Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési beszámoló részét képező Pénzforgalmijelentésben részletesen be kell mutatni az időszakban ténylegesen befolyt,befizetett bevételeket. A bevételi űrlapok egyes soraiban kimutatandó bevételektartalmára vonatkozóan az elemi költségvetés összeállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Étkezési utalványok

Kérdés: 2005. évben nyilatkoztatni kellett a munkatársakat, hogy a tárgyévben hideg- vagy melegétkezési utalványt kérnek. Mindenki 8000 Ft-os melegétkezési utalványt kért. Néhány munkatárs április, illetve május 1-jével felmondott. Szerintem a felmentési időre csak hidegutalvány jár, mert tárgyhóban egy napot sem töltenek a munkahelyen. Azonban ők ragaszkodnak a nyilatkozatukhoz, mely szerint egy évben csak egyféle utalványt kaphatnak, tehát a kért meleget. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pontjának 2004. január1-jétől hatályos rendelkezése szerint a természetben nyújtott étkezésadómentességének már nem feltétele az, hogy a munkahelyen (vagy az ebédidőalatt elérhető étkezőhelyen) fogyassza el a dolgozó a meleg ételt. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Mérkőzésvezető jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!
Részlet a válaszából: […] A mérkőzésvezető fogalmát az Sp-tv. úgy határozza meg, hogy az Sp-tv. 88. §-ának 21. pontja rögzíti a sportszakember fogalmának tartalmi ismérveit, egyidejűleg a mérkőzésvezetőt kiemelten a sportszakember kategóriájába sorolja. Ez alapján mérkőzésvezetőnek az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] A bérleti- és lízingdíjbevételek között kell elszámolni a költségvetési szerv tulajdonában, kezelésében, ill. használatában lévő vagyontárgyak bérbeadásából származó bevételt. Ha a bérbeadó (költségvetési szerv) a helyiségek fűtéséről, világításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Lakásépítés munkáltatói számla vezetése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az idegen pénzeszközök között nyilvántartott lakásépítés munkáltatói számla átvezetését a költségvetési elszámolási számla alszámlája című számlára, és ezzel egyidejűleg államháztartáson kívülről felhalmozási célú pénzeszközátvétel jogcímen bevételként? Hogyan könyveljük a törlesztéseket, kamatokat?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati területen 2003. január 1-jétől a dolgozók lakásépítésére és -vásárlására nem szabad a 365. főkönyvi számlát alkalmazni, hanem a 344. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímű számlát kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

A következő évet illető, de tárgyévben beérkezett bevétel elszámolása

Kérdés: Bankszámlánkra a tárgyévben beérkezett a következő évet illető alaptevékenységi bevétel. Lehet-e ezt a bevételt költségvetési függő bevételként elszámolni, mivel – bizonyítottan – ehhez kapcsolódóan csak a következő évben keletkeznek kiadások?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv tevékenységéhez kapcsolódó, tárgyévben beérkezett bevételt nem szabad függő bevételként elszámolni. A kérdésben szereplő alaptevékenységi bevételt a 9112. főkönyvi számlán kell elszámolni. A pénzmaradvány elszámolásánál ezt a bevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Függő bevétel következő évi rendezése

Kérdés: Egy önkormányzati költségvetési szervnek tárgyévben ismeretlen eredetű bevétele keletkezett, melyet a beszámoló elkészítéséig nem tudott azonosítani, így költségvetési függő bevételként mutatta ki. A következő évben megállapították, hogy az összeg a költségvetési szerv alaptevékenységi bevételei közé tartozik. Hogyan kell a rendezést könyvelni, és szükséges-e a beszámolóban kimutatott pénzmaradvány helyesbítése?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési függő bevételt a következő évben az alábbiak szerint kell rendezni:T 4812 – K 9112 Függő bevétel átvezetése közgazdasági osztályozás szerint,T 4812 – K 9192 A fizetendő áfa átvezetése,T 999 – K 992 A bevétel elszámolása közgazdasági osztályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
7
8