673 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?

Kérdés: Elszámolásra kiadott előleg 30 napon túli elszámolásáról szeretnénk tájékoztatást kérni. Ki adózik és hogyan?

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne áfaalanyi mentességet kérni. Nincs semmilyen intézménye (pl. óvoda, orvosi rendelő stb.), a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás útján oldja meg. Minimális bevétele van önkormányzati ingatlanok bérbeadásából. Van akadálya, hogy az önkormányzat kikerüljön az áfakörből?

Kérdés: Az önkormányzati intézmény által elkezdett önkormányzati ingatlanon végzett beruházást az intézmény 2026. 06. 30-ai megszűnését követően a közfeladatot átvevő önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő kft. folytatta. A kft. a közfeladatot közszolgáltatási szerződés alapján számlásan, áfa felszámításával végzi. A közfeladat ellátása érdekében irodai berendezéseket és egyéb eszközöket is vásárolt. A vagyonrendelet kimondja: Az ingatlanfelújítás és az eszközök beszerzésének áfatartalmát levonásba helyezte. Jelenleg az önkormányzat ingyenesen kéri 2025. december 31-ei időponttal az ingatlanon végzett beruházás átadását a kft.-től. A kft. ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra nincs az áfa hatálya alá bejelentkezve.
1. A 2025. december 31-ei átadás milyen bizonylat alapján történjen? Szükséges számlát kiállítani, vagy egy átadás-átvételi bizonylat is elegendő?
2. A 2025. december hóban történő átadás miatt a december havi áfabevallásban kell megfizetni az átadás áfatartalmát?
3. Az átadás miatt önellenőrzéssel kell a beruházás folyamán levont áfatartalmat befizetni?

Kérdés: Egy magyar székhellyel és adószámmal rendelkező társaság termékeket szerezne be egy nem alanyi adómentes magyar társaságtól (eladó), amelyeket Magyarországról közvetlenül a társaság vevőihez szállítanának az Európai Unió másik tagállamába, Ausztriába. A fuvart a társaság rendeli meg. A társaság az Európai Unió más tagállamában nem rendelkezik közösségi adószámmal. A tervezett értékesítéssel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy az eladó által a társaságnak teljesített termékértékesítésre alkalmazható-e az Áfa-tv. 89. §-a szerinti adómentesség?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokba-adásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?

Kérdés: Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?