem minősül adóalanynak.Az Áfa-tv. a számlázással, számlakibocsátással kapcsolatos szabályokat a 158/A-178. §-okban tárgyalja. A 159. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany köteles - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.Figyelemmel arra, hogy hivataluk a kérdésben vázolt, jogszabályban meghatározott feladatainak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5056

6. találat: Alanyi adómentesség értékhatárának átlépése

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes intézmény megalakulása óta. Most kötnénk egy olyan szerződést, aminek a bevételével év közben átlépjük az alanyi adómentesség értékhatárát. Megköthetjük-e a szerződést? A szerződés megkötését be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mikor kell áfát fizetnünk, hogyan kössük meg a szerződést, és mi a további teendőnk?
Részlet a válaszból: […]fel kell számítani az áfát.Az alanyi adómentesség átlépésekor a szerződéseket, árajánlatokat módosítani kell, önkormányzat esetén az étkezési térítési díj, lakóingatlanbérleti-díj-rendelet módosítására is szükség lehet. Dönteni kell arról, hogy választják-e az adókötelezettséget az ingatlan-bérbeadásra, illetve a régi (2 évnél régebbi használatbavételi engedéllyel rendelkező) épületek értékesítésére.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:- tárgyi eszközként használt termék értékesítése,- immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,- új közlekedési eszköz közösségen belüli értékesítése,- építés alatt álló, befejezetlen ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése,- új ingatlan értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év,- építési telek (telekrész) értékesítése,- a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (pl. oktatás, egészségügy stb.),- a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes szolgáltatásnyújtások, jellemzően a biztosítási, hitelintézeti, pénzügyi szolgáltatások.A bérletidíj-bevétel azonban beleszámít. A költségvetési számvitelben a főkönyvi számlaszámok kialakítása általában nem aszerint történik, hogy a bevétel áfás vagy sem, emiatt az értékhatárba beszámító bevételek összeszámítása során[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5047
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Tehergépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes. Van egy tehergépkocsink, ételszállításra használtuk, de áfát nem vontunk le. Eladhatjuk-e adómentesen? Ha kell áfát felszámítani, akkor mi a teendőnk, hogyan kell számlázni, áfát bevallani?
Részlet a válaszból: […]értékesítése során az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ez azt jelenti, hogy úgy jár el, mint az áfaadóalanyok, vagyis a tárgyi eszköz értékesítése tekintetében nem számít alanyi adómentesnek. Ennek megfelelően a tárgyi eszközöket áfásan kell értékesíteni, vagyis a számlán a vevőre 27% áfát hárít át. Alanyi adómentes jogállása mellett áfabevallási és -befizetési kötelezettsége is keletkezik. Az áfabevalláson az alanyi adómentesség jogállás melletti bevallási kötelezettséget jelölni kell. A bevallási és az adófizetési kötelezettséget az értékesítés teljesítési hónapja kötelezettségeként, a tárgyhót követő hónap 20-ig kell teljesíteni.A tárgyieszköz-értékesítésből származó bevétel nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába, és emiatt nem veszíti el alanyi adómentes jogállását.A tárgyi eszközök esetében 60 hónap figyelési időt ír elő az Áfa-tv.,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5018

