365 talált cikk a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?

Kérdés:

Az 1523/2025. Korm. határozat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a határozat mellékletében felsorolt önkormányzatok a szintén a határozat mellékletében felsorolt ingatlanokat (és az ingatlanhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyakat) kapták meg ingyenes önkormányzati tulajdonba kerüléssel. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ezen vagyontárgyakat „tulajdonba adás” jogcímén vezette ki a könyveiből. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzatok tudomására hozta az egyes egyedi vagyonelemek bruttó bekerülési értékét, az arra elszámolt halmozott értékcsökkenést és a nettó értéket. 
– Az önkormányzatoknak a megkapott vagyontárgyakat milyen jogcímen kell az analitikus tárgyieszköz-nyilvántartásba felvenniük? (Tekintettel arra, hogy az MNV Zrt. tulajdonba adás címén vezette ki azokat a könyveiből – a „térítés nélküli átadás” szófordulat nem jelenik meg sehol.)
– Mi lesz az értékcsökkenés alapja?
– Hogyan kell ezt könyvelniük az önkormányzatoknak? (Forráságon mint nemzeti vagyon változása, vagy eredményágon és időbeli elhatárolás alkalmazásával?)

Kérdés: A 2/2026. Korm. rendelet alapján az önkormányzat tűzifaigényt nyújtott be az ebr-rendszeren keresztül. Az illetékes erdőgazdaság adott tájékoztatást arról, hogy az operatív törzs döntése alapján az önkormányzat hány köbméter tűzifát kap ingyenesen. A hivatkozott jogszabály alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar állam a tulajdonában álló tűzifát – az operatív törzs kezdeményezése alapján – birtokátruházási jegyzőkönyv felvétele mellett ingyenesen ruházza át az önkormányzatra. A tűzifa szállítása megtörtént, a tűzifa térítésmentes átadás-átvételéről jegyzőkönyv készült. Az önkormányzat belső eljárásrendet alakított ki, mely tartalmazza a tűzifa igénylésére, a döntéshozatalra, a tűzifa kiosztására vonatkozó szabályokat. Az eljárásrendet a képviselő-testület hagyta jóvá. Mi a számviteli teendője ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak, kell-e készletre venni az átvett tűzifát, és a kiosztási jegyzék alapján a készletről kivezetni, ha igen, akkor milyen értéken kell a tűzifát készletre venni, mert a pénzbeni értékét egyik dokumentum sem tartalmazza? Milyen könyvelési tételei vannak még a gazdasági eseménynek?

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben szereplő víziközműveinek vagyonértékelését a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 12. §-a előírásainak megfelelve elkészíttette. A szakértő a dokumentációját a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el.
A vagyonértékelés hatását az Áhsz. 16/A. §-ának (2) bekezdése alapján az önkormányzat a könyveiben elszámolta (a korábbi bruttó érték kivezetését és az új bruttó érték bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben, a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben történt).
Az Áhsz. 16/A. §-a (2) bekezdésének alábbi szakasza alapján: „Ha a vagyonértékelésre vonatkozó törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.”
Esetünkben a vagyonleltár terv szerinti értékcsökkenést nem tartalmazott, miképpen a vagyonértékelésre vonatkozó NFM rendelet sem írja elő annak szerepeltetését. A vagyonértékelésben szereplő eszközök természetesen több éve használatban vannak, a vagyonérték megállapítása ezt figyelembe vette (költségalapú értékelési eljárással, az avulással korrigált újra-előállítási költség módszerével történt).
Az önkormányzat könyveiben most a vagyonértékelt eszközök jelentős mértékben növelt bruttó értéken szerepelnek, a terv szerinti értékcsökkenést a program az új bruttó érték nyilvántartásba vételének napjával számolja, tulajdonképp mintha ezen eszközök hasznos élettartama újraindulna.
Helyesen értelmezzük-e azt, hogy
– az önkormányzat helyesen jár el, ha a vagyonértéket tekinti új bekerülési értéknek, melyre a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat alkalmazza, azt eredményezve, hogy a víziközművagyon – vagyonértékelés általi – „felértékelése” ugyan nem jelent üzembe helyezést, azonban Áhsz. 17. §-a alapján rögzített leírási kulcsok alkalmazása miatt újra kezdetét veszi?
– az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés nem kerül kimutatásra a felhalmozott eredménnyel szemben, mivel az Áhsz. 16/A. §-a (2) bekezdésének feltételei nem állnak fenn?

