Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott beszámítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kompenzálás/beszámítás alkalmazása

Kérdés: Államháztartásban alkalmazható-e a kompenzálás (beszámítás) lehetősége? Amennyiben igen, egy korábban befizetett ajánlati biztosíték beszámítható-e a majdani vételárba? A probléma az, hogy a vételár áfás, az ajánlati biztosíték nem.
Részlet a válaszból: […]"kompenzálás" pénzügyileg lehetséges, ami azt jelenti, hogy az egyik fél követelése a másik fél tartozásával pénzügyileg összevezethető, nem kell mindkét félnek a pénzügyi utalást teljesíteni, hanem elegendő csak az esetleges különbözetet. Mivel kötelezettség, követelés összevezetése történik, annak, hogy egyik ügylet áfás, a másik nem, nincs jelentősége.Az ajánlati biztosíték beszámítható a majdani vételárba, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4745
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszból: […]és a vele szembeállított követelés egyenlő összegű. Ha a kötelezett követelése kisebb, mint a tartozása, akkor a különbözet erejéig fennáll a tartozása. Amikor ez az összeg nagyobb, akkor a különbözetet a jogosulttól továbbra is követelni lehet.A Ptk. és az Szt. is nevesíti a beszámítás fogalmát, és a jogszabály ezekről részletesen rendelkezik. Ez viszont még nem lenne egyenes következménye annak, hogy a költségvetési szervek is alkalmazhatnák a követelés és kötelezettség beszámítással történő rendezését. Hiszen valóban előfordul, hogy a költségvetési szervek az Szt.-t eltéréssel alkalmazzák.A beszámításnak feltétele, hogy a követelés és a kötelezettségek egyneműnek legyenek. Azonos szolgáltatások fogadhatóak el egymással szemben. Csak az azonos módon mérhető, egyező paraméterű kötelezettségeket, követeléseket lehet összevezetni, és megegyező összeg esetén kivezetni, megszüntetni.Vizsgálni szükséges a jogszabályi lehetőséget, hogy ne legyen esetleges kivétel vagy tiltás, amely korlátozná a beszámítás lehetőségét a költségvetési szervek esetében. Ezért a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet (Áhsz.) is meg kell vizsgálni.Az Áhsz. 38. §-ának (8) bekezdése szerint a pénzügyileg realizált, illetve a pénzforgalom nélküli sajátos elszámolással, beszámítással rendezett összegeket ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni.Ugyanennek a kormányrendelet a 9. számú mellékletében, a számlakerettükör számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások között rendelkezik a beszámítás lehetőségéről. E szerint "A könyvviteli mérlegben és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két fél gazdasági kapcsolata során egymással szembeni követelés és kötelezettség is keletkezik, és a követelés a másik féllel szemben fennálló kötelezettség Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg, a gazdasági események hatását akkor is bruttó módon kell elszámolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével kell megjeleníteni az egybeszámítás során érintett költségvetési bevételeket és kiadásokat, majd ezt követően vezethetők ki a tőkeváltozással szemben a beszámítás során érintett követelések és kötelezettségek összegei.Mindezekből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3529
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,