Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott bejelentés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közjegyzői tevékenység folytatása

Kérdés: Egy rendelet alapján az egyéni közjegyzők nem végezhetik tovább tevékenységüket ebben a formában, csak irodaként. Mivel nem átalakulással jönnek létre, ezért nem jogfolytonos? A NAV felé a jogviszonnyal kapcsolatban mit kell jelölni a biztosítottsággal kapcsolatban, mivel más az adószám is?
Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy az iroda társas vállalkozásnak fog minősülni, az iroda közjegyző tagja pedig társas vállalkozónak. Ha eddig egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét, 2022. január 1-jétől társas vállalkozónak fog minősülni a biztosítási és adózási jogszabályok alapján, és az annak megfelelő szabályok szerint kell utána teljesíteni az irodának a járulékfizetési kötelezettséget.Azt, hogy a NAV felé[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5425
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Termékimport áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy magyar társaság műanyagipari termékek gyártásával foglalkozik. Egy spanyol céggel termékek gyártását tervezik. Ehhez a spanyol társaság Kínából rendel öntőformát több millió forintos értékben, amelynek ellenértékét a spanyol társaság fizeti meg. A terméket Magyar-országon helyeztetnék szabad forgalomba, mivel azt Magyarországon fogják használni. A magyar társaság nem lesz tulajdonosa az öntőformának, csak a spanyol cég számára gyártanak rajta termékeket. Az öntőforma sorsa a termékek legyártása után a következők szerint alakulhat: termékszámtól függően selejtezés vagy ellenszolgáltatás nélkül a magyar társaságnál marad, esetleg Spanyolországba kerül kiszállításra. A spanyol társaságnak Magyarországon keletkezik-e bejelentkezési kötelezettsége (be kell-e jelentkeznie adóalanyként)?
Részlet a válaszból: […]§-aiban meghatározott szabályokat kellene alkalmazni. Az Áfa-tv. 95. §-ának (7)-(8) bekezdései értelmében, amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a vámhatóság az importálót véglegesen mentesíti a megállapított általános forgalmi adó alól, azaz az importtal kapcsolatban érvényesül az adómentesség. Vélelmezhetően ehhez hasonló szabályok (spanyol vám- és héa-szabályok) vonatkoznak a spanyol fél által tervezett importügyletre is, s a spanyol hatóságok a felfüggesztett hozzáadottérték-adó alól véglegesen mentesítik a spanyol adóalanyt. Mind-ennek a pontos megállapítása azonban csak a spanyol jogszabályok ismerete alapján lehetséges.Abban az esetben, amikor egy adóalany a tulajdonában álló terméket vállalkozásának céljára a Közösség valamely tagállamából egy másik tagállamba elszállítja, a Héa-irányelv értelmében sajátvagyon-áthelyezést teljesít, amely az indulás tagállamában Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek [Héa-irányelv 138. cikk (2) bekezdés c) pont], a fuvarozás befejezésének tagállamában (a felhasználás helyén) Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül (Héa-irányelv 21. cikk - Áfa-tv. 22. §). A?konkrét esetben a spanyol adóalany a Héa-irányelv szerinti sajátvagyon-áthelyezést teljesít, amely Spanyolországban - harmonizált héa-szabályt feltételezve - adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, és amely után Magyarországon - mint ellenérték fejében teljesített Közösségen belüli termékbeszerzés után - adókötelezettsége keletkezik.Az Áfa-tv. 2. §-ának b) pontja értelmében adót kell fizetni a terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése után. A 22.?§ (1) bekezdése kimondja, hogy "termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként, vagy fuvarozza el.Mindebből következően a spanyol adóalanynak Magyarországon adóalanyként be kell jelentkeznie, közösségi adószámot kell kérnie, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5033
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Tombolán történő nyeremény-sorsolással kapcsolatos adminisztratív teendők és adózási kérdések

Kérdés: Ingyen látogatható községi rendezvényen önkormányzatunk tombola lebonyolítását tervezi. Minden, a rendezvényen megjelenő lakos részére térítésmentesen átad 1 db tombolajegyet, amellyel tárgynyereményt lehet nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszból: […]a sorsolás ezen feltételeknek megfelel, a sorsolás ("tombola") nem engedélyköteles, azonban a játék szervezőjének a játékot annak lebonyolítása előtt legalább 10 nappal be kell jelentenie a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak (SZF). 3000 forintos illetéket kell fizetni a bejelentéssel egyidejűleg. Amennyiben a fenti, együttes feltételek nem teljesülnek, a sorsolás engedély nélkül szervezett szerencsejáték szervezésének minősülhet, mely bírság kiszabásával szankcionálható.A sorsolást megelőző 10 napon belül a szervezőnek felügyeleti díjat kell fizetnie, amely "tombola" esetében a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint.A sorsoláson közjegyző jelenléte kötelező, továbbá biztosítani kell a hatósági ellenőrzés lehetőségét.A játékban kisorsolt nyeremények mentesek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. A nyeremények átvételéről 90 napon belül kell gondoskodni, egyébként az át nem vett nyeremények összege után játékadót kell fizetni.A sorsolásos játék lebonyolításáról a nyeremények átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül végelszámolást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4691
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Székhelyszolgáltatás igénybevétele kapcsán keletkező bejelentési kötelezettség

Kérdés: 2017. január 1-jétől székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén az Art. bejelentési kötelezettséget ír elő az ilyen szolgáltatást igénybe vevő adózók számára. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint átmeneti rendelkezés hiányában, az újonnan - a jogszabályváltozás 2017. január 1-jei hatálybalépésétől - megkötött székhelyszolgáltatási megállapodás esetében kell ezt a bejelentést megtenni az adózónak?
Részlet a válaszból: […]e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját. Az említetteken túl az Art. 23. §-ának (1) bekezdése alapján bejelentési kötelezettség terheli azokat az adózókat is, akik/amelyek 2017. január 1-jén vagy azt követően már meglévő székhelyüket székhelyszolgáltatóhoz helyezik át.Figyelemmel arra, hogy a 2017. január 1-jétől előírt bejelentési kötelezettséghez nem kapcsolódik átmeneti rendelkezés, kérdése megválaszolásához álláspontunk szerint a Jat. vonatkozó szabályát kell alapul venni. A Jat. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4426
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Költségvetési intézményként közhatalmi tevékenységet végzünk (alapító okiratban is szerepel). Alaptevékenységünk: tűzvédelem, műszaki mentés, megelőzés, (szak)hatósági tevékenység. Kiegészítő tevékenységeink: pl. magasban végzett munka, fakivágás, vízszivattyúzás. Kisegítő tevékenységeink: például tűzjelző rendszerek felügyelete. Kiszámlázásunk a kisegítő és főként a kiegészítő tevékenységből adódik. 1. Mely tevékenységeink tartoznak a közhatalmi tevékenységek körébe? Csak az alaptevékenység? Az APEH felé történő változásbejelentés miatt az 5 millió forint összeghatár, valamint az áfa hatálybalépésének időpontja megállapításához szükséges az információ. 2. Az 5 millió forintos határba beleszámít a közvetített szolgáltatás (magáncélú telefonbeszélgetések) kiszámlázása?
Részlet a válaszból: […]uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései (349. §) alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók. Az említettektől függetlenül a tulajdon kisajátítása, valamint az Áfa-tv. 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek (mint például telekommunikációs szolgáltatások, utazás szervezése, termék fuvarozása stb.) nem minősülhetnek közhatalmi tevékenységnek. E szabályozás értelmében a közhatalmi tevékenység tárgyában és annak végzésére jogosultak alanyi oldaláról is behatárolt, mivel csak a megfelelő felhatalmazások alapján megalkotott jogszabályok alapján közhatalom gyakorlására jogosult szervezetek, személyek végezhetik. Lényeges elhatárolási szempont tehát, hogy a közhatalmi jogosítványok gyakorlásával végzett tevékenységről legyen szó. A kérdésben felsoroltak alapján ez egyértelműen nem dönthető el. Azonban feltehető, hogy amennyiben nem a védelmi tevékenységük keretében végzik a kiegészítő tevékenységként és kisegítő tevékenységként említett, felsorolt tevékenységeket, azok feltehetően nem tartoznak a közhatalmi tevékenység körébe. Az adóhatósághoz történő bejelentkezés és a bevételi értékhatárba beszámítható összegekkel összefüggő kérdéssel kapcsolatban, elöljáróban tisztázni kell, hogy a 2008. évtől hatályos szabályozásban már nem szerepel az a régi Áfa-tv.-ben található rendelkezés, miszerint a közhatalmi tevékenység mellett végzett, az Áfa-tv. alkalmazásában gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységből származó jelentéktelen (4 millió forintos) ellenérték mellett is (melybe nem kellett beszámítani a tárgyi adómentes tevékenységből és a közvetített szolgáltatásból származó bevételeket) még az áfaadóalanyi körön kívül működhetett egy közhatalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2731

6. találat: Szociális intézmény áfanyilatkozata

Kérdés: Szervezetünk szociális karitatív tevékenységet folytat. Fenntartóként idősek gondozását szolgáló bentlakásos intézményt tartunk fenn 2009 áprilisa óta. Az épület műszaki átadásakor, átgondolva az intézmény működését segítő szükséges és lehetséges pénzügyi, gazdasági és szervezési feladatokat, könyvelőnk félreértésből, tévedésből - a sürgető decemberi határidőre tekintettel - bejelentette az intézményt az áfakörbe. Ez a tévedés csak 2009 folyamán vált nyilvánvalóvá számunkra. Van lehetőség arra, hogy az áfa alá bejelentkezést visszamenőleg töröltessük? 2009-ben nem folytattunk áfaköteles tevékenységet, így a tévedésből előállt helyzetben sem tettünk olyan intézkedést, amely akadályát jelentené az áfakörből való kilépésnek. Áfakötelezettségünk súlyos kárt okozhat nonprofit, szociális tevékenységünknek.
Részlet a válaszból: […]összhangban, az értékesítés ellenértéke sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 5 millió forintnak megfelelő összeget. Ha az "áfakörbe történő bejelentésen" azt értik, hogy ingatlan-bérbeadással összefüggésben adófizetési kötelezettséget választott, az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján főszabály szerint az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására, a következőkre kell figyelemmel lenni. Az Áfa-tv. 88. § (1) és (5) bekezdése értelmében az adóalany dönthet úgy, hogy e szolgáltatás tekintetében adófizetési kötelezettséget választ, melytől a választását követő 5. év végéig nem térhet el. Az adófizetési kötelezettség választásával összefüggő nyilatkozatot az Art. 22. §-ában foglaltak szerint teheti meg az adózó. Tekintettel azonban arra, hogy sem az Art., sem pedig az Áfa-tv. nem ad lehetőséget arra, hogy az adóalany ilyen esetben visszamenőlegesen visszavonja nyilatkozatát, ezért erre jogszabályi rendelkezés hiányában nincs lehetőség. A szóban forgó szolgáltatással kapcsolatos adófizetési kötelezettség választásáról tett nyilatkozat az előzőekben jelzett októl eltérő megfontolás miatt utóbb nem vonható vissza, és nem is módosítható. A beadványban leírt esetben ennek megfelelően nincs törvényes lehetőség arra, hogy nyilatkozatuk tartalmát megváltoztassák 2009. évre. Felhívjuk a kérdező figyelmét ugyanakkor arra is, hogy az Áfa-tv. 259. § 4. pontja szerint bérbeadásnak, bérbevételnek az a bérleti szerződésen alapuló jogviszony és minden[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2551
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Részben önálló intézmények adószáma

Kérdés: A 2221. kérdésre adott válasz foglalkozik a részben önálló intézmények adószámának lehetőségével. Mi már többször próbálkoztunk önálló adószámot kérni a részben önálló intézményeinknek, de mindig elutasító választ kaptunk. A gond az volt, hogy egy számlaszáma lehet az intézményeknek, ezért ehhez csak egy adószámot tudnak hozzárendelni. Kérem, szíveskedjen segíteni, hogy hol, milyen módon kezdjük el az eljárást!
Részlet a válaszból: […]adóalanyiság másik feltétele hiányzik. Mindazonáltal a részben önálló intézmények adószámának hiánya számos esetben problémát okoz. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. ("Státusz tv.) 2010-től újraszabályozza a költségvetési szervek fajtáit. A költségvetési szervek az új szabályok szerint a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint (a szakmai feladatellátás önállósága mellett) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek vagy önállóan működő költségvetési szervek lehetnek. Ez utóbbiak nem feleltethetők meg automatikusan a korábbi önállóan gazdálkodó és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek, ugyanis a fogalmi elemek nem egyeznek meg. A "Státusz" tv. alapján 2009. május 15-ig felül kell vizsgálni a költségvetési szervek közfeladat-ellátásának szervezeti formáját, és a költségvetési szerv irányító szerve az irányítása alá tartozó költségvetési szervet 2009. június 1-jéig köteles a törvény alapján besorolni. A kincstár az adatváltozásokat legkésőbb 2009. június 30-ig, 2009. július 1-jei hatállyal jegyzi be a törzskönyvi szervek nyilvántartásába (az alapító okiratok módosítása alapján). Ezen túlmenően az adószám igénylésére is ún. "egyablakos rendszerben" kerül majd[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2299
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,