Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

66 találat a megadott bekerülési érték tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Térítés nélkül átvett eszközök

Kérdés: Felsőoktatási intézmény szeretné átvenni a berendezéseket (bútorok, gépek) attól a cégtől, amelyet 100%-ban saját maga alapított. A központi költségvetési szerveknél jelenleg a bútorokra, berendezésekre vonatkozóan beszerzési tilalom áll fenn. Ingyenes eszközátadás formájában kivitelezhető az átadás?
Részlet a válaszból: […]beszerzési tilalmat rendel el a beruházások keretében - kivéve kis értékű tárgyi eszköz - történő informatikai eszközök beszerzése, létesítése (rovatszáma K63), valamint az egyéb tárgyi eszközök beszerzése létesítésén belül (rovatszáma K64) a bútorok, személygépjárművek és telefon beszerzése vonatkozásában.A térítés nélküli átvétel nem minősül beszerzésnek, nem jár pénzkiadással, a kiadási rovatokon nem kerül elszámolásra, így véleményünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5382
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Ipari park mint létesítmény bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzatunk ipari park létrehozására pályázatot nyert. Az ipari park mint létesítmény bekerülési értékének részét képezi-e a vállalkozótól megrendelt ökológiaiállapot-felmérés?
Részlet a válaszból: […]helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak együttes vételára.Amennyiben az ökológiaiállapot-felmérés az ipari-park-létesítési beruházás műszaki előkészítési munkáihoz tartozik, része a beruházási döntés előkészítésének,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5367
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke

Kérdés: Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében az újonnan vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke a vételár. Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja értelmében vételárnak az eszköz beszerzéséért fizetett ellenérték tekintendő.
Helyes-e azon értelmezés, hogy az eszköz beszerzését tartalmazó számlán önálló sorokon, külön-külön feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. üzembe helyezés, tesztelés, oktatás, terméktámogatás: telepítés, konfigurálás, szállítási díj) nem részei az eszköz vételárának, így ezen tételek ellenértéke nem aktiválható, hanem dologi kiadásként számolandó el? Ezen értelmezést befolyásolja-e, hogy az eszköz adásvételét tartalmazó szerződés ellenérték elnevezésű pontjában a teljesítésért járó díjazás egy összegben szerepel? Ugyanezen pontban hivatkozás történik a szerződés mellékletére. Az ellenértéket rögzítő pont kimondja, hogy a melléklet a teljesítésért járó díjazást tételesen részletezi az árajánlat alapján. A hivatkozott melléklet tulajdonképpen az árajánlat, melyben hasonlóan a számlához, tételesen, külön-külön sorban megtalálhatók a beszerzett termékek és a nyújtott egyéb szolgáltatások, minden egyes sorhoz hozzárendelve a nettó összeget, a végén pedig az utolsó sorban megtalálható a mindösszesen nettó érték, ami a szerződésben rögzített egyösszegű értékkel egyezik. Tehát mind a szerződésből, mind a számlából egyértelműen meghatározható a beszerzett eszköz értéke és a járulékos szolgáltatások értéke is külön-külön.
Részlet a válaszból: […](anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (üzembe helyezés, szállítás stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. A szerződésből, számlából megállapíthatóan az eszköz vételáraként meghatározott értéket javasoljuk annak bekerülési értékeként elszámolni. A beszerzéshez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5359
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Vásárolt, majd lebontott épület

Kérdés: Önkormányzatunk megvásárolt egy régi iskolaépületet, mely lebontásra került. A helyére park, játszótér épül. A lebontott épület bontási költségét hogyan számoljuk el? Dologi kiadásként könyveljük le, vagy esetleg a parképítés bekerülési értékébe beleszámíthatjuk?
Részlet a válaszból: […]helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5317
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Alaki hibás számla kezelése

