Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott apport tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Apport áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartásba vett, adóalanynak minősülő társaság (a továbbiakban: Társaság) egy ingatlanbefektetési alap (a továbbiakban: Alap) létrehozását tervezi, mely Alap megalapítására a Társaság tulajdonában álló ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásával kerülne sor. A Társaság az ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásáért cserébe lejegyezné a megalakuló Alap által kibocsátott, az ingatlan ellenértékeként meghatározott befektetési jegyeket. A Társasághoz hasonlóan az Alap is belföldön nyilvántartásba vett, áfa szempontjából adóalanynak minősül majd. A?2014. évi XVI. törvény 3. sz melléklete I. Fejezetének 25. 9. pontja és II. Fejezet 36. 9. pontja a kezelési szabályzat kapcsán előírja az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatását. Az Alap kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan megszerzéséhez és az ingatlanhoz fűződő, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek az ingatlan megszerzésétől kezdődően őt illetik és terhelik a Társaság jogutódjaként, továbbá sem az ingatlan megszerzésekor, sem pedig azt követően nem lesz olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a 18. § (1) bekezdése b) pontjában említett kötelezettségek?teljesítésével,?vagy?annak?csorbítására?lenne alkalmas. Kérdésünk, hogy az ingatlan Társaság általi apportálása megfelel-e az Áfa-tv. 17-18. §-iban foglaltaknak, s ezáltal az Áfa-tv. hatályán kívül kezelendő ügyletnek minősül-e?
Részlet a válaszból: […]megfelelnie:a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.A rendelkezésre bocsátott információk alapján az Alap kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan megszerzéséhez és az ingatlanhoz fűződő, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek az ingatlan megszerzésétől kezdődően őt illetik és terhelik a Társaság jogutódjaként, továbbá sem az ingatlan megszerzésekor, sem pedig azt követően nem lesz olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a 18. § (1) bekezdése b) pontjában említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. A kérdésben írt ezen információk alapján az Áfa-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban foglalt feltételek fennállnak.Ugyanakkor a kérdésen a 2014. évi XVI. törvény előírásaira történő hivatkozás, valamint azon megjegyzés alapján, mely szerint "az Alap is belföldön nyilvántartásba vett, áfa szempontjából adóalanynak minősül majd", felmerül, hogy az Áfa-tv. 18. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül. Továbbá a rendelkezésre bocsátott információk alapján sem állapítható meg, hogy az Alap mint az apport szerzője megfelel-e ezen feltételnek. Amennyiben az Alap esetében a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4761
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Szoftverapport

Kérdés: Költségcsökkentési okokból a városi önkormányzat által létrehozott kft. (továbbiakban: Jogelőd Kft.) beolvad ugyanezen önkormányzat által létrehozott másik kft.-be (továbbiakban: Jogutód Kft.), amely a saját tevékenysége mellett a Jogelőd Kft. tevékenységeit is átveszi. A Jogelőd Kft. a beolvadással megszűnik. A Jogelőd Kft. könyveiben ingatlanok és ingóságok mellett szoftverállomány is szerepel, melyekhez kapcsolódóan a Jogelőd Kft. az általános szabályok szerint áfalevonási jogot gyakorolt. Kérdés, hogy a jogutódlással történő megszűnés kapcsán az egyes eszközök, illetve a szoftverhasználati jog "átadása" a Jogutód Kft.-nél eredményez-e adófizetési kötelezettséget az általános forgalmi adó rendszerében, és ha igen milyen alapon? Változtat-e a helyzeten, ha a Jogutód Kft. a szóban forgó eszközöket a Jogelőd Kft.-től eltérően nem kizárólag áfaköteles tevékenységéhez fogja használni (pl. közhatalmi tevékenységhez)?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség, amennyiben a fenti feltételek maradéktalanul teljesülnek. (Amennyiben bármely feltétel nem teljesül, a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz fűződő joghatás beáll, ami azt jelenti, hogy a jogutódláshoz kapcsolódóan a termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra vonatkozó általános szabályok szerint adófizetési kötelezettség keletkezik.) Amennyiben tehát az Áfa-tv. 18. § (1)-(2) bekezdése megvalósul, a jogutódlás nem jár adófizetési kötelezettséggel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Jogutód Kft.-nél a megszerzett eszközök kapcsán bizonyos esetekben ne keletkezhetne áfafizetési kötelezettség. A fent idézett törvényhely alapján ugyanis [Áfa-tv. 18. § (1) bekezdés b) pont] a jogutódnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik. A fenti feltételből következően az adóköteles tevékenységhez használt tárgyi eszközök tekintetében, melyekhez kapcsolódóan a Jogelőd Kft. adólevonási jogot gyakorolt, a Jogutód Kft.-nél felmerülhet az Áfa-tv. 135-136. §-ában szabályozott korrekciós kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Jogutód Kft. a szóban forgó tárgyi eszközöket nem, vagy nem kizárólag adóköteles (adólevonásra jogosító) tevékenységéhez fogja felhasználni (például azok közhatalmi tevékenységét is szolgálni fogják), amennyiben az adott tárgyi eszközre vonatkozó figyelési idő még nem telt el, mind az ingatlanok, mind az ingók esetében pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezik. [A figyelési idő ingatlanok esetében 240 hónap, ingók esetében pedig 60 hónap, figyelemmel az Áfa-tv. 135. § (1) bekezdés a)-b) pontjára.] A nem tárgyi eszközök esetében továbbá figyelemmel kell lennünk az Áfa-tv. 11. § (2) bekezdés c) pontjára is. Ezen törvényhely alapján termékértékesítésnek minősül, és adófizetési kötelezettséget von maga után a tárgyi eszköznek nem minősülő termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Az idézett törvényhely, valamint az Áfa-tv. már említett 18. § (1) bekezdés b) pontjának együttes értelmezése alapján tehát a Jogutód Kft.-nek, amennyiben a szóban forgó eszközöket adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez (is) használja, a nem tárgyi eszköz termékek kapcsán is adófizetési kötelezettsége keletkezik (figyelemmel arra is, hogy jogelődje a mondott eszközöket adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2883
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Apport áfája

Kérdés: Két önkormányzat közösen létrehoz egy gazdasági társaságot (továbbiakban: Kft.). A két önkormányzat (egy-egy) gazdasági társasága nem vagyoni betétként különböző eszközöket, illetve vagyoni értékű jogokat bocsát a Kft. rendelkezésére üzletrész fejében (apportálás). Ilyen esetben az üzletrész átengedése önmagában jogosít-e az apport kapcsán áthárított áfa visszaigénylésére a Kft. részéről, vagy át kell-e utalni az apportáló gazdasági társaság részére az áfát ahhoz, hogy az apport áfáját a Kft. (apportot fogadó) bevallásában áfa-visszaigénylésként szerepeltethesse? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy az apportot fogadó visszaigényelhesse az apport áfáját?
Részlet a válaszból: […]történik. Ehhez az apportot fogadónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: - az apportáláskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, - kötelezettséget vállal arra, hogy az apportáláshoz, illetőleg az apportált vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek az apportálástól kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik, - sem az apportáláskor, sem azt követően nincs olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. Amennyiben tehát az apport az Áfa-tv. 18. § (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítés nem valósul meg, így az adott ügylet kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel. Ebből következik, hogy ilyen esetben az apportot fogadó oldalán levonható adóról, illetve áfa-visszaigénylésről nem beszélhetünk. Amennyiben azonban az Áfa-tv. 18. § (1) bekezdésében írt feltételek nem teljesülnek maradéktalanul, az apport termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak minősül (az Áfa-tv. 9. §-a, illetve 13. §-a alapján), amely az általános szabályok szerint adóköteles lesz. Az apport lényegi eleme, hogy az ellenérték megtérítése az annak fejében járó üzletrész átadásával történik. Mivel az átadásra kerülő üzletrészt az apport bruttó értéke alapján kell meghatározni az üzletrész átadásával az ügylet megfizetettnek tekinthető, annak kapcsán az Áfa-tv. 186. § (2) bekezdésében szereplő, a visszaigényelhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2819
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Szellemi termék gazdasági társaságba történő bevitele

Kérdés: Egy önkormányzat szellemi termékeket kíván gazdasági társaságba apportálni. Megteheti-e ezt, ha a szellemi alkotások kizárólagos felhasználási jogával rendelkezik? Ha nem, megteheti-e a szellemi terméket előállító hozzájárulásával?
Részlet a válaszból: […]esetben a szellemi terméket előállító hozzájárulása szükséges. A könyvviteli nyilvántartások esetében feltétel, hogy a szellemi termék az önkormányzat könyveiben állományba vételre kerüljön. Az állományba vétel bekerülési értékét
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2761
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Támogatási szerződéssel létrehozott vagyon apportja

Kérdés: Egy támogatási szerződésben (Interreg III/A) foglaltak alapján a létrehozott vagyon a projektzárástól számított 5 éven belül nem idegeníthető el, nem adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhető meg. A létrehozott vagyon apportálható-e 5 éven belül? Amennyiben nem, akkor apportálható-e a támogató hozzájárulásával?
Részlet a válaszból: […]a Projekt befejezésének időpontjától (4.5. bekezdés) számított 5 évig. Amennyiben a Támogatottak a támogatásból létrehozott vagyont a fenti kötelezettséget megszegve idegenítik el, kötelesek az értékesítés ellenértékeként kapott bevételből a támogatási aránynak megfelelő összeget, de legalább a támogatásnak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni a Támogató részére az ellenérték megfizetését követő öt napon belül. A támogatásból létrehozott vagyon előzetes jóváhagyás nélküli megterhelése és bérbeadása vagy használatba adása esetén a Támogatottak a Ptk. szabályai szerint felelnek." <br> Az Interreg támogatási szerződésben előírt 5 éves elidegenítési tilalom közösségi rendeleten alapul. A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelet 30. cikke írja elő a srukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket és a támogathatóság feltételeit. A 30. cikk (4) bekezdése szerint: "A tagállamok biztosítják, hogy egy művelet esetében csak akkor lehessen megtartani az alapokból származó hozzájárulást, ha a szóban forgó műveletet az illetékes nemzeti hatóságok vagy az irányító hatóság által az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozóan hozott határozat időpontjától számított öt éven belül nem módosították lényegesen oly módon, hogy:<br> a) a módosítás a művelet jellegét vagy végrehajtásának feltételeit érintse, illetve egy cégnek vagy köztestületnek jogtalan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2735
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Önkormányzati apport

Kérdés: Egy önkormányzat apporttal 10%-os üzletrészt szerezne egy gazdasági társaságban. A gazdasági társaság alapítója nem az önkormányzat. Megteheti-e ezt az önkormányzat, figyelemmel az Áht. 100/L. § (1) bekezdésében foglaltakra?
Részlet a válaszból: […]gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös gazdálkodó szervezete esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a többségi befolyást. Az idézett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2725
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,