Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

75 találat a megadott államháztartási támogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Támogatás könyvelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv pályázatot nyert el 2019-ben, amelyben meg van határozva, hogy évenként - előre 3 évre - milyen összegű juttatásban részesülhet (például 30 millió forint évenként). A pályázat államháztartáson belüli vissza nem térítendő felhalmozási célú felhasználásra került elfogadásra, utófinanszírozással. A pályázati támogató okiratot 2019 márciusában írták alá. A pályázati feltételek szerint az éves biztosított keretösszegről minden év november 30-ig kell beszámoló alapján elszámolni. A beszámoló elfogadását követően a támogató a tárgyév december 31-ig utalja az évenkénti támogatás összegét.
- A 2020., illetve 2021. évre a támogatási okiratban megjelölt támogatási összeget kell-e kimutatni a pénzügyi könyvelésben a 3522 Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről főkönyvi számlán?
- Ugyancsak hasonló gazdasági esemény esetén, ha működési célú támogatásról van szó, mi a helyes könyvelési eljárás a pénzügyi számvitelben a követelések előírása vonatkozásában?
- Ha a pályázati tételekben van működési és felhalmozási célú elszámolási kötelezettség, és az eredeti kiírástól eltérően a működési elszámolásban 200 ezer forint feletti eszköz elszámolása is szerepel, amit a támogató elfogad, azt a könyvelésben tárgyévi könyvelésnél hogyan kell a pénzügyi számvitel szerint könyvelni?
Részlet a válaszból: […]eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között kell kimutatni.A támogató a működési célú támogatási rész elszámolásában tárgyieszköz-beszerzést fogadott el. Az Áhsz. megkülönbözteti a számviteli elszámolás tekintetében a felhalmozási és a működési célú támogatásokat. Az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése alapján a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét halasztott bevételként kell elszámolni. Fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni, vagyis a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és a B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatokon elszámolt összegeket. A halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni, illetve a támogatás visszafizetésének elszámolásakor.Államháztartáson belüli támogatás esetében azonban csak akkor lehet a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton szerepeltetni a kapott összeget, ha azt a folyósító az ennek megfelelő kiadási ERA-kódon szerepelteti, vagyis a K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovaton. Javasoljuk a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5216

2. találat: Önkormányzati támogatások elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk egy népdalkör-találkozóra - a találkozó szervezőjének kérésére - 50 000 forintot biztosít oklevelek, ajándéktárgyak, virág, teasütemény, üdítő, kávé beszerzésére, melyet határozatba is foglalt. Önkormányzatunk a helyi junior-futballcsapatot azzal támogatja, hogy a vidékre történő utazásokat fizeti. Mindkét előbbi esetben a számla az önkormányzat nevére szól, amin a fenti tételek szerepelnek. Milyen rovaton és kormányzati funkción javasolt ezen tételek elszámolása? A helyi népdalkör (önkormányzattól teljesen független) a szervező. A fociegyesület pedig bejegyzett egyesület.
Részlet a válaszból: […]ellenértéket a kedvezményezettől.A népdalkör-találkozóra a népdalkörnek nyújtott támogatást a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton javasoljuk elszámolni, a 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása kormányzati funkción.A helyi futballegyesület juniorcsapata utazási költségének támogatását szintén a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton javasoljuk elszámolni a 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5181
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Feladatalapú támogatás terhére elszámolható kiadások

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat KLIK vagy egyéb szervezet által szervezett kiránduláshoz (külföld-nemzetiségi nyelvterület) kíván tanulóknak támogatást nyújtani. A szervezetekkel kötött megállapodás alapján ezt a feladatalapú támogatás terhére megteheti?
Részlet a válaszból: […]használatával kapcsolatos feladatok,= a nemzetiségi önkormányzat működési területén ellátási kötelezettséggel rendelkező intézmények tevékenységével kapcsolatos feladatok,= a nemzetiségi közösség sajátos kulturális önazonosságának megerősítése,= a nemzetiségi közösség neveléshez, oktatáshoz, médiaszolgáltatáshoz fűződő jogainak érvényesítése;- a nemzetiségek kulturális autonómiájával összefüggő feladatok:= kulturális, közművelődési, nevelési, oktatási feladatok,= hagyományápolással, közgyűjteményekkel, médiaügyekkel összefüggő intézményalapítói, intézményfenntartói, szervezési feladatok,= a nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösség nevelésének, oktatási feltételeinek bővítését, anyanyelvének fejlesztését szolgáló tevékenység,= a nemzetiségi közösségnek az adott településhez kötődő történelmi múltjával, kulturális örökségének ápolásával kapcsolatos feladatok,= saját alapítású vagy fenntartású (esetleg társfenntartásban működő) közművelődési intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával kapcsolatos feladatok,= más fenntartó által működtetett nemzetiségi közművelődési intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával való együttműködés,= anyaországi kapcsolattartás,= a nemzetiség által használt nyelven[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4568
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Intézményi társulásnál elszámolt állami támogatás

Kérdés: Több önkormányzat a szociális alapellátási és gyermekjóléti szolgálati feladatainak közös megvalósítására Család- és Gyerekjóléti Intézményi Társulást hozott létre. A feladatellátást a társulás intézménye, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Mindkét szerv önálló költségvetéssel rendelkezik. Az állami támogatást a székhely önkormányzat kapja meg nettósítva. Ő az éves normatíva 12-ed részét havonta bruttó módon, pénzforgalommal átadja a társulásnak. A társulás a nettósítási különbözetet (Kincstári adatközlője alapján) szintén pénzforgalommal visszautalja az önkormányzatnak. Ez a "pénzjáratás" megengedett? A társulás sem a bruttó, sem a nettósítási különbözettel csökkentett normatívát nem adja tovább pénzforgalmilag az intézményének, amely az általa számlázott működési díj bevételéből fedezi a költségeit. A társulás B16 rovaton veszi be a támogatást, majd K915 rovatot használva utalja vissza a nettósítási különbözetet. Kérem, véleményezzék a szervek gazdaságossági működését, könyveléstechnikai tevékenységét, jogszabályi hivatkozással alátámasztva!
Részlet a válaszból: […]érvényesíti, így mindenképp helyénvalónak érezzük - hacsak a felek korábbi megállapodása mást nem rögzített -, hogy a társulás azt megtéríti az önkormányzatnak. Ugyanakkor e megtérítés elszámolása nem történhet a K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovaton, mivel az csak az Áht. 6. § (7) bekezdése a) pontjának ad) alpontja szerinti központi, irányító szervi támogatás (azaz a társulás és az intézménye közötti intézményfinanszírozás) folyósításának elszámolására szolgálhat az Áhsz. 15. mellékletében találtható leírás alapján. Ehelyett a kapott bevétel visszatérítését az eredeti bevétel sztornózásával, tehát a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton elszámolt bevételek csökkentésével kell lekönyvelni az Áhsz. 40. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint (az önkormányzatnál pedig a kiadások csökkentésével történik meg a visszaérkező összeg elszámolása).A társulás és az intézménye közötti elszámolásokat tekintve - noha pénzmozgás nem történik - szükséges az intézménynél foglalkoztatottak személyi juttatásaival és azok közterheivel kapcsolatos elszámolások rögzítése. Ezeket a társulás és az intézmény egymás között a K915-B816. rovatokon számolja el irányító szervi támogatásként, pénzforgalom nélkül, ezzel egyidejűleg az intézmény kiadásként rögzíti a személyi juttatásból levont összeget és a közterheket.Az a megoldás, hogy az intézmény nem irányító szervi támogatásból, hanem az általa számlázott működési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4433
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Könyvtári támogatás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a könyvtári feladatokra állami normatívában részesül, viszont a könyvtár nem saját költségvetési intézményként működik, e feladatokat (a városi könyvtárat üzemeltető) az önkormányzat által alapított 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. látja el. A feladatért járó állami támogatást az önkormányzat támogatásként utalja át. Az állami támogatásról az önkormányzatnak kell elszámolni. A feladatátvállalásról megállapodást kötöttünk. A kft.-nek kell számlát kiállítania a szolgáltatásról?
Részlet a válaszból: […]a támogatást.A költségvetési támogatás megnyilvánulhat konkrét állami, önkormányzati megrendelésben, és ha ennek ellenértéke megállapítható, akkor az áfakötelezettség az Áfa-tv. általános szabályai szerint bekövetkezik.Ha a támogatás nem ellenérték, akkor nem kell számlázni, mert csak a szolgáltatásról, termékértékesítésről kell számlát kibocsátani. Az ilyen támogatást az önkormányzat államháztartáson kívül átadott pénzeszközként, a könyvtárat működtető kft. pedig egyéb bevételként könyveli. Az áfabevallásban sem mutatható ki. Az általános működési támogatásként utalt összeg nem képez áfaalapot. Az ilyen támogatásokat általában éves összegben határozza meg az önkormányzat, és havonta azonos összegben utalja finanszírozásként.A konkrétan megrendelt feladatok, amelynek árait, ellenértékét megállapodásban rögzítik, az ellenértéknek tekintendő, áfásan kell számlázni, és árbevételként kell a kft.-nek könyvelni.Ha a szerződés, az utalás módja, az önkormányzati határozat, a számlázási és könyvelési gyakorlat, az utalt pénzösszeg ellenében elvárt feladatok vagy más körülmények alapján megállapítható, hogy a kft. a folyósított pénzösszegek ellenében az önkormányzat mint megrendelő részére konkrét ellenszolgáltatások nyújtására vállalt kötelezettséget, amely az Áfa-tv. 13. §-a alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, akkor azt ellenértéknek kell tekintetni, amely a támogatás elnevezésétől függetlenül áfaköteles.Az,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3602
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Csatorna- és víziközmű-támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk a területén élő lakosság számára a következőképpen oldotta meg a víz- és csatornahálózat működtetését: A rendszer fizikai működtetését egy általunk alapított vállalkozás végzi. A szolgáltatás árát hatósági díjszabási rendeletben az önkormányzat állapítja meg. A csatornarendszer működtetése valójában 3 forrásból tevődik össze. Egyrészt a fogyasztók által fizetett ellenérték, melyet áfásan számláz a szolgáltató, másrészt az általunk megpályázott állami forrásból, melynek feltételeit évente jogszabály határozza meg [2009. évben 3/2009. (III. 10.) KvVM rend.], valamint ha ez sem elegendő, a költségekről az önkormányzat a tárgyévet követő év március 20-áig elszámol a szolgáltatóval, és ha szükséges, ún. "díjkiegészítés" formájában kifizeti. Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, mely szerint a fogyasztók által fizetett ellenérték a cég által áfásan számlázott tétel, míg adómentes támogatásként kezeli az önkormányzatunk, illetőleg a rajtunk keresztül megszerzett, állam által kiírt pályázatokon elnyert támogatások összegét? Esetleg árat közvetlenül befolyásoló tényezőként kell kezelni e támogatásokat, és adóalapot képez? Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, hogy számlát bocsát ki a részünkre a támogatásról, melyben nem szerepel áfa? Mi a teljesítési időpontja ezeknek az elszámolásoknak?
Részlet a válaszból: […]elvek alapján kerül folyósításra a leírtak szerint, így az - elnevezése ellenére - sem minősül árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak. Következésképpen egyik támogatás sem képez adóalapot az Áfa-tv. IV. fejezetében foglalt szabályozás figyelembevételével. Tekintettel arra, hogy a felek között ellenérték fejében teljesített, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet nem valósul meg, ezért a támogatásról számlát vagy nyugtát nem kell kiállítani, elegendő a számviteli bizonylat annak dokumentálására. Nem kifogásolható ugyanakkor az a megoldás sem, ha az Áfa-tv.-ben a számlára előírt formai követelmények betartásával bocsát ki számviteli bizonylatot, mivel egy ilyen bizonylat megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásának. Amint az az előzőekben kifejtésre került, a támogatás nem képez adóalapot, így a teljesítési időpont tekintetében is utalnunk kell arra, hogy az Áfa-tv. rendelkezéseit ebben a kérdésben sem kell alkalmazni, annak hatálya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2597

7. találat: Költségvetési normatíva felhasználása

Kérdés: A költségvetési törvényben biztosított 8. sz. melléklet II/3 szociális továbbképzés és szakvizsga támogatás felhasználható-e a továbbképzési kötelezettségét szakirányú második oklevél megszervezésével teljesítő alkalmazott tandíjának kifizetésére?
Részlet a válaszból: […]nyújtanak. A jogosultság akkor áll fenn, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 92/D. § (1) bekezdésében leírtaknak megfelelően, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben a személyes gondoskodást végző személy szakmai továbbképzésen vesz részt. A továbbképzésen való részvétellel teljesíti a továbbképzési kötelezettségét. A 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 2. § (6) bekezdés ab) pontja szerint, felsőfokú végzettség fennállása esetén a kiegészítő alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben megszerzett másod- vagy további oklevél megszerzése is a személyes gondoskodást végző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1989
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Intézményfinanszírozás áfája

Kérdés: Intézményünk működési körébe iskolák, bölcsődék és szociális intézmények étkeztetése tartozik. Tevékenységünkhöz az önkormányzati támogatást intézményi finanszírozásként kapjuk. Többek között a Költségvetési Levelek év elején megjelent számaiban az jelent meg, hogy ebben az esetben a támogatás nem adóalap, csak az ellátottak étkezési térítési díja és kapcsolódó beszerzése előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható. Esetünkben az önkormányzat képviselő-testülete az ellátottak térítési díját határozza meg (ha közben árváltozás történik, azt a rendelet nem követi le). Az intézményfinanszírozás nem étkezési finanszírozás, nincs lejelentve a tényleges adagfogyasztás az önkormányzat felé, a felügyeleti támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Jól értelmezzük, hogy a támogatás ebben az esetben nem adóalap?
Részlet a válaszból: […]a támogatás formájában juttatott összeg vonatkozásában a következőképpen alakul. Amennyiben az igénybe vett szociális alapon nyújtott étkezéshez adott támogatást ténylegesen nem utólag, egyedi igénybejelentés alapján utalják, hanem a támogatást egy meghatározott időszakra normatívák alapján, úgy az Áfa-tv. alkalmazásában ellenértéknek nem minősülő támogatásnak minősül a tevékenység elvégzése céljából juttatott támogatás összege. Ennek megfelelően az önkormányzat által nyújtott támogatás ténylegesen - intézményfinanszírozásnak minősül - nem képez adóalapot, mivel az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdésének feltételei nem állnak fenn. Ez esetben az áfalevonási joga teljes egészében megnyílik, feltéve hogy nincsenek olyan étkezők, akik nem törvényben vagy kormányrendeleten alapulva veszik igénybe a szolgáltatást, hanem önkormányzati rendelet vagy egyedi kedvezmény alapján. Abban az esetben azonban, ha van olyan étkező, aki önkormányzati rendelet vagy egyedi igénybejelentés alapján veszi igénybe a szolgáltatást, akkor az Áfa-tv. 38. § (2) bekezdése alapján természetes mértékegység, étkezési adag alapján köteles megosztani az előzetesen felszámított áfát, és az erre az étkezőre jutó áfa összege nem helyezhető levonásba. Amennyiben az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1871

