6 talált cikk a bizományi szerződés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézményünk (kulturális központ) terembérleti szerződést köt egy szolgáltatóval, aki az általa bérelt teremben a szerződés szerinti időpontban előadást tart. Az előadásra – a bérlő saját értékesítésén kívül – az intézményünkben is lehet jegyet vásárolni, pl. a megbízó saját online felületének használatával, vagy az általuk előre kinyomtatott jegyek átadásával, jegyárusítási jutalék ellenében. Nem kötünk bizományosi szerződést, a terembérleti szerződés kiegészítéseként a jegyek árusítását, és a jegyárusítási jutalék százalékos mértékét rögzítjük. Ez alapján a jegyárusítási jutalékot (és a terembérletet) kiszámlázzuk a bérlőnek.
Ezek alapján milyen (bizományosi vagy közvetítői) szerződést kell-e kötnünk ahhoz, hogy a jegyárusítási bevétel ne az intézményünk bevétele legyen, és a számla- és a nyugtaadási kötelezettség a megbízót terhelje?
Ha megbízottként áruljuk a jegyeket, a szerződés az intézmény nevére szólhat, vagy a feladat ellátásával megbízott kolléga nevére? (Áfa-tv. 160. § értelmezése.)
A jegyértékesítés elszámolásában kérnénk segítséget. Az átvett és értékesített jegyek elszámolása hogyan történik, a nyugtaadási kötelezettség kit terhel?

Kérdés: Költségvetési szervként múzeumunkban bizományosi szerződéssel folytatunk értékesítést. A szerződés szerint a bizományosi értékesítésre átvett készleteket az értékesítést követően számlázza ki az intézmény (szerződés szerint bizományos) részére a megbízó. Az eladott készletek után az intézmény (bizományos) 25% jutalékot kap. Hogyan kell kezelni a pénzügyi és a költségvetési számvitelben a bizományosi értékesítésre átvett készleteket, a készletértékesítéskor befolyt bevételt, illetve az eladott készletek után a megbízó által kiszámlázott szállítói számlát és a kapott jutalékot?

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk, a diákok tankönyvforgalmazása az intézményen keresztül folyik. Megbízásos jogviszonyban 2 pedagógus látja el a tankönyvterjesztést a tankönyvforgalmazó és a diákok között. A megbízott tankönyvfelelősök befizetik az intézménynek a diákok által fizetett könyvek ellenértékét. Az intézmény, a nevére szóló számlák alapján, az összeget (áfás összeg) átutalja a tankönyforgalmazónak. Amikor befizetik az intézmény pénztárába, akkor az összeg áfatartalmát külön kell-e kezelni, befizetendő áfa keletkezik-e? Ha igen, akkor az intézménynek kétszeres áfafizetési kötelezettsége van, miután a tevékenysége nem jogosítja fel áfa-visszaigénylésre?

Kérdés: Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?

Kérdés: Hogyan szabályos az általános iskolákban a tankönyvforgalmazás bonyolítása? Ki a megrendelő? Hogyan kell eljárni, ha a szülő készpénzfizetési számlát kér az általa megvásárolt tankönyv ellenértékéről?

Kérdés: A tankönyv-értékesítést olyan iskolai dolgozó végzi, akinek egyéni vállalkozói igazolványában szerepel ez a tevékenység. Az iskola által adott nyugta-, illetve számlatömbben végezheti-e az értékesítést? Ő az iskola részére a jutalékról számlát ad, amit a dologi kiadások között számolunk el.Az értékesítésből származó bevételek miatt több intézmény árbevétele meghaladja a 2 millió forintos alanyi adómentes értékhatárt, mivel a tankönyvek egy részének nem 0 az áfakulcsa. Van-e lehetőség ennek visszaigénylésére, vagy be kell fizetni a költségvetésbe (az arányosítás mértéke minimális lenne)?