Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott belső kontrollrendszer tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek - az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott - kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
Részlet a válaszból: […]társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy - amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít - a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel az 1200 millió forintot,c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt,az e paragrafusban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet.Abban az esetben, ha a kérdéses önkormányzati gazdasági társaság eléri az előző értékhatárokat, akkor 2020. január 1-jétől a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya terjed ki rájuk.A Takarékos törvény 7/J. §-ának (2) bekezdése szerint az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.Ha a felügyelőbizottság javaslata alapján a tulajdonos önkormányzat dönt a belső kontrollrendszer működtetéséről, akkor az alábbi szabályokat be kell tartani:A Takarékos törvény 7/J. §-ának (3) bekezdése: A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társasága) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre,b) az elszámolási kötelezettségeit teljesítse,c) megvédje az erőforrásait a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól,d) működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre,e) biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését,f) védje a tulajdonos(ok) és az ügyfelek érdekeit,g) kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritáskockázatokra.(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység adminisztratív irányítását az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője látja el.(5) A felügyelőbizottság belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében:a) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, ésf) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján.(6) A belső ellenőrzést végző személy, valamint a szervezeti egység vezetője kiválasztásával, munkaviszonyának létesítésével, annak munkáltató részéről történő megszüntetésével, valamint a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5142
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Belső ellenőrzésre vonatkozó új szabályok 2020-tól

Kérdés: Hogyan változnak 2020-tól a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső ellenőrzésére és belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszból: […]munkarendjét,- az újonnan felálló megfelelési szervezeteket, továbbá- az első számú vezető éves megfelelőségére vonatkozó, újonnan bevezetett nyilatkozati kötelezettséget.2020. január 1-jétől a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszert, belső ellenőrzést és megfelelési szervezetet/tanácsadót kötelesek működtetni.A belső ellenőrzést végző személy/szervezeti egység a tevékenységét a gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. Szintén a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges a belső ellenőrzés erőforrásainak (létszám, költségvetés) biztosításával kapcsolatos döntésekhez, valamint a belső ellenőrzést végző személy és a belső ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője kiválasztásához.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5122
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Költségvetési szervek belső kontrollrendszerének követelményrendszere

Kérdés: Hogyan hatnak a Bkr. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra? Kiterjeszthető-e, és ha igen, milyen módon a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének követelményrendszere az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra?
Részlet a válaszból: […]külső ellenőrzésnek számít.Az önkormányzat tulajdonosi jogkörében végzett belső ellenőrzésének jogalapja az Áht. 70. §-a (1) bekezdésének d) pontja, amely szerint az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet az irányítása alá tartozó bármely, a 2009. évi CXXII. törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.A 2009. évi CXXII. törvény 1. §-ának a) pontja szerint:Köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a magyar állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik,b) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával - közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül - rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást.Az Áht. 70. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, "az irányítása alá tartozó bármely..." szövegrészből az irányítás szó jelentését az ugyanezen jogszabály szerint megmagyarázott irányítási hatáskörök (Áht. 9. §) alapján lehet értelmezni. E szerint ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását,b) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4367