Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Egy munkavállalónk az alábbi módon kéri a munkába járásának térítését. „A” településről napi munkába járást kér elszámolni, „B” településre pedig a hétvégi hazautazást. Lakcímkártya szerint „A” településen van az állandó lakóhelye, „B” település pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Nyilatkozata szerint a valóságban ez fordítva van, csak egyéb ok miatt történt így a bejelentés. A munkáltató nem zárkózik el a költségtérítéstől, a kérdésünk az, hogy ily módon adómentesen kifizethető-e a munkába járás és a hazautazás is?
Részlet a válaszából: […] A munkába járás költségtérítését a 39/2010. Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet határozza meg a munkába járás, hazautazás, lakóhely, tartózkodási hely fogalmát. A kormányrendelet 2. §-a szerint munkába járás:a) a közigazgatási határon kívülről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Visszaélés-bejelentési rendszer

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk a kialakított visszaélés-bejelentési rendszert egy külső szakértő segítségével valósítja meg, nem informatikai rendszeren keresztül. A partner számlát bocsát ki a tevékenységéről. A „nem informatikai rendszerben” végzett visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetését, fenntartását a K336 vagy a K337 rovatokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...külső szakértő által végzett visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére fizetett kiadást, mint szellemi jellegű tevékenységnek szolgáltatásvásárlással történő ellátása miatt fizetett vételárat, a K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Egy munkavállaló két munkaviszonyban

Kérdés: Egy munkavállaló 8 órás munkaviszonyban dolgozik a munkáltatónál. Szeretnének még egy 4 órás munkaviszonyt is létesíteni egymással egy másik munkakörre, mint amiről a 8 órás szerződése szól. Létesíthet-e egy munkáltatóval egy 8 órás és egy 4 órás munkaviszonyt is ugyanaz a munkavállaló? Ha igen, akkor hogyan kell ezt szabályosan kezelni (2 munkaszerződés, 2 jelenléti, 2 külön számfejtés, különmegállapodást is írni kell, hogy a két munkakört egyszerre el tudja látni, hogyan kell bejelenteni a NAV felé)?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a teljes munkaidő napi 8, heti 40 óra lehet [Mt. 92. § (1) bekezdés]. Ugyanazon felek között még egy munkaszerződés létesítése azt jelenti, hogy a felek megkerülik a törvényi szabályokat; különösen egyértelmű ez, ha ugyanarról a munkakörről van szó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Cafeteriajuttatás közös foglalkoztatás esetén

Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén a munkáltatók közül ki kell jelölni, hogy melyik fogja ellátni a munkáltatói adókötelezettség teljesítését (bejelentés, bevallás, fizetés). Ez a munkáltató bérszámfejti a teljes bért, bevallja, majd megfizeti a költségvetésnek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Külföldi munkavállalók biztosítása

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Részlet a válaszából: […] ...mivel a munkavégzés helye nem Magyarország.Intézményüknek a román állami társadalombiztosítási szerv és adóhatóság felé bejelentési kötelezettsége van.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Önkormányzati ingatlanok bérbeadása II.

Kérdés: Az 6723. számú kérdésben szereplő iskola épületében, ha saját nonprofit kft.-nk szervezne iskolai táborokat, ahhoz milyen engedélyek feltételek, bejelentések szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...tábor nyitása előtt legalább 6 héttel írásban bejelentést kell tennie a tábor szervezőjének a tábor helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalánál. A bejelentésnek tartalmaznia kell a táborozás helyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Ingatlan átruházásából származó jövedelem

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja 40 évvel ezelőtt vásárolt egy építési telket 2 millió forintért. A telken 2024-ben társasházat épített egy vállalkozó a telek tulajdonosának megbízásából. A társasház kétlakásos társasház. A társasház egyik lakása a telek tulajdonosáé lett, az építési költségekről számlákkal rendelkezik. A telek tulajdonosa így a társasház egyik lakásának a tulajdonosává vált. 2025-ben került sor a használatbavétel tudomásulvételére. 2025-ben a társasházi lakást a tulajdonosa értékesíteni szeretné. Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel csökkenthető-e a telek (illetve a telek egyik lakásra eső részének) értékével, ha igen, milyen értékben, a szerzéskori 2 millió forinttal, vagy a telek jelenlegi értékével (az egyik lakásra jutó telekhányad mostani értéke kb. 25 millió forint)? Amennyiben a jelenlegi telekértékkel csökkenthető a jövedelem, elegendő-e beírni a bevallásba a jelenlegi értéket, vagy esetleg értékbecslési szakértői véleménnyel kell megalapozni a pontos értéket?
Részlet a válaszából: […] ...szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával, a használatbavétel tudomásulvételének időpontjával, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Követelések elévülése

Kérdés: Kaptunk egy késedelmikamat-levelet az áramszolgáltatótól, melyben még 2012. évi tételekre hivatkozva számított fel késedelmi kamatot. Visszamenőlegesen meddig számíthatnak fel késedelmi kamatot? Jogos ez az eljárás, hogy ennyi évvel később küld ki kamatlevelet a cég?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott, vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Helyi rendelet alapján beszedett bevételek

Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Részlet a válaszából: […] ...személyek járműire vonatkozóan.Az önkormányzat eljárásának és a díjfizetési kötelezettségnek kiinduló pontja az ügyfél kérelme, bejelentése, amely alapján az eljáró hatóság dönt a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról.A bejelentési kötelezettség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Önkormányzati óvoda megszűnése beolvadással II.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (óvoda) jogutóddal való megszűnése esetén a NAV-hoz az adószám megszűnését milyen nyomtatványon kell bejelenteni? Illetve, a bankszámlaszámot milyen dátummal célszerű megszüntetni, vagy meg kell-e szüntetni, esetleg a jogutódra szállhat át a tulajdonos átírásával (gondolván a megszűnés utáni követelések beszedésére kiállított számlákra)?
Részlet a válaszából: […] ...szervek adatváltozását az állami adóhatósághoz a 20T201TSZ nyomtatványon kell bejelenteni, ez a nyomtatvány azonban a megszűnés bejelentésére nem alkalmazható, azt a Magyar Államkincstárnak kell megtenni az adóhatóság felé.Az Áhsz. 49/B. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
28