8. találat: Gyermekétkeztetés elszámolása

Kérdés: Milyen változásokat eredményez, és milyen intézkedéseket kell tenni a gyermekétkeztetés elszámolása során, ha az élelmezést nyújtó intézmény alanyi adómentességet választ (tekintettel a határérték 12 millió Ft-ra történő emelésére)? Az természetes, hogy a térítési díj ebben az esetben megegyezik a nyersanyagnorma összegével, tehát a szülő az áfa összegével csökkentett térítési díjat fizet. A nyersanyagnorma nem változik, mivel az továbbra is a beszerzett élelmezési anyagok áfa nélküli összegét kell, hogy tartalmazza. Azonban a beszerzésekhez kapcsolódó alanyi áfamentesség esetén nem igényelhető vissza, tehát az intézmény "ráfizet", a szülő pedig "jól jár" az alanyi mentesség választása esetén. Kérem szíves válaszukat, hogy jól gondolom-e ezt a problémát, esetleg vannak általam nem ismert vagy nem helyesen értelmezett szabályok ebben a kérdésben?
Részlet a válaszból: […]felszámított áfát nem könyvelhetik költségnemekre, az áfa összegét a levonható, vagy jelen esetben a le nem vonható áfára kell könyvelni. A nyersanyagnorma nem tartalmaz áfát. A le nem vonható áfa ráfordításként kerül elszámolásra, és nem része az önköltségnek. Az alanyi adómentes szervezetek esetében is kötelező az áfát külön könyvelni.A közétkeztetés térítési díjait az önkormányzat határozza meg helyi rendeletben. A rendeletben településenként egyforma árakat szabnak meg. Amennyiben a helyi rendeletben a térítési díjakat úgy határozták meg, hogy nyersanyagnorma + áfa, akkor az Önök intézménye az áfát nem számíthatja fel, nem szedi be a szülőktől, ebből következően fizetendő áfa sem lesz az adóhatóság felé. Ha az önkormányzat bruttó árakat határozott meg, akkor sem lehet az Önök intézményénél a bevételt alap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4917
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Roma önkormányzat ingatlanértékesítése

Kérdés: Alanyi adómentes nemzetiségi önkormányzat "kivett udvar, lakóház" ingatlant értékesít, ami azt jelenti, hogy a lakóház lebontásra került és a telek üres. Kell-e az értékesítés után áfát fizetni?
Részlet a válaszból: […]értékesítése;- építés alatt álló, befejezetlen ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése;- új ingatlan értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év,- építési telek (telekrész) értékesítése.A felsorolt esetekben keletkezett bevétel nem része az alanyi adómentességre jogosító 2018. évben 8 millió, 2019. évtől 12 millió Ft-os bevételi értékhatárnak.Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4892

10. találat: Alanyi adómentesség értékhatárába beleszámító tételek

Kérdés: Alanyi adómentes adóalany vagyok, és két kérdésem volna az alanyi mentesség értékhatárába számító tételekkel kapcsolatban.
1. Egy német adóalany tolmácsolási szolgáltatást rendelt meg. A tolmácsolási szolgáltatást Magyarországon kellett teljesítenem. A szolgáltatás ellenértéke beletartozik az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárába? A német adóalany székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye.
2. Egy fordítási szolgáltatás kapcsán előleget számláztam ki egy magyar megrendelőnek. A fordítást valószínűleg csak jövőre fogom befejezni. Az a kérdésem, hogy az előleg összegét bele kell számítanom a 8 millió forintos értékhatárba? Az Áfa-tv. 59. §-a azt mondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani". Bár adót nem kell fizetnem, mert alanyi adómentes vagyok, de nekem nem egyértelmű, hogy az értékhatárba az előleget bele kell-e számítanom, vagy az értékhatár szempontjából majd a teljes ellenértéket kell figyelembe vennem akkor, amikor teljesítettem a fordítást?
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. 37. § (1) bekezdése kimondja, hogy "adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van". Az Áfa-tv. 254. §-ának (1) bekezdése értelmében "az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van". Az Áfa-tv. idézett rendelkezései alapján a tolmácsolási szolgáltatás, tekintve hogy a német adóalanynak Németországban van a székhelye, és más országban nincs telephelye, Németországban teljesült, azaz nem tartozik az Áfa tv. 2. §-ának a) pontja alá. Ebből következően - figyelemmel az Áfa-tv. 188. §-ának (1) bekezdésében írtakra - az Ön által teljesített szolgáltatás ellenértékét, mivel a szolgáltatás nem belföldön teljesült, a 8 000 000 forintos értékhatár számításakor nem kell figyelembe venni.Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az Áfa-tv. 193. §-ának d) pontja kimondja, hogy az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben Ön egy adóköteles ügyletet teljesített a német adóalany megrendelő részére, amely után a német adóalany lesz az adófizetésre kötelezett. A számla kiállítása során ebben az esetben figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 169. §-ának n) pontjában írtakra. A 169. § n) pontja kimondja, hogy a számlán fel kell tüntetni a "fordított adózás" kifejezést, ha az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett. Tehát a számlán az alanyi adómentességre nem kell, és nem is lehet hivatkozni, de azon a "fordított adózás" kifejezést fel kell tüntetni.2. Azzal kapcsolatban, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4826
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést