18 talált cikk az árfolyam-különbözet kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 - Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM - Államháztartási szabályozás - Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?

Kérdés: Intézményünk meghívott egy másik európai uniós tagállami színházat magyarországi fel-lépésre, de a koronavírus-járvány miatt az előadás elmarad. Az előleget átutaltuk euróban. Hogyan kell ezt rendezni az áfabevallásban? A külföldi partnertől milyen számlát kell kapnunk?

Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
- valutapénztárunk van,
- a FIFO-módszert alkalmazzuk,
- a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
- a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
- ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.

Kérdés: Kérem, adjanak részletes tájékoztatást arról, hogyan kell helyesen elvégezni a reprezentáció könyvelését önkormányzatoknál (adómentes, adóköteles)!

Kérdés:

Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Kérdés: Még 2011-ben vásároltunk nagy értékű berendezéseket, melyről a szállító devizás számlát állított ki. Negyedévente fizetjük a részleteket az ütemezés szerint, egészen 2015-ig. Egyeztetés során vettem észre, hogy tavaly az egyik törlesztőrészlet az árfolyam-különbözettel együtt került lekönyvelésre a következő módon:
T 0564003 vagy 0567003 - K 0031
T 4216 - K 3321
Ezáltal a 2014. évi záró/2015. évi nyitó végleges kötelezettségvállalás kevesebb összeget mutat ezeken a rovatokon a ténylegesnél. Hogyan tudjuk számvitelileg elrendezni ezt a tavalyi téves könyvelést?

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 - K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 - K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 - K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) - K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 - K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 - K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 - K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is - pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?

Kérdés: Pénzeszközátadást melyik főkönyvi számlára kell könyvelnünk? A 0-s számlaosztályban nem találtunk rá megfelelő főkönyvi számlát. Több tevékenységünket kiadtuk egy nem költségvetési szervnek, egy szeretetszolgálatnak. A finanszírozást az önkormányzat kapja, és az összeget továbbutalja a szeretetszolgálatnak.

Kérdés: Hogyan történik a forintszámlánkra érkező összeg árfolyam-különbözetének számviteli elszámolása abban az esetben, ha a szerződésben a szolgáltatás ellenértékét forintértéken határozták meg, a forintszámlát euróban egyenlítették ki, és a pénz átváltását a tranzakció menetében a bank végezte?