Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott árat közvetlenül befolyásoló támogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gyógyszerár-támogatás arányosítása

Kérdés: Kórházunknak van közforgalmú gyógyszertára, amely gyógyszerár-támogatást kap. A?kórháznak vannak adóköteles és adómentes bevételei is, ezért pl. a rezsikiadásokat bevétel arányos képlettel arányosítjuk. A kapott támogatás után befizettük az áfát, de eddig ezzel a bevétellel nem számoltam az arányosítási képletben. Most felmerült, hogy bele kellene számítani, de akkor sokkal magasabb lesz a levonható áfám. Mikor járok el helyesen, ha beleszámítom a képletbe, vagy ha kihagyom? Másik kérdésem, hogy kötelesek vagyunk arányosítani?
Részlet a válaszból: […]támogatás gyakorlatilag ellenértékként kezelendő, ezért az Áfa-tv. 5. sz. melléklete szerinti képletben is beszámítandó a számlálóba is, és a nevezőbe is.Az Áfa-tv. 5. sz. melléklete szerinti arányosítási képletet akkor alkalmazzuk, ha az intézmény végez adóköteles és adómentes tevékenységet is, és más reális megosztási módot nem talál, valamint a tételes megosztás szabályai nem alkalmazhatók. Az arányosítási képletnek az a lényege, hogy az adólevonásra jogosító és arra nem jogosító termékértékesítések és szolgáltatások arányában állapítsa meg a tételesen nem megosztható, de az adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt szolgáló beszerzések áfáját. Ahhoz, hogy reális arányszámot kapjunk, valamennyi adólevonásra jogosító bevételt bele kell számítani a képletbe.A kérdésben foglaltak szerint kevesebb áfát helyeztek eddig levonásba, mintha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4449

2. találat: Városi uszoda üzemeltetése közfeladat-ellátási szerződés alapján

Kérdés: Önkormányzatunk a jövőben a város- és létesítményüzemeltetési feladatokat közfel-adat-ellátási szerződéssel tervezi ellátni, amelyre közfeladat-ellátási szerződéseket kötne az önkormányzat többségi, illetve 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokkal annak érdekében, hogy ezen feladatok ellátására nyújtott támogatás ne tartozzon az Áfa-tv. hatálya alá. Tudomásunk szerint az áfában az előbbiek szerint leírt támogatás akkor minősül adókötelesnek, ha az a szolgáltatás ellenértéke vagy árat befolyásoló támogatás. Kérdésünk lenne, hogy mi minősülhet árat befolyásoló támogatásnak? Egy konkrét példán keresztül: a városi uszoda üzemeltetését közfeladat-ellátási szerződés keretében látná el az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társasága. A gazdasági társaságnál keletkezik a belépődíjakból származó bevétel, amely nyilvánvalóan nem fedezi az üzemeltetési költségeket, tehát ezt általános működési támogatással egészítené ki az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében. Felmerül a kérdés, hogy ez az általános működési támogatás árat befolyásoló tényezőnek minősül-e, hiszen ha kevesebb támogatást kapna a gazdasági társaság, akkor a bevételét (belépődíjak) kényszerűen emelni kellene a működtetés biztosítása érdekében, tehát végső soron az általános működési támogatás összege hatással van az uszodai belépődíjak áraira. Az imént felvázolt eset árat befolyásoló támogatásnak minősül-e, és ezáltal az Áfa-tv. szerinti adóköteles tevékenységek körébe tartozik-e?
Részlet a válaszból: […]árát az önkormányzat meghatározza.A közfeladat-ellátási szerződések alapján adott támogatás esetén akkor minősül áfa hatályán kívüli támogatásnak az átadott pénzeszköz, ha nem konkrét szolgáltatásmegrendelés ellenértéke.A támogatások adókötelezettségének megítélésénél először azt kell eldönteni, hogy a támogatást konkrét célhoz, termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz juttatják-e. Amennyiben az utalt támogatásért nem történik konkrét kötelezettségvállalás valamely tevékenység végzésére, vagy jogátengedésre, állapot tűrésére, vagy valamely magatartástól való tartózkodásra, hanem a támogatás a működést finanszírozza, akkor az nem adóalap. Így nem képez adóalapot az intézményfinanszírozás, ami vonatkoztatható az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságra is.Az az eset sem minősül adókötelesnek, ha konkrét tevékenységhez utalják a támogatást, de meghatározott megrendelés nélkül, vagyis a feladatot finanszírozza a támogatás, de cserébe a támogató nem vár semmilyen ellenszolgáltatást, csak a cél szerinti pénzfelhasználással számoltatja el a támogatottat. Ezek jellemzően a pályázat útján elnyerhető támogatások.Abban az esetben, ha a támogatásért cserébe van viszontszolgáltatás, akkor a támogatás ellenértéknek minősül, a szolgáltatás áfaköteles. Szintén áfaköteles a termék vagy szolgáltatás árát befolyásoló támogatás.A támogatások adókötelezettségének kérdését a bírói gyakorlat szerint nem az elnevezés - támogatás vagy ellenérték -, hanem az ügylet, a szerződés tartalma szerint kell megítélni. Abból a körülményből, hogy a támogatást pályázat útján nyerték el, vagy hogy a támogató a fenntartó, még önmagában nem következik az adómentesség.Az áfafizetési kötelezettség attól sem függ, hogy a támogatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4423

3. találat: Étkeztetés áfája

Kérdés: 2006. január 1-jétől megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítás. Tárgyi mentes oktatás és adóköteles étkeztetés (vásárolt) tevékenységet végzünk. Működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben és nem adóköteles tevékenységre vagy céltól független támogatásként kapunk. Azt, hogy az étkeztetésnél mennyi támogatást vettem igénybe, a meglévő bizonylataim alapján tudom kimutatni. Pl. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltsége: 200 000 Ft + 30 000 Ft (áfa) Tanulóktól befolyt térítési díj: 150 000 Ft + 22 500 Ft (áfa) Támogatás a két tétel különbsége: 50 000 Ft + 7500 Ft (áfa) Hogyan járok el helyesen a vállalkozó számlájának áfakönyvelésekor? 1. Levonhatom a teljes összeget, azaz a 30 000 Ft-ot, mert bevalláskor befizetendő áfaként szerepeltetem a tanulóktól befolyt térítési díj utáni áfát, 22 500 Ft-ot és a támogatásra jutó áfát, 7500 Ft-ot is. (Így az egyenlegem ebben az esetben 0 Ft.) 2. Nem vonhatom le a teljes 30 000 Ft-ot, csökkentem a támogatásra jutó áfával: 30 000 x 150 000 = 22 500 Ft-ot tudok levonható áfaként beállítani. 150 000 + 50 000 Befizetendő áfaként csak a tanulóktól befolyt térítési díj áfáját szerepeltetem. Ha egyik megoldás sem jó, kérem Önöket, hogy a példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, segítséget nyújtani.
Részlet a válaszból: […] Amennyiben a támogatás árat befolyásoló támogatás, akkor az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése értelmében a támogatás is az adóalap részét képezi a termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalanynál. A számlát azonban nem e támogató felé kell kibocsátani, hanem a szolgáltatást igénybe vevő felé, rajta az áthárított adó alapjaként csak a megrendelő (étkező) által fizetett ellenértéket lehet figyelembe venni, de az intézménynek a támogatás összegével növelt ellenértékre kell az áfát a bevallásban megfizetni. Az nem kifogásolható - sőt célszerű -, ha tájékoztató adatként a támogatás összegét is - a bizonylat kötelező adattartalmán túl - szerepeltetik a bizonylaton. Az árat befolyásoló államháztartási támogatás különösen akkor fordul elő, ha az étkezési támogatást nem normatívaként, hanem utólag egyedi igénybejelentés alapján folyósították. Ha az intézmény az étkezési támogatást normatívaként kapja, akkor ezen támogatás adóalap részét nem képező államháztartási támogatásnak minősül. A folyósított támogatásról az önkormányzat felé ebben az esetben sem kell az intézménynek Áfa-tv. szerinti bizonylatot kibocsátani, elegendő a számviteli törvény szerinti egyéb bizonylat (Szt. 165. §-a) kibocsátása. Természetesen nem kifogásolható, hogy az adóalany ilyenkor is számlát bocsát ki, és a számlán adómérték helyett "áfa hatályán kívüli" ügylet szövegrészt szerepelteti. Ez a támogatás nem egy konkrét szolgáltatás ellenértéke, így az nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Az étkező felé ilyenkor is számlát (vagy legalábbis nyugtát) ki kell bocsátani. A támogatások folyósítása miatt önmagában 2006. január 1-jétől már nem kell arányosítani. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltségének (nettó 200 000 forint) áfáját (30 000 forint) - a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén - teljes egészében levonásba lehet helyezni, mert a szóban forgó, igénybe vett szolgáltatás teljes egészében az ellenérték fejében értékesülő adóköteles tevékenységhez, nevezetesen a hallgatók felé történő értékesítéshez kapcsolódik. Itt tehát a tételes elkülönítés szabályait kell alkalmazni, mert a vállalkozótól kapott szolgáltatást egy az egyben egy adóköteles szolgáltatásnyújtáshoz használja fel. Fontos, hogy az előzetesen felszámított adót teljes egészében akkor lehet levonni, ha az étkezés ellenérték fejében értékesül, azaz az étkezők között mindenki fizet ellenértéket, illetve ha vannak ingyenes étkezők, a térítésmentes étkeztetés törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kötelezettségen alapul. A vásárolt étkeztetés áfalevonhatóságát nem érinti az a körülmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1380

4. találat: Tankönyvek értékesítése és a támogatás

Kérdés: Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?
Részlet a válaszból: […]való szigorú, hiánytalan elszámolás szabályainak stb. Helyes tehát az a megítélés, miszerint az intézmény a tankönyvterjesztő nevében és javára szedi be a tanulóktól a pénzt. Ugyanúgy az intézmény a könyveket is a tankönyvterjesztő nevében és javára értékesíti. Ebből következően a számlát is a könyvterjesztő köteles kibocsátani. Amikor az iskola a könyvterjesztő felé továbbítja a nevében és javára átvett pénzösszeget, akkor ezt a gazdasági eseményt nem számlával, hanem az Szt. szerinti egyéb bizonylattal (Szt. 165. §-a) kell dokumentálni. Adóztatandó ügylet (termékértékesítés) ilyenkor nem jön létre, hisz a könyvek ellenérték fejében történő átadásáról a könyvterjesztő és az iskola között nincs szó, ebből következően Áfa-tv. szerinti számlát nem kell kiállítani. Közreműködésért az iskola jutalékot kap a könyvterjesztőtől. Ez a jutalék tulajdonképpen a közreműködésért járó ügynöki díj. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. a közreműködési díjról, mint szolgáltatásnyújtás ellenértékéről kifejezetten nem rendelkezik, SZJ-számot a számlán nem kötelező feltüntetni. A jutalékot 25%-os adótartalommal kell kiszámlázni. Megítélésünk szerint a tankönyvpiaci tv. 8/C. § (3) bekezdés értelmezése során a 8/C. § (2) bekezdését is figyelembe kell venni. Ez utóbbi szerint a tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át, az így átutalt összeg pedig álláspontom szerint a tankönyvforgalmazónál képez áfaadóalapot az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés alapján. Hivatkozott jogszabályhely előírása szerint ugyanis az ellenértékbe (adóalapba) beletartozik minden, amit a termékértékesítés teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell, így különösen az árat befolyásoló államháztartási támogatások. A 8/C. § (3) bekezdés előírása, mely szerint a tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki, nincs ellentmondásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1023

5. találat: Szemétszállítási díjkompenzáció

Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?
Részlet a válaszból: […]kedvezmény az önkormányzat által adott olyan egyedi kedvezménynek minősül, amely árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő, és így áfaköteles. Az a támogatás, amely az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése miatt része az adó alapjának, nem a támogató megrendelése ellenértékének minősül, ugyanakkor a támogatott sem nyújt az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatást támogatója felé. Az ilyen támogatás folyósításához számlakibocsátási kötelezettség és adóáthárítási lehetőség nem kapcsolódik. A támogató és a támogatott ugyanakkor bármilyen bizonylat kiállításában megállapodhat. A támogatásra jogosult háztartások, családok felé az önkormányzati határozatban szereplő összeggel csökkentett összegű térítési díjat kell kiszámlázni. Fentiektől eltérően, amennyiben a szemétszállítási szolgáltatást nyújtó, támogatott költségvetési intézmény az önkormányzat által, ezen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 981