Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] A városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátása az önkormányzatok kötelező alapfeladata. Az önkormányzatok a feladataikat elláttathatják intézményeik útján, szolgáltatás vásárlásával, vagy úgy, hogy közszolgáltatási szerződést kötnek gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Szakfeladat

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?
Részlet a válaszából: […] Az iskolának mindenféleképpen szerepeltetnie kell az 562913. Iskolai étkeztetés szakfeladatot, az óvodának az 562912. Óvodai étkeztetés szakfeladatot, és a kollégiumnak az 562914. Kollégiumi étkeztetés szakfeladatot, mivel az étkeztetés az adott költségvetési szerveknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Számlázási szabályok

Kérdés: Iskolák, óvodák által beszedett étkezési térítési díjakat hogyan kell bizonylatolni? Elegendő-e a nyugta, vagy mivel egész hónapot fizetnek be a tanulók – tehát a teljesítés nem a befizetéssel egyidejűleg történik –, előre fizetés miatt számlát kell kiállítani? Minden tanuló nevére ki kell-e a számlát állítani, vagy lehet-e csoportos számlát készíteni a napi bevételről? Helyes-e az a gyakorlat, hogy az intézmény nyugtát ad a befizetőnek, majd a nyugták alapján belső számlát állít ki? Sok intézmény füzetbe írja a beszedett bevételt, és a befizetővel aláíratja, a befizető nem kap semmilyen bizonylatot. Ilyen esetben milyen bizonylatot kell a könyvelés részére, illetve az adóbevalláshoz készíteni? Milyen esetben alkalmazható a belső számla?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdése értelmében az adóalanyköteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásrólszámlát, vagy ha a fizetés a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagykészpénz-helyettesítő eszközzel történik, kérésre – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] 1. Nem szerepeltethető tételekNem ellenérték és nem támogatás, ezért nem vehető figyelembe az arányosítás során az Áfa-tv. 3. számú mellékletének I. részében közölt képletben (sem a számlálóban, sem a nevezőben): kártérítés; kaució, óvadék; késedelmi kamat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Belső számla áfája

Kérdés: A kapott támogatás, az átvett pénzeszközök, a banki kamatok és hasonló bevételek beérkezésekor, illetve saját kivitelezésben végzett beruházás után ki lehet-e tölteni áfás számlát belső technikai számlaként?
Részlet a válaszából: […] 1993-tól a belső számla, a technikai bizonylat az áfát illetően megszűnt. Számlát, készpénzfizetési számlát, számlát helyettesítő okmányt kizárólag másik jogalany részére lehet kiállítani áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásról. Amennyiben olyan gazdasági esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.