Kérdés: Beruházási szállító számláját alaki tartalom miatt visszaküldtük a számlán megjelölt címre, ahonnan "nem kereste" jelzéssel intézetünkbe visszaérkezett a levél, benne a számla. (Összesen - 2020. március óta - 3 alkalommal küldtük ki a levelet, mellékelve a számlát.) Telefonon többször próbáltuk elérni a szállítót, de nem veszik fel, e-mailre nem reagálnak. A tárgyi eszközt (kis értékű) az integrált gazdasági rendszer tárgyi moduljában állományba vettük "Folyamatban lévő beruházás nyilvántartásba vétele számla nélkül" jogcímen, a leltárra kiadtam. Tanácsukat szeretnénk kérni, ha továbbra sem tudunk a beszerzéshez szállítói számlát kötni, illetve az eszköz árát - objektív okok miatt - kiegyenlíteni, akkor az év végén (és a következő X évben) maradhat-e a nyilvántartásomban ezen a beszerzési jogcímen, vagy vegyük be az állományunkba mint "idegen eszközt"?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információk stb.) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani szükséges, ha az jelenős összegű, azaz meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot.A fentiek szerint az eszköz könyvelését a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet II. Fejezet Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások A) Vásárlás elszámolása cím 3)-4) pontjai szerint el kell végezni a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. Mind az eszközt, mind a kötelezettséget ki kell mutatni a könyvekben. Jelen esetben a számla rendelkezésre áll, a kérdésben szereplő információk szerint csak alaki hibás, a teljesítést nem vitatják, tehát az eszköz bekerülési értéke megállapítható. Az alaki hiba elvileg nem akadálya a pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5313
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Körforgalmi csomópont térítés nélküli átvétele

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonába került egy körforgalmi csomópont vagyonátadási megállapodás keretében, a Kkt. 29. §-ának (4a) és (4b) bekezdései szerinti átadással. Hogyan kell könyvelni? Elég, ha az átvett eszköz bruttó értékét a 4125 (Államháztartáson belüli ingyenes vagyonátadás miatti tőkeváltozás) számlával szemben állományba vesszük? Elszámolt értékcsökkenés nincs.
Részlet a válaszból: […]önkormányzat esetében, amennyiben a térítés nélküli átvétel államháztartáson kívüli szervezettől, központi költségvetési szervtől vagy másik önkormányzattól történik, annak elszámolására a térítés nélküli átvétel szabályait kell alkalmazni.Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a térítésmentesen átvett eszközök bekerülési értéke, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Amennyiben az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok átadását jogszabály szabályozza, és a jogszabály az Áhsz. és a számviteli törvénytől eltérő előírásokat tartalmaz a bekerülési érték megállapítására, akkor e sajátos szabályokat kell figyelembe venni.Fentiek alapján - véleményünk szerint - az átvett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5296

7. találat: Vagyonkezelésbe adott épület energetikai korszerűsítése

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert épületek energetikai korszerűsítésére, napelemes rendszer telepítésével. A rendszerek megvalósításra kerültek a tankerületnek vagyonkezelésbe adott épületek esetében is.
1. Helyesen járunk-e el, ha épületet beruházásként kívánjuk aktiválni (meglévő épület értékének növelésével)? Ha helyesen épületberuházás, akkor a vagyonkezelői szerződést módosítani szükséges-e? (Ezen épületeket jelenleg a nullás számlaosztályban tartjuk nyilván.)
2. A kapott fejlesztési támogatást halasztott bevételként el kell-e számolni, ha igen, annak feloldása hogyan történik? (Nem az önkormányzatunk számolja el az értékcsökkenést.)
Részlet a válaszból: […]kell elszámolni. Ha több épület ellátását biztosítja, abban az esetben önálló tárgyi eszközként a gépek, berendezések között kell állományba venni.Amennyiben az államháztartáson belül vagyonkezelésbe adott épület értékét fogja növelni, akkor a beruházást az üzembe helyezésig az önkormányzat könyvei-ben kell kimutatni, majd az aktiválást megelőzően a tankerületnek át kell adni. A vagyonkezelésbe adáskor a vagyonkezelési szerződést módosítani szükséges.A kapott fejlesztési támogatást halasztott bevételként el kell számolni, és a vagyonkezelésbe adással az elszámolt halasztott bevételt is ki kell vezetni az önkormányzat könyveiből. A tankerületnek az eszközhöz kapcsolódó, az önkormányzatnál kivezetett összegű halasztott bevételt az eszközzel együtt át kell venni, és az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5252
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Udvari játékok

