Részletfizetéssel vásárolt mobiltelefonok törlesztőrészletének és a szolgáltatási díjak elkülönítése

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A mobiltelefonok beszerzésénél a költségvetési szervnek a számviteli politikájában foglalt minősítési rend szerint kell eljárni. A mobiltelefonokat minősíteni kell abból a szempontból, hogy a költségvetési szerv tevékenységét éven belül vagy éven túl szolgálják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Készletek hiányának és értékvesztésének elszámolása

Kérdés: Intézményünk befejezte raktára leltározását. A leltári eltérések könyvelésében bizonytalanok vagyunk. Hogyan számoljuk el a leltári hiányt, és mit könyveljünk a csökkent értékű elfekvő textilneművel kapcsolatban, ha azok értéke 612 000 forint, és az értékbecslő szerint legfeljebb az eredeti érték 70 százalékáért értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] a) A készlethiányt készletcsökkenésként kell elszámolni a tőkeváltozásokkal szemben. Az elszámolásnál az 59. számlacsoport megfelelő számláját közbe kell iktatni.T598 –K21T41232–K598Amennyiben kártérítési kötelezettséget is megállapítanak, a kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Beruházási célú pályázati kiadások elszámolása

Kérdés: Felhalmozási kiadásnak minősülnek-e az önkormányzatnál az alábbi munkákért fizetett ellenértékek:- megvalósíthatósági tanulmány készítése beruházási célú pályázat benyújtása érdekében,- pályázat megírattatása külső céggel,- pályázati díj.
Részlet a válaszából: […] A felhalmozási kiadások közé tartoznak a beruházási és felújítási kiadások. Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdésében foglaltak értelmében beruházás, felújítás a tárgyi eszközök üzembe nem helyezett bekerülési értéke.A bekerülési érték részét képezi minden olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.

Közösen beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartása

Kérdés: Két vagy több önkormányzat által közösen beszerzett- befektetett eszköz (gép, berendezés),- mérlegben értékben nem szereplő eszközvagyonban történő nyilvántartását (értékcsökkenés, értékvesztés stb. elszámolását) az egyes önkormányzatoknál hogyan kell szabályosan végezni?
Részlet a válaszából: […] A két vagy több önkormányzat által közösen beszerzett, befektetett eszközt a beruházó önkormányzatok döntése, megállapodása alapján egy szervezetnek lehet a könyveiben kimutatni. Egy eszköz két helyen kizárólag abban az esetben szerepeltethető, ha az adott eszköz több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Részletre vásárolt jármű kiadásainak elszámolása

Kérdés: Hogyan kell könyvelnie a költségvetési szervnek (önkormányzat), ha járművet vásárolt? Előlegként fizettünk 1197 ezer forint összeget, a tényleges költség 3990 ezer forint. A fennmaradó különbözetet (hitelt) 60 havi részlettel törlesztjük.
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazás pontatlan, feltételezhető, hogy a 1197 ezer forintos összeg az első részlet, amely az áfát is tartalmazza.A könyvelés menete:T 1323 – K 341Az első részlet forgalmi adót nem tartalmazó összegének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint.T 1822 – K 341Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Önkormányzattól térítés nélkül átvett épület nyilvántartási szabályai

Kérdés: Az önkormányzat mint tulajdonos térítés nélküli használatra átadta az épületeket intézményünk részére. Kinek kell nyilvántartania az ingatlanokat, kinek a mérlegében szerepel, és ki számol el értékcsökkenést ezen épületek után? Intézményünknek mit és hogyan kell nyilvántartania?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által térítés nélkül használatba átadott épületeket abban az esetben kell a költségvetési szervnek a főkönyvi könyvelésében kimutatnia, lineáris értékcsökkenést elszámolnia, leltároznia és év végén a mérlegben kimutatnia, ha az adott épület nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás és felújítás elszámolása, valamint első beszerzésű készletek állományba vétele

Kérdés: 1. Költségvetési intézmény által bérelt ingatlan építési, beruházási, felújítási munkáit – amennyiben azokat a bérlő fizeti – hogyan lehet a nyilvántartásban megjelentetni, tekintettel arra, hogy az intézmény vagyonkezelőként nem jegyezhető? 2. Új hivatal létesítésekor első beruházásként beszerzett eszközt az 1-es számlacsoportban kell-e nyilvántartásba venni, ha annak az értéke 50 000 forint alatti, de a beruházásra kapott pénzügyi keret nem tartalmaz dologi előirányzatot? Hogy történik a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] 1. A bérelt ingatlanon végzett beruházási és felújítási munkák bekerülési értékét abban az esetben, ha az erre vonatkozó számlákat a bérlő fizeti, az adott intézménynél beruházási, ill. felújítási kiadásként kell elszámolni, és egyedileg kell állományba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Kezelési költség (díj), pályázati díj könyvelése

Kérdés: Területfejlesztési pályázatnál az igényelt támogatás 7 ezrelékét ún. pályázati díjként be kell fizetni (e nélkül a pályázatot be sem fogadják). Ez a díj egy nagyobb fejlesztési cél esetén akár több százezer forintos kiadást is jelenthet. Hova könyvelendők ezek a kiadások? Tavaly az 1-es számlaosztályba könyveltük, ahová az illető beruházás többi kiadásait is. Ám ha a pályázat nem nyer, támogatás hiányában a beruházás sem valósul meg. Ez befolyásolja-e a pályázati díj könyvelését?A pályázati támogatás kiutalását követően a Magyar Államkincstár Rt. 0,45 százalék kezelési költséget számít fel és számláz le az önkormányzatnak. Hová könyvelendő ez a kiadás, ha a folyósított támogatás, ami után a kezelési költséget számlázták pl. infrastrukturális beruházáshoz kapcsolódik?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök beszerzésének, előállításának bekerülési értékét az Szt. 47-51. §-ai szabályozzák. A rendelkezésben foglaltak szerint "az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek az előállítással bizonyíthatóan szoros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Levonható és levont áfa

Kérdés: Vállalkozásunk áfaköteles. Tevékenységi köréhez tartozó művészeti program megvalósítását pénzügyi lebonyolítóként (az NKÖM-től érkezik támogatás) vállalta el. Cégünk az áfa visszaigényléséhez szükséges értékhatárt nem éri el, így az áfát nem kaphatja vissza az államtól. Kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy az NKÖM-től érkező támogatás ellenében elszámolt számlák áfáját nem igénylem vissza, és a teljes összeget a támogatás ellenében költségként számolom el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, de valószínűsíthető, hogy a támogatás igénybevételének egyik feltétele az, hogy a pályázó pontos – és számlákkal alátámasztott – kimutatást készítsen arról, hogy a kapott összeget milyen célokra költötte. Továbbá valószínűsíthető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

0-ra leírt számítógéphez utólag tartozékbeszerzés aktiválása

Kérdés: 0-ra leírt eszközünket (számítógép) folyamatosan használjuk, de a további használathoz szükségessé vált hangszóró, valamint hangkártya beszerzése, amelyet ráaktiváltunk a tárgyi eszközre. A 0-ra leírt eszközünket ezért visszavezettük az eredeti állományi számlára. Az eszköz bruttó értéke most már a vásárolt hangszóró és hangkártya értékével növelt érték lett. Mely érték után kell elszámolni az értékcsökkenést? A teljes bruttó érték után, vagy csak a ráaktivált érték után?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. vonatkozó előírása szerint a tárgyi eszköz bekerülési értékében kizárólag azoknak a tartozékoknak az értékét lehet figyelembe venni, amelyeket az eszköz aktiválásig szereztek be. Az aktiválás után beszerzett tartozékokat egyedileg az elhasználódási idő (éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
32
33
34
36