Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott behajtási költségátalány tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Behajtási költségátalány - vállalkozó-e a költségvetési szerv?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 214. számában megjelent 3991. számú kérdésre adott válaszuk miatt merült fel bennünk, hogy helyes-e az, hogy a költségvetési szervezetek általános érvénnyel nem tarthatnak igényt a behajtási költségátalányra, csak akkor, ha ebben a teljesítés előtt megállapodtak? A Ptk. 8:1. §-ának 4. pontja szerint a költségvetési szervezet is vállalkozás, amikor szakmai feladatait (ez alatt az alapító okiratban bevétel elérése érdekében végzett alapfeladatait is érteni kell) üzletszerűen végzi. Kérem a segítségüket abban, hogy helyesen értelmezzük-e a Ptk. vonatkozó előírásait, vagy abban, hogy gondolatmenetünk hol hibás!
Részlet a válaszból: […](azaz szerződő hatóság) között. A Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni".[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4064
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Behajtási költségátalány a költségvetési szerveknél

Kérdés: A Költségvetési Levelek 203. számában (2014. november 4.) a 3813. kérdésszám alatt, a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó tájékoztatásukkal kapcsolatban fordulok Önökhöz. A kérdésre adott válaszuk harmadik bekezdésének az első sora tartalmazza, hogy "a költségvetési szerv nemcsak fizethet, hanem kaphat is behajtási költség­átalányt". A Ptk. és a 2011/7/EU irányelv rendelkezései nem tartalmazzák azt az esetet, amikor egy vállalkozás tartozik egy hatóságnak. Az Áhsz. 15. sz. mellékletének K355. és B411. sorai közül a K355. leírása módosult, bekerült a behajtási költségátalány, viszont a B411. sor nem került módosításra. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből hogyan vonták le azt a következtetést, hogy a hatóság is számíthat fel behajtási költségátalányt? Milyen más jogszabály írhatja elő a hatóságok részére a behajtási költségátalány felszámítását?
Részlet a válaszból: […]fizetések elleni fellépésről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelvéhez. A Ptk. behajtási költség­átalányra vonatkozó szabályozása ezen irányelv előírásából fakadó jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve született meg.Az irányelv - a konkrét előírásokon túl - elvi megközelítéseket is rögzít, azt is, hogy a hatóságok a kereskedelmi ügyletek tekintetében kedvezőbb pozícióban vannak, mint a vállalkozások. A hatóságok biztosabb, kiszámíthatóbb és folyamatosabb bevételekkel rendelkeznek, előnyösebb feltételek mellett tudnak finanszírozási forrásokhoz hozzájutni, kevésbé vannak arra utalva, hogy céljaik elérése érdekében stabil üzleti kapcsolatokat építsenek ki. A hosszú fizetési határidők és a hatóságok részéről az árukért és szolgáltatásokért felmerülő késedelmes fizetés indokolatlan költségeket okoz a vállalkozások számára.Tekintettel a hatóságok e kedvezőbb pozíciójára, az irányelv csak azon kereskedelmi ügyletek vonatkozásában rendelkezik behajtási költségátalány fizetéséről, ahol a hatóság szerepel az adósi pozícióban. Nem rendelkezik viszont azon ügyeletekről, ahol a hatóság a pénzfizetésnek nem kötelezettje, hanem jogosultja. A Ptk. is ezen szabályozást követi, ezért csak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén és csak a szerződő hatóságra nézve írja elő behajtási költségátalány fizetésének kötelezettségét.Amennyiben a szerződő hatóság a pénzfizetés jogosultja a szerződésben, ez nem tartozik a Ptk. 6:155. §-a hatálya alá.Mindez azt jelenti, hogy a Ptk. alapján csak a szerződő hatóság (pl. költségvetési szerv) köteles behajtási költségátalányt fizetni. Amennyiben tehát a felek megállapodása erre nézve semmilyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3991
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: