Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott átláthatósági nyilatkozat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. Az önkormányzattól feladatként kaptuk, hogy szerződéseinket vizsgáljuk felül. Mikor kell a szerződő partnereinktől átláthatósági nyilatkozatot kérnünk, a szerződés kötelező tartalmi eleme-e?
Részlet a válaszból: […]55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a vissz-terhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként."A fentebb leírtak alapján mind az önkormányzati alrendszerben, mind a központi alrendszerben érvényesíteni kell a leírtakat. Átlátható szervezettel köthető meg a szerződés, és kifizetés is ilyen megkötött szerződés esetében történhet.A kötelezettséget vállaló költségvetési szerv a szerződő partner átláthatóságát, megfelelését az Áht. 55. §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozat alapján fogja leellenőrizni, hogy valóban átlátható-e. Ha a nyilatkozatban nem egyértelmű vagy egymásnak ellentmondó információk lennének, akkor ismételten kérhetik a szerződő féltől az újabb nyilatkozatot. A nyilatkozat valóságtartalmáért viszont már a másik, azaz a nyilatkozatot tevő szerződő fél a felelős.Ha viszont másik költségvetési szervvel, magánszeméllyel vagy egyházzal kötöttek szerződéseket, akkor ott nem kell (kellett) kérniük átláthatósági nyilatkozatot, mert a jogi személyek, illetve jogi személynek nem minősülő szervezetek a törvény erejénél fogva átláthatók.Van még kivétel, amikor nem kell kérniük átláthatósági nyilatkozatot, mégpedig a kétszázezer forint alatti szerződések tekintetében, mivel ekkor nem szükséges írásbeli szerződést készíteniük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4884

2. találat: Átláthatósági nyilatkozat, ha nem kerül sor írásbeli visszterhes szerződés megkötésére

Kérdés: Hivatkozva az Áht. 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint "a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek", értelmezésünk szerint nem kell bekérni minden partnertől nyilatkozatot, akinek kifizetés történik, mivel a jogszabályi szöveg szerződést említ, ezért csak azoktól a partnerektől kérjük az átláthatósági nyilatkozatot, akikkel írásbeli szerződésünk van (határozott idős, illetve határozatlan idejű).
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?
Részlet a válaszból: […]bekezdése, és annak felhatalmazása alapján a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzata rögzíti.Az Ávr. szerint törvény vagy az Ávr. eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amelya) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagyc) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek, azaz jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségnek minősül.Ugyanakkor ezen kifizetésekre is alkalmazni kell az Ávr. kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4583
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: 2016. június 18-ai hatállyal akként módosult az Áht., hogy ezen időponttól kiadási előirányzatai terhére kizárólag átlátható szervezet részére teljesíthet kifizetést az önkormányzati alrendszer is. A jogszabály hatálya valamennyi kiadási rovatra vonatkozik összeghatárra való tekintet nélkül? Kérem javaslatukat, hogy hogyan és milyen formában tud az önkormányzat és annak intézményrendszere a jogszabályi kötelezettségnek megfelelni és maradéktalanul eleget tenni? Elegendő-e a partner részéről egy egysoros nyilatkozat, hogy ő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint átlátható szervezet? A jogszabályt olyan kifizetésekre is alkalmazni kell, ahol nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás? Például ha az önkormányzatnak egy térképmásolatra van szüksége, akkor már a másolatot készítő papírbolt részéről is szükséges az átláthatóságról szóló nyilatkozat kiállítása? Ebben az olvasatban a (visszaigazolt) megrendelő is visszterhes szerződésnek minősül?
Részlet a válaszból: […]írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések esetén nem szükséges
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4354

4. találat: Átláthatósági nyilatkozat szükségessége beszerzések kapcsán

Kérdés: Parkolási számla kifizetéséhez szükséges-e a parkolást végző gazdasági szervezettől az Áht. alapján átláthatósági nyilatkozat beszerzése? Kifizethető-e a szabályos, a számviteli törvény előírásainak megfelelően kiállított, áfát tartalmazó parkolási számla átláthatósági nyilatkozat hiányában?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségvállalás további feltételét képezi.Ugyanakkor az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy az Ávr. eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amelya) értéke a százezer forintot nem éri el,b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagyc) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.Ezen kifizetésekre a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat ugyanakkor alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.Mindezek alapján tehát a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4278