Szociális alapon nyújtott étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzatnak van főzőkonyhája. Szociális étkeztetésre, szervezett kedvezményes étkeztetésre normatívát kapunk. Van térítésidíj-bevételünk is az étkeztetésből? Hogyan alakul a fizetendő áfa?
Részlet a válaszából: […] A szociális alapon nyújtott étkeztetés általános forgalmiadó szempontjából történő megítélésénél az általános forgalmi adóról szóló1992. évi LXXIV. törvény 8. §-ára kell figyelemmel lenni. Az idézettrendelkezés értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Államháztartási támogatás arányosítása

Kérdés: Szervezetünk a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 19-19/A §-a alapján akadálymentesítési kötelezettségének megvalósításához 2006-ban támogatást kapott. A vonatkozó rendelkezések alapján nem egyértelmű számunkra, hogy van-e a támogatásra való tekintettel arányosítási kötelezettségünk. Egyáltalán van-e még olyan támogatás, amely miatt arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2006. január 1-jét megelőzően hatályos 38. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében abban az esetben, ha az adóalany azáfaadóalapot nem képező államháztartási támogatást valamely termékbeszerzéshezkapta, akkor levonási jogát a beszerzés nem támogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány által üzemeltett konyhával kapcsolatosvalamennyi kérdés tisztázásakor mindenekelőtt azt szükséges áttekinteni, hogyaz Áfa-tv. 22. § (1) bekezdése alapján adóalapot képező ellenértéknekminősíthető-e az állam, illetve önkormányzat által nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Gyermekotthonként kapott családi pótlék kezelése

Kérdés: Gyermekotthonként működő intézmény vagyunk. A gyermekek után járó családi pótlékot – a vonatkozó jogszabályok alapján – az intézmény kapja. Kérdés, hogy keletkezett-e támogatás miatti arányosítási kötelezettségünk a 2006. január 1-jét megelőző időszakokra tekintettel, mivel a családi pótlék – véleményünk szerint – államháztartási támogatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 7. § (3) bekezdés második mondata úgy rendelkezik,hogy a szociális intézmény vezetője a jogosult személy után járó családipótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja aszemélyre szóló felhasználást.Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Víziközmű bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdése szerint nem minősülnekadóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek, így a helyiönkormányzatok a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyanvagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

ISPA-forrásból finanszírozott beruházás áfája

Kérdés: Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?
Részlet a válaszából: […] Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetésibefizetésekről szóló 2004. évi CI. törvény 304. §-a alapján nullaszázalékosadómérték alkalmazandó az ISPA előcsatlakozási eszközből támogatott projektkeretében közvetlenül a kedvezményezett részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Adómentes reprezentációs kiadás meghatározásához figyelembe vehető bevételek

Kérdés: A költségvetési szervnél az "alaptevékenység szakfeladaton elszámolt pénzforgalmi bevétel"-ébe beleszámít-e az OEP-től az egészségügyi tevékenység ellátásáért kapott finanszírozás? Kórház vagyunk, és szeretnénk meghatározni az adómentes reprezentációs keretünket. Az OEP-finanszírozáson kívüli bevételünk a költségvetési támogatás, ezen túli bevételünk elenyésző, vállalkozási tevékenységünk nincsen.
Részlet a válaszából: […] Az adómentesen elszámolható reprezentációs kiadásoknál azadóévben elszámolt összes bevételt kell figyelembe venni. Az Szja-tv. 69. §-ának 10. bekezdésében foglaltakalapján, összes bevétel alatt az adóévben, a beszámolóban kimutatott, azalaptevékenység és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Önkormányzati támogatás bejelentése I.

Kérdés: Az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatoknak milyen bejelentési kötelezettségük van a Pénzügyminisztériumon belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére? Milyen konkrét dokumentumokat kell beküldeni?
Részlet a válaszából: […] A 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet hatálya kiterjed valamennyi támogatást nyújtó szervre, azáltaluk nyújtott támogatásokra, a támogatást folyósító szervekre és atámogatások kedvezményezettjeire. Ennek megfelelően, amennyiben egyönkormányzat bármely fenti minőségben jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Önkormányzati támogatás bejelentése II.

Kérdés: Egy önkormányzat 100 százalékos tulajdonát képezi a Rendezvénycsarnok Kft. Részére az önkormányzat támogatást nyújt működési célra. A támogatás bejelentési kötelezettség alá tartozik-e a PM Támogatásokat Vizsgáló Irodája részére, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján? Bejelentési kötelezettség fennáll-e, amennyiben az önkormányzat részben vagy egyáltalán nem tulajdonosa egy támogatott gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet hatálya kiterjed valamennyi támogatást nyújtó szervre, azáltaluk nyújtott támogatásokra, a támogatást folyósító szervekre és atámogatások kedvezményezettjeire. Ennek megfelelően, amennyiben egyönkormányzat bármely fenti minőségben jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Települési víziközmű

Kérdés: Az önkormányzat víz- és csatornaszolgáltatási feladatait 100 százalékban az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság látja el. A szolgáltatást a társaság az önkormányzat által beapportált és azt követően 1995-től saját beruházásában megvalósított saját tulajdonú víziközmű-vagyona felhasználásával nyújtja. A Htv., illetve az Áht. 2005. évi XCII. módosítása alapján az önkormányzatok a tulajdonukban lévő, korlátozottan forgalomképes víziközmű-vagyont vagyonkezelésbe adhatják. A törvénymódosítás 2007. január 1-jén lép hatályba. A vagyonkezelés intézményével az önkormányzat a tulajdonjog megtartása mellett minden üzemeltetési és vagyonkezelési feladatot átadhat a vagyonkezelőnek, így az eszközökkel kapcsolatos beruházási feladatokat is. Mivel a kijelölés törvényi felhatalmazáson alapul, helyes-e az a feltételezés, hogy az ingyenesen megszerzett vagyonkezelői jog átadása, gyakorlása nem keletkeztet általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget? Ha a vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő ingyenesen szerzi meg, a vagyonkezelésbe adás az önkormányzat részéről gazdasági tevékenységnek minősül-e? A vagyonkezelői jog átadása közhatalmi tevékenységnek minősül-e az önkormányzat szempontjából? Amennyiben nem minősül annak, akkor az önkormányzat csak a megépült közmű ellenérték fejében történő bérbeadásával, vagy pályáztatás keretében ellenérték fejében való vagyonkezelésbe adással válik-e jogosulttá az áfa levonására?
Részlet a válaszából: […] 1.a)A helyiönkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2007. január 1-jétől hatályos80/A. §-ának előírása értelmében a képviselő-testület a helyi önkormányzattulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes vagyonáraa közfeladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.
1
3
4
5
14