Kérdés: Az eszközbeszerzésre kapott támogatás megérkezett 2025 decemberében (B25). Az eszköz megvásárlása a következő évben teljesül. Az elhatárolás helyesen történik-e, ha a következők szerint végezzük el? A támogatásból az áfát visszaszámoljuk (az áfát nem lehet elhatárolni): T923 – K441. (Mivel most még nem tudjuk az eszköz bekerülési értékét.) Az aktiválás után áttesszük a 441-ről a 443-ra. A 443-ról negyedévente csökkentjük az értékcsökkenés összegével.

Kérdés: Önkormányzatunk a településen forgalmi rendet módosított, melynek keretében forgalomszabályozási eszközök (KRESZ-táblák) kiépítését rendelte meg. Az elvégzett munka tartalmazott új oszlopokat és azok kihelyezését, meglévő KRESZ-tábla leszerelését, új KRESZ-táblákat és azok kihelyezését, valamint záróvonal-felfestést. Mi a helyes könyvelése a gazdasági eseménynek, mi az, amit aktiválni kell a tárgyi eszközökön belül egyéb berendezésre vagy építményre?

Kérdés: Engedélyezési és kiviteli tervek esetén (építési beruházás esetében) a beruházás aktiválásáig nyilvántartható-e a tervek értéke a 11-es számlaosztályon belül? A tervek értékét nem a 15-ös számlaosztályon belül tartanánk nyilván aktiválásig. Ezen tervek nyilvántartása eddig a K61 rovaton történt.

Kérdés:

Az egyik nemzetiségi önkormányzat szobor készítéséhez gyűjt magánszemélyektől, illetve jogi személyektől pénzt (egyéni vállalkozó, kft., bt. stb.). Tudjuk, hogy elkülönített számlát kell nyitni, és a befolyt összeget csak erre a célra lehet felhasználni. Adománynak vagy támogatásnak minősül a kapott összeg? A szobor elkészítését lehet közérdekű célnak minősíteni? Az adományozó/támogató magánszemély, illetve jogi személy a befizetett összeg után jogosult-e adó-visszatérítésre, illetve a cég esetében az adóalapot lehet csökkenteni? A szobrot az kapja meg, aki az adott nemzetiségnél az adott évben a legtöbbet tette. A szobor így „vándorszobor” lenne, minden évben más-más kapná meg.

Kérdés: Az Szt. 45. §-ának (1) bekezdése és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése, valamint a 38/2013. NGM rendelet X. fejezetének B. 4. pontja alapján a pályázat útján nyert támogatásokat el kell határolni. Az elhatárolásból visszaírjuk a személyi jellegű kiadásokat, a dologi kiadásokat, az áfát, valamint a visszafizetendő támogatást, amennyiben van. Amennyiben önerőt is kell biztosítani a beruházáshoz, úgy az önerővel növelt összegből kell a fenti tételeket levonni, és azt az összeget kell a 443* főkönyvi számon nyilvántartani, azaz az aktivált értéket? Vagy csak a pályázati támogatás összegéből kell levonni a fenti tételeket (ebben az esetben külön kell számolni rá értékcsökkenést, hiszen nem egyezik meg az elhatárolt összeg az aktiválás értékével)? Hogyan kell szabályosan elvégezni a pályázati támogatások elhatárolását?

Kérdés: Központi költségvetési szerv által beszerzett számítógéphez tartozik billentyűzet és egér is, amelyek a számlán külön nem voltak feltüntetve, így a konkrét értékük sem ismert, a nyilvántartásban a számítógép tartozékaiként szerepeltetjük. A billentyűzet lecserélésre kerül (egy másik típusra), mert a használónak nem felel meg. Hogyan kell nyilvántartani a leszerelt, de még használható billentyűzetet a „leszerelést” követően? Nyilvántartásba kell venni önállóan kis értékű eszközként (ha igen, milyen értékkel), függetlenül attól, hogy másik gépnél azonnal vagy csak később (előre nem ismert időpontban) kerül-e használatbavételre? A cserével a géphez került billentyűzet, ha eddig önállóan nyilvántartott – használatba nem vett – kis értékű eszköz volt (külön került korábban beszerzésre kvázi „tartalékként”, éven túli használatú, bár önállóan nem használható), továbbra is önállóan kell nyilvántartani, vagy mi a teendő?