Kérdés: Az önkormányzat pályázati forrásból 3 db óvodai, udvari játékot szerzett be, amelyek telepítése megtörtént. A kiállított számlán az egyes eszközök ára mellett minden udvari eszközhöz kapcsolódóan szerepel annak telepítési költsége, valamint egy összegben a műszaki ellenőrzés költsége. A beszerzett eszközöket a gépek, berendezések, felszerelések számlacsoportban vagy építményként kell aktiválnunk? Mely költségelemek képezik a bekerülési érték részét?
Részlet a válaszból: […]távolítható el.Az udvari játékokat biztonsági okokból a talajhoz kell rögzíteni, amennyiben azonban az a helyéről úgy eltávolítható, hogy a játék eredeti rendeltetése nem sérül, és funkciójának megváltoztatása nélkül alkalmas az áthelyezésre (vagyis a leszerelést követően máshol újra felállítható, és ott eredeti rendeltetésének megfelelően újra használható), az udvari játékokat a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között javasoljuk kimutatni.Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5209
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Cégértékelés

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
Részlet a válaszból: […]§-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben.A gazdasági eseményt a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell könyvelni a 38/2013. NGM rendelet IV. "Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások" fejezet, "Növekedések rész, G) Alaptőkén, törzstőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés elszámolása" cím szerint, vagyis a részesedések bekerülési értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, amely nem feltétlenül egyezik meg a részesedés névértékével.A részesedés piaci értéke meghatározásának módját a számviteli politika keretében kell szabályozni. A leggyakrabban alkalmazott és legegyszerűbb a sajáttőke-alapú cégértékelés.A sajáttőke-alapú cégértékelés azt mutatja, ha a cég befejezné a tevékenységét, akkor eszközeinek értékesítése és a kötelezettségek visszafizetése után mennyi jövedelemhez jutnának a tulajdonosok. A sajáttőke-alapú cégértékelés lényegében a saját tőke piaci értékét mutatja, amely általában megegyezik a saját tőke könyv[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5089
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Építési telek visszavásárlása

Kérdés: Önkormányzatunk építési telket értékesített 2018-ban egy magánszemélynek 3 370 000 Ft + áfa (bruttó 4 279 900 Ft) értékben. Az értékesítésről számlát állítottunk ki, az áfát befizettük a NAV-hoz. Az adásvételi szerződés szerint az önkormányzat a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kérte. Az ingatlant 4 éves beépítési kötelezettséggel értékesítette. A visszavásárlási ár a telek eredeti vételára. 2019-ben a felek egyező akarattal felbontották az adásvételi szerződést, az önkormányzat a megállapodás szerint az eredeti bruttó vételárat (4 279 900 Ft-ot) visszafizette a vevőnek.
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?
Részlet a válaszból: […]ügyletről van szó. Függetlenül attól, hogy a konstrukciót egy szerződésbe foglalták, ténylegesen két különböző ügyletről van szó, mivel az ingatlan birtok- és tulajdonjoga kétszer száll át. Vagyis először az önkormányzat értékesítette a magánszemélynek a telket, majd később a magánszemély értékesíti ugyanazt a telket az önkormányzatnak.Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján termék-értékesítésnek tekintendő a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Tekintettel arra, hogy a terméket kétszer adják át, és a rendelkezési jog átruházására is kétszer került sor, így két termékértékesítésről van szó.Nem járnak el helyesen, ha a visszavásárlásról sztornószámlát állítanak ki.Egy korábban kiállított számlát akkor kell sztornózni (érvényteleníteni), amennyiben - számviteli értelemben - teljes mértékben semmissé kívánja tenni a korábban kiállított számlát. A számla sztornózása (érvénytelenítése) gyakorlatilag egy teljesen új számla kiállítását jelenti, ami tartalmát illetően minden szempontból megegyezik az eredeti számlával, de ellentétes (mínuszos) előjellel kerül kiállításra. Nagyon fontos, hogy a sztornószámla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a sztornózni kívánt számla teljesítési dátumával. Sztornózásra akkor kerülhet sor, ha az ügylet érvénytelen, létre sem jött, nem a valós vevő nevére állították ki a számlát, dupla számlázás történt, vagy nem volt ügylet, és tévedésből került sor számla kiállítására. Ezek közül egyik ok sem áll fenn, ezért az eredeti értékesítéskor kiállított számla nem sztornózható.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5086
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést