Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati adóhatóság végrehajtási tevékenysége során a következő jogszabályokat alkalmazza:- az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.),- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Kötelezettségvállalás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, a kötelezettségvállalásokat (pl. közüzemi szolgáltatói szerződés) 2017. januárban a szerződés alapján a teljes összegben rögzítjük a könyvelési programban. A kötelezettségvállalás alapján a MÁK hogyan veszi számításba? Az utalásnál a kötelezettségvállalás egytizenketted részét veszi havonta, vagy egy összegben leköti az éves kötelezettségvállalás összegét?
Részlet a válaszából: […] A központi költségvetési szervek esetében az Ávr. 7. mellékletének 16. pontjában felsorolt kiadások terhére vállalt, bruttó 5 millió Ft-ot elérő kötelezettségeket kell bejelenteni a Kincstárba. A bruttó 5 millió forint a szerződés teljes összegére vonatkozik.A kincstári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Fizetési határidő értelmezése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy részünkre a polgári szállító partnerek késedelmi kamatot számoltak fel. Az átutalási megbízásaink alapján a MÁK a számlán szereplő fizetési határidő napján fizetési számláinkat megterhelte. Ezt követően került jóváírásra az átutalt pénzösszeg a szállító partner fizetési számláján. A szállítókkal megkötött szerződésekben a fizetési határidőre vonatkozóan egyéb kikötés, rendelkezés nincs. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a számlán szereplő fizetési határidő értelmezésénél a terhelés vagy a szállító partnereknél a jóváírás napját kell-e figyelembe venni ahhoz, hogy a késedelmi kamat felszámítása elkerülhető legyen.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 231. §-ához fűzött kommentár szerint: A pénztartozástakkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a pénz eljut a jogosulthoz. Ateljesítés megvalósulhat azzal, hogy a pénztartozás kötelezettje a pénztközvetlenül átadja a jogosultnak, vagy a készpénzt a pénzintézet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyek

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arról, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 19. §-ában meghatározott képesítési követelményeknek megfelel-e a Széchenyi István Egyetem, Győr, jogi és gazdálkodási szakán szerzett, "gazdálkodási szakon közgazdász" pénzügyi szakirányú főiskolai oklevél. Amennyiben igen, hogy lehet a szükséges regisztrációs kódot igényelni?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabály alapján az érvényesítésifeladatokat ellátó személynek, valamint a kötelezettségvállalás és az utalványellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számvitelivégzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Készpénzfizetés 250 ezer forint felett

Kérdés: Az új szabályok szerint január 1-jétől 250 ezer forint feletti készpénz fizetésekor az adóhatóság megbírságolja a feleket. Ez azt jelenti, hogy közüzemi díjat sem lehet készpénzben fizetni? Miként minősül az az eset, ha postai befizetési bizonylaton kell fizetni? Magánszemélyeknek is bankszámlát kell nyitniuk az új szabály miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Art. legutóbbi módosítása valóban új eszközt vezetett bea készpénzforgalom háttérbe szorítására. A szabály csak a bankszámlanyitásra kötelezett adózókravonatkozik, az áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélyekre tehát nem. Azt,hogy ki kötelezett bankszámlanyitásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Átutalásos számla megfizetése készpénzzel

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. alapján az adóalany köteles - ha e törvénymásként nem rendelkezik - az új Áfa-tv. szerinti termékértékesítéséről,szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevőjerészére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Illeték fizetése

Kérdés: Az illetékhivataltól 2006 júniusában tartozásunkra 24 havi részletfizetést kaptunk. A határozathoz mellékeltek annyi csekket, ahány részletet engedélyeztek. Az illetékhivatalok megszűnése után hova kell fizetnünk a részleteket?
Részlet a válaszából: […] 2007. január 1-jétől valóban változott az illetékbeszedésszabályozása. Az illetékhivatal feladatai átkerültek az Adó- és PénzügyiEllenőrzési Hivatal igazgatóságainak hatáskörébe. Az adóhatóság teljes körűjogutódja az illetékhivataloknak, így a korábbi ügyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Késedelmi pótlék elengedése

Kérdés: Az adófolyószámla kézhezvételekor meglepetéssel tapasztaltuk, hogy késedelmi pótlékot számítottak fel társaságunk részére. Valamennyi kötelezettségünknek határidőben eleget tettünk, így érthetetlen volt a felszámítás. Az egyeztetéskor kiderült, hogy a határidőben megadott átutalási megbízásunkat a bank adminisztrációs hiba miatt csak késve teljesítette. Mi úgy jártunk el, ahogy az tőlünk elvárható volt, szerintünk nem jogos a pótlék felszámítása, de az adóhivatal nem fogadja el álláspontunkat.
Részlet a válaszából: […] Az adót azadózónak az esedékességkor kell megfizetnie. Az egyes fizetési esedékességeketaz Art. melléklete tartalmazza. Az adó megfizetésének időpontja bankszámlávalrendelkező adózók esetében az Art. 37. § (2) bekezdése alapján az a nap, amikoraz adózó pénzforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Nyugta-, illetve számlakibocsátás

Kérdés: Intézményi étkeztetés esetén, ha a tanulók és az alkalmazottak nem készpénzben, hanem csekken fizetik be a térítési díjat, kell-e minden egyes csekkhez nyugtát kibocsátani, vagy csak kérésre számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerinti nyugtát csak akkor kell kibocsátani, haaz egyszerűsített számla kibocsátásának feltételei fennállnak, de az egyszerűsítettszámlát a vevő nem kéri. Az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdés b) pontja értelmébenegyszerűsített számlát a kibocsátó döntésétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Átutalási megbízás időpontja

Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek, jóváhagyott költségvetésük alapján, önállóan gazdálkodnak. A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
2