9. találat: Szociális alapon nyújtott étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzatnak van főzőkonyhája. Szociális étkeztetésre, szervezett kedvezményes étkeztetésre normatívát kapunk. Van térítésidíj-bevételünk is az étkeztetésből? Hogyan alakul a fizetendő áfa?
Részlet a válaszból: […]alapon nyújtott étkezéshez adott támogatást nem utólag, egyedi igénybejelentés alapján utalják, hanem a támogatást egy meghatározott időszakra - mint az feltételezhetően az adott esetben is - normatívák alapján, abban az esetben az Áfa-tv. alkalmazásában ellenértéknek nem minősülő támogatásként kapja az önkormányzat az adott összeget. Ebben az esetben nem képez adóalapot a támogatás összege, mivel a 22. § (2) bekezdésének feltételei nem valósulnak meg, azaz nem árkiegészítésről vagy az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatásról van szó. Következésképpen ez adóalapot nem képező államháztartási támogatásnak minősül, így a tételesen kizárólag az étkeztetéshez kapcsolódó beszerzések áfája teljes egészében levonható, amennyiben az étkezők térítenek. (2006. január 1-jét megelőző az adóalapot nem képező államháztartási támogatásból is finanszírozott tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekre jutó előzetesen felszámított levonható adót arányosítással kellett megállapítani. A 2006. január elsejétől hatályba lépett új szabályozás értelmében a hatálybalépést követő beszerzések tekintetében általánosságban is megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség, így a tételesen kizárólag az étkeztetéshez kapcsolódó beszerzések áfája teljes egészében levonható, amennyiben az étkezők térítenek.) Változik az Áfa-tv. szerinti megítélése a konkrét szolgáltatásnak, ha a támogatás nem az étkeztetéshez, hanem annak igénybevevőjének személyéhez kapcsolódik. Így az szociális alapon nyújtott egyedi kedvezménynek minősíthető. Minthogy feltehetően az étkeztetést biztosító elszámolása alapján, utólag, egyedileg lebontva egészíti ki az étkeztetést biztosító szervezet a térítési díj mértékéig, ez nem tekinthető intézményfinanszírozásnak. Mindezek alapján a szóban forgó támogatás - amennyiben minden feltétel fennáll - a 22. § (2) bekezdése szerint adóalapot képez, így általánosforgalmiadó-kötelezettséget von maga után. Annak ellenére azonban, hogy adókötelesnek minősül ez a támogatási forma, a jogszabály rendelkezései szerint a megrendelő felé nem hárítható át a támogatás összegére eső áfa, következésképpen azt a támogatásból kell finanszírozni. Ez esetben tehát az étkeztetést nyújtó támogatott a szociális étkeztetést igénybe vevő felé csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1683

10. találat: Államháztartási támogatás arányosítása

Kérdés: Szervezetünk a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 19-19/A §-a alapján akadálymentesítési kötelezettségének megvalósításához 2006-ban támogatást kapott. A vonatkozó rendelkezések alapján nem egyértelmű számunkra, hogy van-e a támogatásra való tekintettel arányosítási kötelezettségünk. Egyáltalán van-e még olyan támogatás, amely miatt arányosítani kell?
Részlet a válaszból: […][E kötelezettség alól az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211. §-ának (7)-(24) bekezdésében foglalt záró rendelkezésekben meghatározott támogatások igénybevétele esetén mentesülhetett az adóalany]. Az előzőekben kifejtettek szerint tehát főszabály szerint, amennyiben valamennyi jogszabályban foglalt feltétel fennállt, a 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig terjedő időszakban keletkezett áfalevonási jog tekintetében figyelembe kell venni azt, hogy az Áfa-tv. 22. § (1)-(2) bekezdés alapján áfaadóalapot nem képező államháztartási támogatásra eső általános forgalmi adó levonási tiltás alá esett. Az Áfa-tv.-t módosító 2005. évi CXIX. törvény (továbbiakban: adómódosító törvény) 39. §-ában, valamint 182. § (2) bekezdésében megfogalmazott módosítások azt eredményezik, hogy az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatt eddig előírt áfaarányosítási kötelezettség 2006. január 1-jétől megszűnt. Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettséget eltörlő rendelkezés tehát nem visszamenőleges hatályú. Az adómódosító törvény 182. § (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. A 2006. január elsejével kezdődő időszakban a támogatások tekintetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1659
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést